Vavrek: Én máshogy állítottam volna össze a Híd listáját, de ez az elnök feladata

Tavaly ősszel Pfundtner Editet váltotta parlamenti képviselőként. Akkor úgy nyilatkozott, hogy a választási időszak közepén száll fel egy száguldó vonatra. Hogy sikerült a felszállás, milyennek látja az elmúlt egy év tapasztalatait?

Korábban ugyan dolgoztam az állami szférában, de teljesen más munkakör parlamenti képviselőnek lenni. Matematika-etika tanárként az volt a fő célom, hogy megpróbáljak azokban a dolgokban segíteni, amiket pedagógusként tapasztaltam. A tornaljai alapiskolában tanítottam, ahol nagyon sok szociálisan hátrányos helyzetű gyerek van. A gyerekek, tanárok dolgát szerettem volna megkönnyíteni bizonyos intézkedésekkel. Nem mondom, hogy csodákat tudtunk csinálni, de sikerült egy olyan javaslatot megvalósítani, amely reagál a szociálisan hátrányos helyzetű diákok gyenge tanulmányi eredményeire és támogatást nyújt a tehetséges gyerek számára. Minden diák után 50 eurót kaphat egy évre az iskola, amit biztos jól fognak felhasználni.

Politikai tapasztalatai mennyit változtak, miután országos szinten lett képviselő? Többet tud tenni, mint regionális politikusként?

Én annyit vagyok Pozsonyban, amennyit muszáj ott lennem. Az időm nagy részét, ha nincs parlament, itthon töltöm a környéken, és próbálok az itteni emberek között lenni. Főleg polgármestereket keresek meg, de sok aktivistánk van, aki képviselő a falujában, vagy ha nem is az, akar valamit tenni a falujáért. Velük napi szinten kapcsolatban vagyok. Soha nem ülök otthon és nem várom, hogy felkeljen a nap, hanem mindig az emberek között vagyok. Ezt tartom a legfontosabbnak, a képviselőknek ezt kellene csinálniuk. Akkor tudnánk sokkal jobb törvényeket hozni, ha kint lennénk az emberek között, és jobban meghallgatnánk az egyszerű népet, nem csak négyévente, amikor a szavazatok kellenek.

Az emberek talán azt szerették volna, hogy valamilyen egyezségre jusson a két párt. Az MKP-Híd közös listájából azonban nem lesz semmi. Hogyan látja a kialakult helyzetet?

Azok közé tartozom, akik azt szerették volna, hogy legyen közös lista. Innen, Gömörből is érkezett 25 polgármesternek az aláírása, amit személy szerint én is támogattam. Szoktam mondani, hogy nem szeretnék úgy visszamenni az iskolába, hogy szlovákul kelljen tanítanom. Teljesen mindegy, hogy ki lesz a parlamenti képviselő, azt akarom, hogy képviselje ezt a közösséget. Most volt esély arra, hogy legyen egy közös lista, sajnos a tárgyalások elakadtak, amit én a mai napig nagyon sajnálok, de most már ez a helyzet, így kell végigcsinálnunk. Bíztam benne, hogy tíz esztendő után sikerül elásni a csatabárdot és nem lesz viszálykodás. Azt tapasztaltam, hogy az emberek is ezt szeretnék. Elegük van abból, hogy egyszer megegyezünk, egyszer nem egyezünk meg, hogy ki hányadik helyre menjen, ki legyen, vagy ki ne legyen a listán. Tisztában vagyok azzal, hogy a megegyezéshez ezeket a dolgokat is tisztázni kell, de sajnálom, hogy nem jutottunk tovább, hogy nem tudtunk beszélni arról, mit szeretnénk elérni, hogyan szeretnénk segíteni a leszakadt régióban élő embereknek.

Az eddigi információk alapján ön a Híd listáján a 16. helyen indul. A listáról végül az Országos Tanács fog dönteni szombaton. Elégedett a pozícióval?

Azért vagyok a listán, mert vannak rajta becsületes emberek, barátok, politikusok, akikért érdemes itt maradni és végig csinálni. Nem a szám a fontos, hanem az, hogy olyan emberekkel dolgozom együtt, akikben bízok és akikkel valamit felépítettünk itt Gömörben. A szlovákiai magyar roma közösség nevében mondhatom, hogy örültünk volna, ha picivel jobb helyet kapunk, de végső soron nem ezen múlik.

