Nem lehetünk közömbösek és felkészületlenek

Száraz Dénes 2019. szeptember 01., 09:56

Augusztus elsejétől Priskin Zoltán az érsekújvári Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola új igazgatója. Priskin Zoltán eredetileg a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Gimnázium tanára, igazgatója volt, majd a szintén gútai Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola (Schola Privata Gutaiensis) igazgatói tisztségét töltötte be. Érsekújvári kinevezését követően azonnal munkához látott.

Igazgató úr, ön szerint szeretnek iskolába járni a mai gyerekek? Ez a kérdés felmerült a gombaszögi nyári tábor oktatási fórumán is. Amennyiben nem, nagyon nehéz lehet a tanári pálya!

Azt tudom mondani, hogy az iskolába járás szeretete fordított arányban áll a diákok korával, vagyis a kisdiákokkal ellentétben a nagyobb diákokat egyre kevésbé köti le az iskolai foglalkozás. A fiatalok nevelését és tanítását azonban nem lehet holnapra halasztani, azt mindig a jelenben és a szülőkkel együtt kell végezni. A pedagógusi pályám elejéhez viszonyítva is sokkal összetettebbé vált az oktatói hivatás. Mindezt talán az egyéni egó egészségtelen túltengése eredményezi, ami a türelmetlenséget hozta magával. Korunkban a legtöbb társadalmi probléma éppen az iskolák életében csapódik le, amelyek kezelése az érintett felek mindegyikének türelmétől, emberi és szakmai érettségétől függ. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a szülő–pedagógus–diák-háromszög kapcsolata a kölcsönös tiszteleten, nyitottságon és megértésen alapuljon.

És a tanárok szeretnek iskolába járni?

Többségük biztosan, hiszen ezt a hivatást választották. Pozitív jelzésnek tartom, hogy ebbe az iskolába a kollégák a szünidőben, szabadságuk alatt is be-bejárnak, dolgoznak, pályázatokat készítenek, érdeklődnek. Ez mindenképpen biztató a jövőre nézve.

Nem kis felelősség Érsekújvár egyetlen magyar iskoláját irányítani, mert az intézmény az érsekújvári magyarság legerősebb bástyája, a figyelem középpontjában áll. Mi késztette erre a feladatra?

Nagy megtiszteltetésnek vettem már a tényt is, hogy Novák Mónika igazgatónő távozását követően többen megszólítottak, vállaljam el a Czuczor Gergely Alapiskola vezetését. Sok biztató támogatást kaptam, hosszú mérlegelést követően döntöttem el, hogy részt veszek az igazgatóválasztáson, ami nem volt egyszerű feladat. Tudom, hogy ez az iskola eddigi gazdag történelmével, hírnevével nemcsak az érsekújvári magyarságot szolgálja, de a régió magyarságának központi tanintézménye is, ezért jelent számomra emberi és szakmai kihívást, hogy egy regionális szerepet betöltő, bizonyos értelemben irányt adó iskola igazgatója lehetek.

Hagyományok és elképzelések. Elárulná, milyen változtatásokat, fejlesztéseket kíván eszközölni?

A szüleim és a tanáraim gyermekkorom óta nemzeti történelmünk és hagyományaink tiszteletére neveltek, és pedagógusként, valamint családapaként ezt teszem én is, mert ezeket az értékeket tartom megmaradásunk zálogának. Ahogyan egy fa nagyságát a gyökerek mélysége határozza meg, meggyőződésem, hogy a Czuczor Gergely Alapiskolát is a mélyen gyökerező hagyományaira alapozva tudjuk nemcsak megtartani, hanem fejleszteni is.

Mennyiben lesz új kihívás az alapiskolai oktató-nevelő munka irányítása, hiszen eddig középiskolákban tevékenykedett?

Eddigi tapasztalataimat nyolcosztályos gimnáziumban és szakközépiskolában szereztem. A nyolcéves gimnáziumban hosszú évekig foglalkoztam alapiskolás korú diákokkal, tehát nem idegen számomra ez a korosztály. Ismerve a középiskolai elvárásokat, közvetíteni tudom a kollégák, szülők és diákok számára az ott szerzett tapasztalataimat. Szakmailag mindenképpen a diákok tudásszerzés iránti érdeklődésének a kialakítását tartom a legnagyobb kihívásnak.

Érsekújvárban megindult végre a párbeszéd a város magyar nyelvű közoktatásával kapcsolatban. Van, aki támogatja a magyar gimnázium és a magyar alapiskola összevonását, mások nem tartják jó ötletnek.

