Galánta

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Kolek Peter
független
2896
(56,24%)
Paška Peter
független
2118
(41,13%)
Szalay Tibor
független
135
(2,62%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Zelinka Peter
    független
    441
    (15,01%)
    1. körzet
    Černý Peter
    STAROSTOVIA
    377
    (12,83%)
    1. körzet
    Wolf Peter
    független
    333
    (11,33%)
    1. körzet
    Horváth Mikuláš
    független
    235
    (8%)
    2. körzet
    Takáč Zsolt
    SZÖVETSÉG
    1402
    (5,99%)
    2. körzet
    Biró László
    SZÖVETSÉG
    979
    (4,18%)
    2. körzet
    Chomča Ervin
    SZÖVETSÉG
    925
    (3,95%)
    2. körzet
    Bottka Juraj
    független
    921
    (3,94%)
    2. körzet
    Závodský Peter
    STAROSTOVIA
    912
    (3,9%)
    2. körzet
    Horváth Tomáš
    független
    819
    (3,5%)
    2. körzet
    Barczi Zsolt
    SZÖVETSÉG
    812
    (3,47%)
    2. körzet
    Tomič Peter
    független
    803
    (3,43%)
    2. körzet
    Galambosová Lucia
    független
    761
    (3,25%)
    2. körzet
    Popluhár Augustín
    független
    684
    (2,92%)
    2. körzet
    Mýtniková Valéria
    független
    674
    (2,88%)
    2. körzet
    Kővágó Zoltán
    független
    655
    (2,8%)
    3. körzet
    Vajdová Marta
    független
    338
    (20,58%)
    3. körzet
    Štibráni Miroslav
    független
    223
    (13,58%)
    3. körzet
    Očenášová Denisa
    független
    191
    (11,63%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Šablatúrová Miriam
    független
    227
    (7,72%)
    1. körzet
    Kolek Ján
    SZÖVETSÉG
    219
    (7,45%)
    1. körzet
    Takáč Ladislav
    független
    176
    (5,99%)
    1. körzet
    Szolga Ivan
    független
    151
    (5,14%)
    1. körzet
    Bednár Tomáš
    független
    130
    (4,42%)
    1. körzet
    Mažgútová Lucia
    független
    128
    (4,36%)
    1. körzet
    Lupták Martin
    STAROSTOVIA
    118
    (4,01%)
    1. körzet
    Boško Michael
    PS
    111
    (3,78%)
    1. körzet
    Šimko Marian
    SZÖVETSÉG
    96
    (3,27%)
    1. körzet
    Szeleczky Juraj
    független
    90
    (3,06%)
    1. körzet
    Poláková Miroslava
    független
    58
    (1,97%)
    1. körzet
    Vrábel Peter
    SMER - SD
    49
    (1,67%)
    2. körzet
    Psota Miroslav
    független
    642
    (2,74%)
    2. körzet
    Kántor Igor
    független
    630
    (2,69%)
    2. körzet
    Gauliederová Zuzana
    OĽANO
    618
    (2,64%)
    2. körzet
    Marczibányi Štefan
    független
    607
    (2,59%)
    2. körzet
    Gál Jozef
    SZÖVETSÉG
    592
    (2,53%)
    2. körzet
    Zuzáková Eleonóra
    SZÖVETSÉG
    579
    (2,47%)
    2. körzet
    Maťašovský Ladislav
    STAROSTOVIA
    545
    (2,33%)
    2. körzet
    Szelle Zoltán
    független
    493
    (2,11%)
    2. körzet
    Fazekas Štefan
    SZÖVETSÉG
    490
    (2,09%)
    2. körzet
    Danko Vladimír
    ŽIVOT
    488
    (2,09%)
    2. körzet
    Benkovič Martin
    független
    464
    (1,98%)
    2. körzet
    Gálová Júlia
    SMER - SD
    437
    (1,87%)
    2. körzet
    Sloboda Igor
    független
    424
    (1,81%)
    2. körzet
    Kosler Petr
    független
    410
    (1,75%)
    2. körzet
    Rajt Branislav
    független
    384
    (1,64%)
    2. körzet
    Puškel Juraj
    független
    377
    (1,61%)
    2. körzet
    Guláš Michal
    független
    372
    (1,59%)
    2. körzet
    Vrabec Mário
    ŽIVOT
    364
    (1,56%)
    2. körzet
    Kozma František
    SZÖVETSÉG
    351
    (1,5%)
    2. körzet
    Lenická Iveta
    független
    330
    (1,41%)
    2. körzet
    Kollárik Roman
    STAROSTOVIA
    320
    (1,37%)
    2. körzet
    Šuľan Pavol
    független
    289
    (1,23%)
    2. körzet
    Hrotko František
    STAROSTOVIA
    289
    (1,23%)
    2. körzet
    Luknár Lukáš
    SMER - SD
    266
    (1,14%)
    2. körzet
    Bočkay Ľuboš
    független
    263
    (1,12%)
    2. körzet
    Hrotko Denis
    STAROSTOVIA
    257
    (1,1%)
    2. körzet
    Adamkovič Marek
    Hlas-SD
    241
    (1,03%)
    2. körzet
    Pista Peter
    független
    205
    (0,88%)
    2. körzet
    Horváth Miroslav
    STAROSTOVIA
    204
    (0,87%)
    2. körzet
    Lanc Máté
    KDH/SaS/SPOLU
    194
    (0,83%)
    2. körzet
    Temňáková Veronika
    REPUBLIKA
    184
    (0,79%)
    2. körzet
    Varga Peter
    SMER - SD
    167
    (0,71%)
    2. körzet
    Štefunková Katarína
    STAROSTOVIA
    156
    (0,67%)
    2. körzet
    Šimek Miroslav
    ĽSNS
    143
    (0,61%)
    2. körzet
    Morovics Tomáš
    STAROSTOVIA
    136
    (0,58%)
    2. körzet
    Oravec Tomáš
    Socialisti
    90
    (0,38%)
    2. körzet
    Halás Milan
    Socialisti
    57
    (0,24%)
    3. körzet
    Bičan Milan
    SNS
    181
    (11,02%)
    3. körzet
    Zeleňák Milan
    ŽIVOT
    170
    (10,35%)
    3. körzet
    Novomestský Peter
    STAROSTOVIA
    137
    (8,34%)
    3. körzet
    Szekera Roland
    KDH/SaS/SPOLU
    137
    (8,34%)
    3. körzet
    Svátková Jana
    SMER - SD
    133
    (8,1%)
    3. körzet
    Kankula Norbert
    független
    132
    (8,04%)
Galanta
város
magyar lakosság 1910
83%
3 441
magyar lakosság 2021
28%
4 172
Népesség: 15 021
Terület: 33,91 km²
Tszf. magasság: 119 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 92401
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Mátyusföld, Vízköz - Kisalföld, Mátyusföld, Alsó-Vágmente 1918 előtti vármegye, járás, rang: Pozsony vármegye Galántai járás kisközség

