Vonzó szakok a Karvai Szakközépiskolában
A csodaszép környezetben található Karvai Szakközépiskolát 1953-ban alapították. Az évtizedek során különféle neveket viselt intézményben jelenleg 166 diák tanul, akiket 15 tagú tantestület oktat. További 2 nevelő az iskolai kollégiumban foglalkozik a fiatalokkal.
Az iskola folyamatos létét újabb és újabb magyar nyelvű, vonzó tanulmányi szakok indításával biztosítja. Erről és másról is beszélgetünk Varga Péter mérnökkel, az intézmény igazgatójával.
– Iskolánk 66 évvel ezelőtt mezőgazdasági szaktanintézetként indult. Oktatási palettánk folyamatosan bővül az érettségivel végződő 4 éves és a szakmunkás-bizonyítványt adó 3 éves tanulmányi szakokkal. Az utóbbiakhoz 2 éves felépítményi szakok kötődnek. A 4 éves szakok közül kiemelném a kertészeti irányultságúakat, így a kerttervező-kertépítő technikus és a gyümölcsész-szőlész-borász szakot. A nálunk 3 évig tanulhatók közül említsük meg a virágkötő-berendező, a kertész, a szakács, a vendéglátós és az asztalos szakot. Folyamatosan igyekszünk a kor követelményeihez és a munkapiac igényeihez igazodni. Az utóbbi években újabb és újabb tanulmányi szakok megnyitásával próbálkozunk. Egy éve működik a gyümölcsész-szőlész-borász szakunk, további újdonságként pedig a vidékfejlesztés-vállalkozói szakot kínáljuk. Az utóbbi a vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázását célozza.
Az igazgató hangsúlyozza, hogy iskolájukat a városi iskoláknál is érzékenyebben érintik az utánpótlás biztosításával kapcsolatos gondok. A negatív demográfiai mutatók mellett további gondot jelent, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben választanak maguknak szakmát. Pedig a munkaerőpiac az agrárium területén is a jó szakemberek hiányával küszködik. A gadóci magyar tannyelvű szakközépiskola tíz évvel ezelőtti, majd az udvardi szakközépiskola mostani megszűnése is elsősorban a tanulók hiányával indokolható.
– E két közeli iskola bezárása különösebben nincs hatással az iskolánk létére és a mi diáklétszámunkra. A náluk oktatott szakok megszűnését elsősorban a munkaerőpiac érzékeli. Ezért is fontos, hogy az intézményünkben továbbra is képezzük a hiányszakmákat (például asztalos, szakács) választó diákokat. Nem véletlen, hogy például a komáromi bútorgyár a duális képzés megvalósítása érdekében együttműködést ajánlott nekünk. Továbbá a kertészeti és az agrárágazatból is visszajelzések érkeznek, hogy kevés a traktoros, a kertész és a kétkezi szakmunkás. Hiánypótlásként sok helyen kénytelenek ukrajnai és romániai vendégmunkásokat alkalmazni.
A Karvai Szakközépiskolában mind az anyagi, mind a személyi feltételek adottak a korszerű oktatáshoz.
– Van egy bő 3 hektáros modern tangazdaságunk, továbbá két jól felszerelt gyakorlókonyhánk és egy „sulicsárdánk”, ahol a felszolgálás is gyakorolható. Az asztalosműhelyünk berendezését szintén folyamatosan bővítjük, aminek köszönhetően nálunk megrendelésre is folyik bútorgyártás. Két-két számítástechnikai és multimédiás tanteremmel rendelkezünk, egy további szaktantermünk is fel van szerelve számítógépekkel és interaktív eszközökkel. Jelenleg pedig egy nyelvi tantermet létesítünk. Mindez javarészt pályázatokból valósul meg. A személyi feltételeink is valamennyi szak esetében biztosítottak. Agrárinformatikai és digitalizációs szak megnyitását tervezzük, ezek a környezetbarát gazdálkodásra fókuszálnak. Mivel a csúcstechnológiai berendezések üzemeltetéséhez sokoldalúan képzett szakemberekre van szükség, ennek az igénynek is eleget akarunk tenni.
Az iskola diákjai a nemrég Budapesten megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron is bemutatkoztak.
– Az OMÉK-re a szintén általam vezetett Gazda Polgári Társulással közösen készültünk, iskolánk virágkötői díszítették fel az ottani standunkat. Jelen leszünk a fiatal alkotók novemberben Nyitrán rendezendő kiállításán is, mert ahol lehet, meg kell mutatni és mérettetni magunkat. Évek óta rendszeresen dobogós helyezéseket érünk el a hazai és külföldi virágkötő versenyeken. Ez nem is csoda, hiszen iskolánk Magyarországról elsőként hozta át a virágkötő szakma oktatását. Persze, a díjakon kívül diákjaink folyamatos tapasztalatszerzését és szereplési vágyuk kiélését is lényegesnek tartjuk.
A karvai intézményben évente átlagosan 20 diák tesz érettségi vizsgát, akiknek közel 30 százaléka tovább tanul. A gödöllői Szent István Egyetem második éve nyitott kihelyezett kertészeti szakot a Selye János Egyetemen. Az egyetemi szakgyakorlat éppen az iskolánk tangazdaságában, gyümölcsösében és szaktantermeiben valósul meg. Több diák ezeken a szakokon folytatja a tanulmányait.
Varga Péter úgy véli, hogy valamennyi meglevő szakközépiskolában meg kellene vizsgálni a különféle szakmák oktatásához szükséges személyi és egyéb feltételeket.
– A megfelelő feltételekkel nem rendelkezőket ki kellene szűrni a hálózatból, s a szakoktatás egész rendszerét meg kellene reformálni. Mi tagadás, nagyon rossz az oktatási törvény, amely korlátozza bizonyos szakok oktatását, és különösképpen negatívan érinti a magyar szakközépiskolákat. Ha például egy szakmát három éven át diákhiány miatt nem tudunk megnyitni, akkor azt a szakmát törlik a jegyzékből. Ha pedig az adott szakot eddig magyar nyelven csak nálunk tanulhatták a gyerekek, akkor annak törlése után erre sehol másutt nem lesz lehetőségük. Ez esetben kénytelenek lesznek szlovák nyelven folytatni a tanulmányaikat.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/41. számában.