2019. szeptember 7., 11:20

Báthory Erzsébet és a négyszáz éves mítosz

Négyszáz éve halt meg Báthory Erzsébet, akit a köztudat máig a Felvidék híres vérgrófnőjeként tart számon. A grófnő külföldön talán a legismertebb, ám nem a legrokonszenvesebb magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, a vagyona megszerzése miatt keverték rossz hírbe, a köztudat mégis afféle női Drakulaként kezeli. Életéről és az ellene felhozott vádak hátteréről Lengyel Tünde történész mesél.

Báthory Erzsébet és a négyszáz éves mítosz - 02
Galéria
+3 kép a galériában

A hiedelem szerint szűz lányok vérében fürdött, a sok rémtett pedig elborult elméjének a következménye. Milyen nő volt valójában Báthory Erzsébet?

Báthory Erzsébet esetében a legenda nagy részben eltúlozta a valóságot. Az egyik legelőkelőbb erdélyi nemes családból származott. Mivel édesanyja és édesapja is Báthory volt, ez olyan feltételezésnek adott talajt, hogy a szülők közeli vérrokonsága okozhatta Erzsébetnél a genetikai elferdülést. Pedig a XVI. században, amikor Erzsébet született, a család két ágra (a somlyói és az ecsedi) válásától már több mint hét generációnyi idő telt el. Így ez teljesen kizárható. A legújabb genetikai kutatások is alátámasztották, hogy ilyenkor a degeneráció fellépésének az esélye minimális. Egyesek komplex pszichiátriai diagnózist állítottak fel Erzsébettel kapcsolatban, de ezek nem történelmi forrásokon alapultak, csak a fiatal nők vérében fürdő asszony legendájából indulnak ki.

Milyen műveltséggel rendelkezett?

Fennmaradtak Báthory Erzsébet levelei, amelyekből műveltségére következtethetünk. Fontos megjegyezni, hogy akkortájt divat volt a nemesek között íródeákokkal íratni a leveleket. Ugyanakkor ismeretes, hogy a nemesasszonyok is tudtak írni és olvasni. Erzsébet esetében a fennmaradt levelei zömét is íródeák írta. Jobb esetben az aláírás, vagy az utóirat saját kezű. Azonban szinte teljesen biztos, hogy testamentumát (végrendeletét) maga írta. Ez esetben leginkább a fogalmazást vizsgáljuk. Voltak olyan nemesasszonyok, akiket műveltnek nevez a történelem, de igazából csak írni és olvasni tudtak. Sok esetben gondjuk volt a fogalmazással. Erzsébet esetében ez nincs így. Gyermekkorában jó minőségű oktatásban lehetett része. 

Milyen nyelven írta a leveleit?

Levelei mind magyarul íródtak, a hivatalos levelek között akad latin nyelvű is. A magyar nemesség a XVI–XVII. században főként magyarul és latinul levelezett. A városok esetében a magisztrátusok rendszerint német nyelvűek voltak. Emlegetik, hogy Erzsébet több nyelven (ógörög, latin stb.) is tudott. A latin alapszintű ismerete valószínű, hiszen összekötő nyelv volt, ellenben az ógörögben kételkedem. Magyarul azonban biztosan tudott. Kérdéses még a német nyelv.

Erzsébetet már 11 éves korában eljegyezték jövendő férjével, Nádasdy Ferenccel. Gyakori volt, hogy ilyen fiatalon házasították ki akkoriban a lányokat a nemesi családoknál?

Erzsébet esetében már kétéves korában elkezdte a két család szövögetni a terveket a házasságról. Ez azonban teljesen belefér a kor szokásaiba. Emeljük ki, hogy a szerelemből kötött házasság a XX. század találmánya. Azelőtt a házasságok zöme nem szerelemből köttetett. Afféle üzletnek fogták fel az emberek, amelyből a két család hasznot húzhatott vagy jobb társadalmi pozícióba kerülhetett. A házasságok így – főleg a nemesek esetében – előre meg voltak tárgyalva. Általánosságban úgy hitték, hogy a szerelem majd idővel kialakul. A házasságra szentségként tekintettek, amit, ha egyszer megkötöttek, a sírig tart. Ennek ellenére a történelemből ismerünk nagyon rossz házasságokat, ahogy nagyon boldog együttéléseket is. A nagyon korai házasságok a nemesekre voltak jellemzők. A városi polgárságnál fordított a helyzet, ott 25-26 éves korukban mentek férjhez a lányok. Az úri családoknál nagyon fontos volt a család fenntartása és az utódok születése.

Milyen volt a házassága Nádasdyval? A szóbeszéd szerint Erzsébet „elfajzása” a rossz házasságának volt köszönhető.