Mit szól ahhoz, hogy Bugár Béla helyett Érsek Árpád vezeti a Híd listáját?

Én máshogy állítottam volna össze a listát, de ez a pártelnök tiszte és feladata.

A legutóbbi felmérések mélyen a bejutási küszöb alatt mérik a Most-Híd pártot. Mekkora esélyt lát a parlamentbe jutásra?

A felméréseket nagy fenntartásokkal olvasom. A korábbi években is sokat tévedtek. Nem tudom senkinek az esélyét megtippelni. Ami engem illet, én hidas vagyok és semmi esély sincs arra, hogy bárhová máshová menjek.

Kapott esetleg megkeresést más pártoktól?

Természetesen kaptam, úgy, mint más is. Nem én vagyok az egyetlen sem a Hídban, sem az MKP-ban, akit megkerestek, vagy kapott más pártból ajánlatot. De az biztos, hogy a Hídban maradok, és ezen nem fogok változtatni, ezzel a párttal szeretném végig csinálni ezt a 2020-as választást.

A PS-Spolu és Andrej Kiska pártja is elég erős kampányolásba kezdett délen. Esetleg tőlük érkezett a megkeresés?  

Magyarajkú roma emberként mindig magyarnak tartottam magam, ha még valaki szemében nem is vagyok az. Csak abban tudok gondolkodni, hogy magyar párttal induljak a választáson. Voltak megkeresések a két párt közül az egyiktől, de nem tudtunk megegyezni. Csak akkor tudnám komolyan venni bármelyik párt érdeklődését, ha olyan helyet kínálna a magyarul beszélő romáknak, ami parlamenti helyet jelentene. Annak idején 2016-ban azért mertem őszintén felvállalni a Hidat és harcolni és küzdeni érte a mai napig, mert úgy gondoltam, hogy ők ezt komolyan gondolják. A 18. hely nem a párton, hanem rajtunk múlott, itt, a közösségen, hogy megcsináljuk vagy nem. Igaz, hogy várni kellett, de sikerült elérni a parlamenti képviseletet.

Ehhez a körülmények alakulása is kellett.

Ezek után azt mondom, hogy bárcsak ne így alakult volna. Inkább nem lettem volna parlamenti képviselő ezer évig, merthogy végül is annak következtében kerültem a parlamentbe, hogy meggyilkolták az újságírót és néhányan elmentek a pártból.
Eddig sok magyar nyelvű roma indult mindenféle választásokon, de senki nem tudott sikeres lenni. Úgy érzem, sikerült megszólítanom a roma közösséget, mert az emberek soha nem azt nézik, hogy Vavrek milyen pártban van, hanem engem néznek. Én bármilyen pártban leszek, azok az emberek, akik számítanak rám, mindig engem fognak megkeresni.

Tehát a személy a fontos, aki mögé be tudnak sorakozni?

Igen, és szerintem ez nem csak a romákra érvényes, a magyar közösségre is. Mert Bugár Béla még mindig a legnépszerűbb magyar politikus ebben az országban. Bármit mondhatunk rá, senki sem tudja őt karikákban megverni a mai napig.

Térjünk vissza még a Kuciak-gyilkosságra és a Híd kormánytagságára! Nem ártott a pártnak, hogy belépett a Smerrel és az SNS-szel a kormányba? Azóta látni, hogy lejtmenetbe kerültek. A Kuciak-gyilkosság után sem kellett volna felállni?

Azt, hogy elmentünk a Smerrel kormányozni nem tartom hibának. Ám hogy a gyilkosságok után nem álltunk fel, azt hibának tartom. Akkor el kellett volna menni ebből a kormányból. Viszont akkor nem derült volna fény nagyon sok mindenre, s ebben minden hidas kollégámmal egyetértünk. Ha nem tartunk ki, akkor ma Kočner nincs a börtönben, nem tudjuk, hogy ki volt a megrendelő, nem váltják le a rendőrfőkapitányt, a miniszterelnököt és lehet még Kaliňák is belügyminiszter lenne.

