Óvodák a változó világban – VIDEÓVAL
Idén is tartalmas szakmai programmal várta az óvodapedagógusokat és érdeklődőket a kétnapos Országos Óvodapedagógiai Konferencia október 10-11-én, Galántán. A szakmai napok keretén belül átadásra került az óvónők legnagyobb hazai szakmai elismeréseként alapított Vankó Terike-díj.
Az Országos Óvodapedagógiai Konferenciának Galántán kilencéves hagyománya van, egyetlen más szlovákiai pedagógusi réteg sem tud úgy összeülni, összetartani és olyan tartalmas programsorozatot létrehozni, mint az óvónők, akik Nagytárkánytól Pozsonyig behatárolhatóan érkeznek Galántára, a Viktória panzióba. Idén a létszámmal rekordot döntöttek, több mint százhúsz óvónő vett részt a szakmai napokon.
A konferencia a felvidéki óvónők Teréz anyájaként, vagy tyúkanyójaként nevezett Vankó Terike ötlete volt, aki barátaival, kollégáival karöltve dolgozott azért, hogy legyen fóruma a szlovákiai magyar óvodapedagógusoknak. Az ő emlékére alapították a Vankó Terike díjat, amelyet minden évben kiosztanak egy arra rátermett és rászolgált oktató-nevelőnek.
A kilencedik szakmai konferencia előadásai és szekciói az „óvodák a változó világban” központi téma köré épültek fel. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöke szerint rendkívüli az, hogy a felvidéki óvodák a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának támogatásával szépülnek, újjáépülnek, a szövetség azonban fontosnak tartja, hogy belső tartalommal is feltöltsék az óvodákat, továbbképzéseket, innovatív módszerek bevezetését sugalmazzák az óvónők felé. Az elnök elégedetten nyugtázta, hogy a felvidéki magyar óvónők fölöttébb jól képzettek, és nyitottak a megújulásra, ugyanakkor ápolják a hagyományokat is.
– zárta le portálunknak adott nyilatkozatát Fekete Irén.
A kilencedik óvodapedagógiai konferencián a két nap alatt számos előadást hallgattak meg a jelenlévők, a pénteki napon pedig szekcióüléseken vettek részt. Az óvodavezetők külön képzésben részesültek a galántai Pázmány házban, amelyen Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a 138/2019-es törvény óvodai bevezetésének égető kérdéseiről tartott útmutató előadást a vezetőknek. Prékop Mária, minisztériumi főosztályvezető a digitális oktatási tartalmak az óvodában témakört boncolgatta a jelenlevőkkel, valamint az Ikatika névre keresztelt kétnyelvű digitális tananyagot is bemutatta.
Az óvónők számára két szekcióülést készítettek elő a szervezők. Révészné Pálfi Krisztina, szólamvezető, hegedűművész a mese, a zene és a játék kölcsönös fontosságára hívta fel a figyelmet. Balatoni Kata, az Így tedd rá! mozgalom programgazdája az óvodákban történő népi játszást segítő workshopot tartott az óvónőknek, akik táncoltak, énekeltek, önfeledten játszottak. Balatoni Kata elmondta az Így tedd rá mozgalom felülírja a negyvenéves módszertanokat, rámutat arra, miért fontos a népi élmény és az identitás megtartása, megerősítése már az óvodában.
– vallja a mozgalom megteremtője, aki szerint a kritikai pedagógia világát éljük, ezzel tönkretesszük az önfeledt gyermeki játékot, ezt nem szabad beengedni az óvodákba, nem kell belejavítani, és különbségekre felhívni a figyelmet a játékfolyamatban, mivel a népi játék valódi funkciója az élmény és a tudásátadás.
Az óvónők a szekcióüléseken kívül tartalmas előadásokat hallgattak meg. Ravasz Ábel, romaügyi kormánybiztos a kötelező óvodalátogatás bevezetéséről tartott fórumot. Az óvodák helyzetéről a változó világban Szabó Edit, egyetemi adjunktus beszélt, míg Fóris Marietta, a budapesti Csip-Csup Magánóvoda igazgatója az Erasmus és a CsEPP projekt kapcsolatát mutatta be, rámutatva arra, hogy milyen fontos a család és az óvoda közötti kapcsolat, valamint, hogy a szülők szemében felértékelődjön az óvodapedagógus munkája. Egyértelmű elismerését fejezte ki a szlovákiai óvónők felé, amiért tudnak a dadus intézménye nélkül dolgozni, hiszen Magyarországtól eltérően Szlovákiában az óvodák nem alkalmaznak dadust.
Kozma Szabolcs, a Győr-Moson Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének vezetője talán a jelenlevők kedvence volt, előadásában logopédiai kérdéseket is érintett, szerinte mindenkinek bele kell élni magát abba a helyzetbe, mit érezhet egy kisgyerek, ha szeretne szépen beszélni, de nem sikerül neki. Előadásának végén egy nyelvi piramisjátékkal megdolgoztatta közönségét is, bebizonyítva azt, hogy a megalapozott, jól ismételt dolgok sokkal gyorsabban bevésődnek a gyermek tudatába, mint a hirtelen zúdított, tömény gondolatok.
A konferencián természetesen érintették az olyan, 21.században fontossá vált problémákat, mint az ADHD, a disz-kérdései, és a fejlődési eltérések.
Vörös Mária, a Dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola pedagógusa a Kulcsár-féle mozgásterápiával ismertette a jelenlevőket. Előadásának lényegi pontja az iskolaérettség kérdése volt, több érdekes dolgot felfedett arról, mikor érdemes a gyermeket első osztályba engedni.
A szülők meríthetnek abból a kutatásból is, hogy nem iskolaérett a gyerek addig, amíg nem váltja a fogát, és azon gyerekeknek nincsenek rendben a mozgásterületeik, akik kidugják nyelvüket munkavégzés közben.
Az óvodában folyó érzelmi nevelésről Varga László, egyetemi dékán tartott rendkívül humoros előadást. A dékán humorban nem ismert tréfát, hangsúlyozta a humor fűszere a pedagógiának, a humoros tanárok a világ legkreatívabb egyedei közé tartoznak, valamint azokkal hitelesebb személyiségeket nevelhetnek azok a pedagógusok, akiknek munkáját gyengéd humor jellemzi. Fekete Irén és Varga László együttműködési megállapodást is aláírtak a konferencia során.
A szakmai napok keretén belül átadásra került a Vankó Terike-díj is, amelyet idén, kuratóriumi döntés alapján az őrsujfalui óvoda pedagógusa, Major Erzsébet nyert el.
A Vankó Terike-díj átadásáról a Magyar7 lap következő számában olvashatnak.