1575-ben házasodtak össze. Erzsébet 15, férje 20 éves volt. Fennmaradt Nádasdy Ferenc szüleinek levelezése, ami egy gyönyörű, szerelemmel teljes házasságot tár elénk (holott Nádasdy Tamás több mint húsz évvel volt idősebb a feleségénél). Erzsébet és a férje közötti levelezésből csupán néhány maradt fenn, ezekben kevés adatot találunk. Azonban nem tűnik fel bennük semmi, ami rossz házasságra utalna. A kor szokásai, kliséi elevenednek meg a levelekben. A házasságokban felmerülő problémákat általában az ismerősök leveleiben tárgyalják, pletykálják ki. Nádasdyékról ilyen téren sem tudunk semmiről. A levelezések sokat elárulhatnak az illető valós személyiségéről is. Például Nádasdy Ferenc, a híres törökverő, aki a kor egyik legnagyobb és legfélelmetesebb hadvezére hírében állt, szívfacsaró szavakkal számol be fia, András haláláról a barátjának írt levelében.

Milyen volt a lányok, nők élete akkoriban? Hogyan nevelkedtek?

A nemesi származású lányokat tízéves korukban valamelyik főrangú nemesasszony udvarába vitték. Itt már nem írni-olvasni tanultak, hanem megismerkedtek azokkal a tevékenységekkel, amiket egy házas asszonynak tudnia kellet (birtok és udvar vezetése, család és gyerekek ellátása stb.). A lányokat sok esetben már tizennégy évesen férjhez adták, majd tizenöt évesen szültek. Jellemző volt, hogy 40 éves korukig minden másfél évben szültek a nők. Tudunk olyan házaspárokról, ahol több mint húsz gyermek született. Ugyanakkor gyakoriak voltak a vetélések és a szülési komplikációk, amelyek sok esetben tragikusan, a kismama halálával végződtek. Magas volt akkoriban a gyermekhalálozás is. A megszületett gyermekek fele nem érte meg a felnőttkort. A nagyobb, 5-10 éves gyerekeket pedig különböző járványok fenyegették. Szinte nem akadt olyan család, ahol nem halt volna meg gyermek. Ezekkel a tényekkel számoltak a családokban, ezért is támogatták a sok gyerek születését. A lányok esetében a jó férjhez adás elsődleges szempont volt, ezzel ugyanis szövetségeket köthettek a családok.  A magyar öröklődési jog eltért a nyugatitól, mivel ez esetben nemcsak a legidősebb, hanem minden gyerek örökölhetett. A lányok is megkapták az ún. lánynegyedet. Hozományuk nagysága attól függött, hány testvérük volt. Ebből a szempontból Erzsébet jó partinak számított, mivel csak egy bátyja volt. Nádasdy Ferencnek pedig nem voltak testvérei. Az egyesített Báthory-Nádasdy vagyonnal az ország harmadik leggazdagabb házaspárjává váltak.

Nagyon kevés korabeli ábrázolás maradt fenn Erzsébetről. Tudjuk, hogyan nézett ki? Tényleg szép nő volt?

Két ábrázolás maradt fenn. A legismertebb a Magyar Nemzeti Múzeumban van, és Erzsébet halála után, 1630 körül készülhetett. A másik kép a Zay-kastélyból származik, és Csejtében volt egyidőben kiállítva, ahonnan ellopták. Állítólag korabeli ábrázolás volt, azonban keveset tudunk róla. Egy festménynél fontos, hogy ki festette, és mennyire tudott hitelesen ábrázolni az illető. A fennmaradt kép alapján egy szép, normális testalkatú asszonyt látunk, aki a kor szépségideáljához viszonylag közel állt. Magas homloka volt, ahogyan a kor divatja megkövetelte. A nők hátrafésülve hordták a hajukat, vagy olykor leborotválták, hogy a homlokuk magasabbnak tűnjön.

Mikor költözött Erzsébet Csejtére?

Csejte a Nádasdyak birtoka volt. A háború miatt Nádasdy szinte egész életét a harcmezőn töltötte. A férfiak távollétében birtokukra a feleségük felügyelt. Ez azzal is járt, hogy az úriasszony évente körútra indult, ellenőrizni uradalmait. Így került Erzsébet Csejtére, a hely azonban nem volt a Nádasdyak rezidenciája, csak ideiglenesen tartózkodtak itt (székhelyük Sárvár volt). Idős korára viszont Erzsébet nem jószántából maradt Csejtén. Thurzó György jogellenesen tartotta fogságban a várban. Megjegyezném, hogy mielőtt a bűnügyi eljárás megkezdődött ellene, látogatásai alkalmával már nem a várban lakott. Rossz állapota miatt lakhatatlan volt, így Nádasdyék egy kastélyban tartózkodtak a faluban, amely mára már elpusztult.

(Folytatás lapunk, a Magyar7 37. számában következik.)

Báthory Erzsébet és a négyszáz éves mítosz - 02
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.