A város a Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, az Alsó-Vágmente és a Vízköz kistájak határán, a Vág jobb partja közelében, a Sárdi-ér, valamint a Csipkésdi-árok és a Dernye-árok mentén található, Szeredtől 12 km-re délre, Dunaszerdahelytől 30 km-re északkeletre, Vágsellyétől 13 km-re nyugatra, Szenctől 30 km-re keletre. Vasútállomás a Pozsony-Budapest fővonalon, elágazás vezet Lipótvár (és a Vág-völgyi vasútvonal) felé. A 75-ös főút Diószeg (7 km) és Vágsellyén keresztül Ěrsekújvár (46 km), az 507-es út Szered és Dunaszerdahely, az 561-es út pedig Nagymegyer (44 km) felé teremt összeköttetést. Délnyugatról Vízkelet és Nemeskosút, nyugatról Diószeg, északról Nagymácséd, Gány és Alsószerdahely, északkeletről Vága, keletről Nemeskajal és Tósnyárasd, délkeletről pedig Taksonyfalva községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó város, 1849-től folyamatosan járási székhely. A 17. századtól 1871-ig mezőváros, majd 1871-től 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Galántai járásának székhelye volt. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántia járás székhelye, 1960-ban várossá nyilvánították. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.k.e vármegye, Galántai járás). 1960-ban alakult ki mai területe, amikor Hódi és Nemesnebojsza községeket, valamint az 1938-ban Taksonyfalvától elszakított Javorinkát Galántához csatolták. 1971-1990 között Taksonyfalva is Galántához tartozott. A város három kataszteri területre oszlik: Galánta (23,20 km²), Hódi (5,93 km²) és Nemesnebojsza (4,78 km²). Három városrésze Galánta, Javorinka és Nemesnebojsza (Hódi és Kolónia Galántához tartozik a népszámlálás beosztása szerint, Javorinka pedig Galánta kataszterének része, mégis külön városrész). Hódi és Nemesnebojsza kataszteri területe nem változott az elmúlt évszázadban, Galánta területe Javorinka hozzácsatolásával 4,50 km²-rel (24 %) növekedett 1960-ban.

Népesség

Galánta a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Eredetileg magyar többségű mezőváros volt. 1910-ben a lakosság 89,6, 1921-ben 80,7 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A városnak az 1944-es népirtásig népes (magyar nemzetiségű) zsidó közössége volt, 1850-ben a lakosság 31,1, 1919-ben 23,7, 1930-ban 22,6 %-át alkották. Az 1920-as években megkezdték a szlovák kolonisták betelepítését, majd az 1947-es lakosságcsere során a magyar népesség mintegy felét kitelepítették, és szlovákokat költöztettek a helyükre. A várost így sikerült szlovák többségűvé tenni, amit azóta, a rendszerváltás óta pedig különösen súlyosbít az asszimiláció. A város lakossága a szocialista iparosítás és városiasodás évtizedeiben háromszorosára nőtt (1939-ben 4305 - a később hozzácsatolt két faluval 5263, 1991-ben pedig 16 978 lakosa volt). 1991-2011 között lakosságának 10,8 %-át elveszítette. Az asszimiláció következtében a magyarok aránya ebben a két évtizedben 40,6 %-ról 30,5 %-ra csökkent. A 18-19. században cigányzenészeiről híres roma közössége a lakosság 2,2 %-át teszi ki. A lakosság többsége (56,9 %-a) római katolikus vallású.

