Súlyos kérdőjelek a brit kilépés körül
Továbbra sem világos Nagy-Britannia kilépésének menetrendje, miután az alsóház többször is elutasította a rendezett Brexitről szóló megállapodást. A tragikomikus fordulatok ellenére London hajthatatlannak tűnik: továbbra is kilépnének az Unióból.
A következmények az Angliában munkát vállaló szlovák állampolgároknak is kézzel foghatók. A brit EU-tagság megszűnése után azoknak az uniós állampolgároknak, akik Nagy-Britanniában tartózkodnak, letelepedési engedélyért kell folyamodniuk. A becslések szerint mintegy 100 ezer szlovák állampolgár él Nagy-Britanniában, köztük nagy számban felvidéki magyarok. Miután március végén a szlovák törvényhozás elutasította az állampolgársági törvény módosítását, a brit állampolgárságot továbbra sem vehetik fel anélkül, hogy elveszítenék a szlovák honosságukat.
Nagy-Britannia 2016 júniusában népszavazáson döntött úgy, hogy kilép az Európai Unióból. Egy későbbi megállapodás értelmében a Brexit időpontja 2019. március 29-e lett volna. London a határidő lejárta előtt halasztást kért, amelyet az Európai Tanács egyelőre április 12-ig hagyott jóvá. Ha sikerült volna elfogadni március végéig a kilépési egyezményt, akkor Londonnak május 22-ig lett volna ideje előkészíteni a tényleges kilépést, és tagsága akkor szűnt volna meg. Ez a dátum azért vízválasztó, mert máskülönben az Egyesült Királyságban is meg kell tartani az európai parlamenti választásokat, amiről április 12-ig kell bejelentést tenniük a tagállamoknak.
Történik mindez annak dacára, hogy a megállapodás nélküli kilépés súlyos kereskedelmi, gazdasági hátrányokkal járna Nagy-Britanniára nézve. Ráadásul, mivel Skócia és Észak-Írország már a népszavazáson is elutasította a Brexitet, a rendezetlen kilépés akár Nagy-Britannia széteséséhez is vezethet. Theresa May kormánya csapdahelyzetben van: szinte kizárt, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni.
Donald Tusk, az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke múlt pénteken azt javasolta, hogy az Egyesült Királyság kapjon újabb rugalmas halasztást a kilépés határidejére. A rugalmas halasztás, angol műszóval flextension, hosszabb időszakra vonatkozna, de az Egyesült Királyság bármikor megszakíthatja, és kiléphet, ha sikerült elfogadni a kiválási megállapodást a londoni parlamentben.
Az Európai Parlament múlt csütörtökön támogatta azt a törvénytervezetet, amely szerint az Egyesült Királyság állampolgárai a Brexit után 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak az Európai Unióban, ha országuk is ugyanilyen vízummentességet ad az uniós polgároknak. A brit kormány korábban jelezte, nem szándékozik vízumot kérni azoktól az uniós polgároktól, akik rövid távú tartózkodásra utaznak a szigetországba. A megállapodással az Egyesült Királyság egyike lesz annak a hatvannál is több, unión kívüli országnak, amelyek állampolgárai vízummentességet élveznek az unióban.
A brit kormány döntése alapján azok a külföldi uniós polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a Brexit után is maradhatnak az országban. Érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett státusért – vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. A belügyi tárca szerint a külföldi EU-állampolgároknak legalább 2020. december 31-éig lesz idejük tartós nagy-britanniai letelepedésük engedélyeztetésére, akár életbe lép a Brexit feltételeit tartalmazó megállapodás, akár nem.
A belügyminisztériumi útmutatás szerint a Nagy-Britanniában élő és maradni kívánó uniós polgároknak csak annyi a feladatuk, hogy igazolják személyazonosságukat és azt, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.
A szlovák törvényhozás március 28-án elutasította a független képviselők és az SaS-frakció képviselőinek javaslatát. Ez azt jelenti, hogy a szlovák polgárok továbbra is elveszítik állampolgárságukat, amennyiben felveszik egy másik államét. Az ellenzék azt szerette volna elérni, hogy a jelenlegi jogi norma elfogadása előtti, 2010-es állapot térjen vissza.
Azt javasolták, hogy a szlovák állampolgárságot csak saját kérésre vehessék el valakitől, illetve, akik eddig elveszítették a szlovák állampolgárságukat, anélkül kapják azt vissza, hogy teljesíteniük kelljen a jelenleg érvényes feltételeket. A képviselők azzal is érveltek, hogy a Brexit esetén a szlovákok így felvehetnék más ország állampolgárságát, de a szlovákot is megtarthatnák.
A Magyar Közösség Pártja EP-képviselőjelöltje, Nagy Dávid is támogatta az ellenzéki képviselők által megfogalmazott javaslatot. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma által nyilvánosságra hozott adatok alapján eddig 2754 személytől vonták meg a szlovák útlevelét. Nagy úgy véli, az érintettek száma ennél sokkal magasabb. Ráadásul Nagy-Britannia kiválásával az Európai Unióból ez a szám rohamosan megnőhet, hiszen becslések szerint megközelítőleg 100 000 szlovák állampolgár él Nagy-Britanniában. Brit adatok alapján ezek közül 4000 már rendelkezik brit állampolgársággal.
A 2015 februárjában hozott belügyminiszteri rendelet lehetővé teszi az elveszített szlovák honosság megújítását, igaz, hogy ezt kérvényezni kell. Lancz Attila szerint a bürokratikus akadályok megőrzéséhez nem véletlenül ragaszkodik a kormány. A jogász úgy véli, azzal, hogy az állampolgárság visszanyerése nem automatikus, a kérelmek szubjektíven is értelmezhetők. Hivatkozásul szolgálhat a beépített „gumiparagrafus”, amely szerint az állampolgárság elvesztésének körülményeit is figyelembe veszik a kérvények elbírálásakor.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/15. számában)