Nagyon fontosnak tartom a nyíltságot, a szakmai párbeszédre való készséget, hiszen a város magyar tannyelvű közoktatásának a jövője a tét. Érsekújvári gimnazistaként, de a Czuczor Gergely Alapiskola igazgatójaként is az a véleményem, hogy az érsekújvári és a környékbeli magyar értelmiség megmaradása és fejlődése érdekében óriási szükség van a jól működő magyar gimnáziumra a városban, hiszen főleg az itt érettségizett, lokálpatrióta, öntudatos réteg fogja majd egykor magyar óvodába és alapiskolába íratni a gyermekeit. A gimnázium megmaradása és színvonalas működése, nem kisebbítve a többi középiskola szerepét, tehát megmaradásunk feltétele! Ez a probléma mindenkit érint, aki a magyar oktatás jelenéért és jövőjéért felelős. A megoldásokon közösen kell gondolkodnunk és nem egymással szemben állva. Rá kell ébrednünk, hogy a magyar óvoda, magyar alapiskola, magyar gimnázium egy csónakban evez. Az álláspontok közelítésén szeretnék dolgozni, és lehetőségeink szerint együttműködni nemcsak a gimnáziummal, de az érsekújvári óvodákkal is. A helyzet teljes ismerete nélkül azonban korainak tartom, hogy mélyebb és határozott véleményt mondjak egy esetleges iskolaközpont kialakítását illetően. A legfontosabb stratégiai cél, hogy egy erős érsekújvári magyar bástyában tudjunk gondolkodni!

A központosítás nem csak Érsekújvárban jelent vitás kérdést. Sokan állítják a Felvidéken, hogy a magyar településeken a kisiskolák megszűnése erősíteni fogja az asszimilációs folyamatot. Mások szerint az iskolaválasztásban meghatározóbb szempont az oktatás színvonala, és ezt magasabb szintre emelni csak központosított, nagyobb intézményekben lehet, szemben az összevont évfolyamokkal bíró kisiskolákkal.

Nem ilyen egyszerű a helyzet. Kisebbségi oktatásunknak feltétlenül szüksége van a helyi specifikumokra, a kisiskolák megtartására is. A 6-10 éves korú gyermekek községi iskoláztatására, a magyar alapiskolákra szükség van. Ez a falvaink számára kulcsfontosságú, ám ezek mellett a jövőben egyértelműen az erősebb szakmai, személyi és gazdasági háttérrel rendelkező iskolaközpontok lesznek a színvonalas oktatás helyszínei, amelyeket nagy odafigyeléssel kell kialakítani.

Az Érsekújvári járásban is nyomon követhető ez a folyamat. Régebben megszűnt a magyar iskola Csúzon, Kamocsán, nemrég Pozbán és Fűrön. Zsitvabesenyőn és Nagykéren is közel állnak a végkifejlethez. A beutazó tanulók révén így válik az érsekújvári is körzeti iskolává. Szeptembertől hány tanulójuk lesz, és ebből mennyi a bejáró?

A 2019/2020-as tanévet 18 osztállyal, 393 diákkal kezdjük. Megközelítőleg huszonöt százalékuk a beutazó (99 diák), nyilvánvaló tehát, hogy napjainkra körzeti iskola lettünk.

Sokan beszélnek az egész oktatás válságáról, miszerint elavult, felesleges oktatási anyagot tanítunk régi módszertannal, és a pedagógustársadalom megbecsülése sem javult az évek során.

Ami a tananyag tartalmát illeti, nem tudok egyöntetű véleményt megfogalmazni annak fontosságáról vagy feleslegességéről, ez az adott tantárgyak tartalmi standardjától, illetve a szaktanárok felkészültségétől függ a leginkább. Az iskolareform azonban egyértelműen a diákok készség- és kompetenciafejlesztésének irányába mutat, amelyre véleményem szerint csak a pedagógustársadalom egy része van felkészülve. Terveim közt nagy hangsúlyt kap a kompetenciafejlesztő oktatás támogatása, az ilyen irányú pedagógiai továbbképzések követése.

Képgalériánk:

Megoldást jelentene a magyarországi példa alapján az oktatásügy központosítása? Nem jelentene ez veszélyt a magyar iskoláinkra?

A magyarországi központosított iskolaügy példájának követése veszélyeket rejtene magában, a még meglévő viszonylagos önállóság további szűküléséhez vezetne. Az esetleges tanügyi központok vagy tankerületek fenntartóként messzebb lennének, mint az önkormányzatok. De látok a centralizációban előnyöket is, amelyeket nálunk is alkalmazni lehetne. Ilyen a középiskolai központi felvételi vizsga, amelyet minden alapiskolás végzős diák egyszerre abszolválna. Véleményem szerint nálunk a diákok ebben a folyamatban túl vannak terhelve, hiszen a T9-es tesztelésen túl az általuk választott középiskolák mindegyikébe külön-külön kell felvételi vizsgát tenniük. Ez adott esetben négy felvételi vizsga megtételét is jelentheti, miközben a felmérés folyamatának és eredményeinek nagyobb objektivitást biztosítva elképzelhetőnek tartom, hogy egyben ez jelenthetné a középiskolai felvételi vizsgát is.

Magyarországon a nemzetiségi iskolákat nem a tankerületekhez, hanem a nemzetiségi önkormányzatok alá sorolták, ami hasonló forgatókönyv alapján nálunk egyfajta oktatásügyi autonómiát jelenthetne.

Hadd kérdezzek vissza: van erre garancia? Egy központi nemzetiségi önkormányzatra?

Az írás megjelent a Magyar7 2019/35. számában.

0 HOZZÁSZÓLÁS