Ha ezeket a Híd a saját eredményének tartja, miért nem kommunikálta jobban?

Valahogy nem tudjuk az eredményeinket eladni. Ha valaki végigmegy itt a gömöri falvakon, nem tudom hol van olyan település, ahol nem újítottunk fel valamit: iskolát, csatornázást, utakat, járdákat. Ezek óriási sikerek a közösségnek. 

Vagy a sorozatos botrányok felül írják ezeket. Gondolok itt például Jakab Elemér ügyére.

Hogy milyen botrányai vannak valakinek, az az ő dolga. Én csak magamért tudok felelősséget vállalni, amit én állítok. Nem voltam ott, kollégák vagyunk, de annyira nem ismerem őt. Hogy miként szerezte a diplomáját, dolgozott-e abban a szakmában, azt neki kell tudnia. Ezt a kérdést neki kell feltenni.

A közös lista egyik kizáró oka éppen a Smerrel való együttműködés volt. Ön el tudná képzelni velük a kormányalakítást, ha bejutna a Híd?

Nem mindegy, hogy milyen Smerrel. Ott lesz-e még Fico, vagy nem lesz ott. Mert ez a Smer már nem ugyanaz, mint négy évvel ezelőtt. Mit fogunk inkább megengedni, hogy legyen egy Smer–Kotleba–Harabin–SNS–Kollár-kormány? Vagy inkább mi döntsük el, a Híd, vagy a bejutó magyar képviselők, hogy kormányra mennek a Smerrel, hogy aztán segíthessék a régióinkban élő embereket.

Ehhez előbb a parlamentbe kellene bejutni.

Én annak örülnék, ha a magyar közösséget képviselő emberek bejutnának a parlamentbe. Persze, nem mindegy, hogy milyen pártban. Itt a Kiska-féle pártra és a PS-Spolu-ra gondolok, ezek nekem soha nem lesznek hiteles magyar érdekképviseletet jelentő pártok.

A Híd szlovák tagsága nem gyengült meg a kilépések következtében?

Vannak még szlovák tagjaink. Ott van a parlament alelnöke, Andrej Hrnčiar, Peter Krajňák államtitkár, vagy Michal Goriščák.

Mennyire sikeres a párton belüli megújulás, nem kellett volna nagyobb teret adniuk a fiataloknak a listán?

A Híd is kezd megújulni, lett egy alelnök a régióból, Agócs Attila személyében, vagy Krajňák, aki szintén fiatal. Ők is azok közé tartoznak, akik miatt azt mondom, hogy ki tudok tartani a párt mellett.

Ön az egyik alapítója a Szlovákiai Magyar Ajkú Romák Kezdeményezésének. Ennek a tömörülésnek mi a célja?

A magyar romákat szerettük volna egy tető alá hozni, és együtt dolgozni velük. Több területen, az oktatás, a kultúra, a sport, de a vállalkozások területén is szeretnénk segíteni a magyar ajkú romáknak. Egy erős hálózatot szeretnénk kialakítani, politikától függetlenül. Bárhogy alakul a helyzet, én ezen szeretnék tovább dolgozni. A választások után is szeretném a Szlovákiai Magyar Ajkú Romák Kezdeményezését tovább vinni. Az, hogy itt dolgozunk a régióban, az nem azért van, mert szavazatokat akarunk gyűjteni, ha bárhogy is alakul a választás mi akkor is tovább dolgozunk ezzel a közösséggel. Lehet, ennek a közösségnek az kell, hogy megérezzük, milyen az, amikor senki sincs a törvényhozásban, s akkor lehet, majd minden ellentétet félretesznek.

Szerdán tartott kihelyezett ülést a kormány a Rozsnyói járásban, ahol 1,8 millió eurót osztottak szét. Munkatársunk utánajárt, hogy sokkal nagyobb összegek jutottak a hidas vezetésű falvakba, mint ahol MKP-s polgármester van. Ez miért van így?

Erre is csak azt tudom mondani, hogy én mindig a Gömörben élő közösségre figyeltem. A Rimaszombati járási struktúrákban semmilyen tisztséget nem töltök be, nincs funkcióm, de sohasem néztük, hogy ki milyen színű polgármester, akinek lehetett, annak segítettünk.