Történelem

A község a pannonhalmi bencés apátság birtoka volt a legkorábbi ismert forrás szerint. A középkor és a kora újkor folyamán több nemesi név tűnik fel a birtokosok között, úgy mint a Galántai, a Bessenyey, a Borsi és a Pap család. Ebben az időben önálló községként szerepel Galánta körül a később pusztaként létező Kórószeg, továbbá az azóta elpusztult Kázmérteleke, Tóthfalu és a Nebojsza elődjének tekintett Apáti. A Bessenyeyek birtokának nagy részét leányágon az Esterházyak örökölték meg, akiknek ez a családi ága a központjává tette meg – ennek emléke az itteni két Esterházy-kastély. Rajtuk kívül a Fekete, Balogh és Nagy családok is részesültek az örökségből. A reformáció idején az Esterházyak áttértek az új hitre, és a templomot is odaadták a reformátusoknak, de a család később rekatolizált, és a templomot is visszaadta az eredeti felekezetnek. Már 1519-ben említik Galánta első iskoláját, amely nemesi alapítványként jött létre. Az Esterházy családnak köszönhetően folyamatosan fejlődött, 1570-ben már vásártartási joga is volt. A 17. századtól mezőváros, akkor már kórház is működött itt. A kuruc seregek elfoglalták az erődített reneszánsz várkastélyt, és a császáriak csak több év múltán tudták bevenni. A 18. században felgyorsult a mezőváros fejlődése, előbb a csizmadiák, majd a szabók és a cipészek is céhet alapítottak. Az Ógalánta részen elterülő tavat 1823-ban csapolták le. A vasúti hálózathoz 1850-ben, a Pozsony-Pest vasútvonal megépítésével csatlakozott, és a század végén már távírója is volt, továbbá a közvilágítást is üzembe helyezték. Járási székhellyé válása után sorra épültek ki a közhivatalok, mint a szolgabírói hivatal, a királyi körjegyzőség és a járásbíróság. A 19. század elejétől kezdődött a zsidók bevándorlása, akik a 20. században már a lakosság jelentős részét tették ki, 1890-1944 között rabbiképzőt is működtettek. Ekkoriban Esterházy Béla grófnak, a diószegi cukorgyárnak, Ábrahámffy Gyulának és Gülcher Árminnak volt itt nagyobb birtoka. A kisebbik, régi (eredetileg reneszánsz, majd barokk stílusban átépített ) kastély a diószegi cukorgyáré volt, a neogótikus nagyobbik kastély pedig Esterházy Béláé. A városban ekkor két takarékpénztár, társaskör, függetlenségi és negyvennyolcas kör, iparosok olvasóköre, közművelődési egyesület, haladó kör és az ország egyik legrégibb, 1859-es alapítású temetkezési egyesülete működött. A trianoni béke Csehszlovákiához csatolta Galántát, a 20-as és 30-as években rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások és az építőmunkások sztrájkjai. Az 1920-as években megindult a szlovák kolonisták betelepítése. 1925-től 1945-ös felszámolásáig itt volt a szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalmat összefogó Hanza Szövetkezeti Áruközpont székhelye. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-től ismét Csehszlovákiához csatolták. A zsidók nácik általi, 1944-es elhurcolása is komoly hatással volt a városra, 1947-ben pedig a magyar lakosság jelentős részét erőszakkal kitelepítették Magyarországra, míg a helyükre pedig onnan áttelepülő szlovákok költöztek. A szocializmus éveiben megkezdődött az erőltetett iparosítás. Az eredeti, mezővárosi részeket lebontották, és a helyükön lakótelepeket építettek, így nemcsak a város etnikai összetétele, de arculata is végletesen megváltozott. 1960-ban Nemesnebojszát és Hódit is Galántához csatolták.

Mai jelentősége

A város a Mátyusföld egyik gazdasági, a mátyusföldi magyarság szellemi és kulturális központja. Vasúti és közúti csomópont, iparágai közül az élelmiszeripar a legjelentősebb, ezenkívül gép-, fa- és vegyiparral rendelkezik. Magyar és szlovák nyelvű gimnáziuma, szlovák és kétnyelvű szakközépiskolája van. A négy alapiskolából és a négy óvodából is csupán egy-egy magyar nyelvű. Magyar művészeti alapiskolája nincs, csak két szlovák. A városban rendelőintézet és kórház működik, továbbá művelődési ház, járási könyvtár és sportcsarnok található itt. A reneszánsz Esterházy-kastélyban honismereti múzeum, galéria és házasságkötő terem működik. A város címerében szereplő neogótikus Esterházy-kastély felújítása a rendszerváltás után félbeszakadt, így ma nagyrészt lepusztult állapotban van. Egykori kegykápolnája jelentős búcsújáróhely volt, de a kommunista hatalom 1950-ben lebontotta. Hévíz- és élményfürdőjét 2007-ben nyitották meg. Honismereti Múzeuma 1969-ben létesült.

Település eseményei