Orosz és kínai kutatók Európa fölött kísérleteznek az atmoszférával
Mikor idén júniusban Donald Trump élő adásban jelentette be, hogy a klasszikus haderőnemek mellé kezdeményezi egy önálló űrhaderő (US Space Force) felállítását, a közvélemény egy pillanatra azt hitte, az elnök meghülyült, és demokráciát készül exportálni már a Tejút-rendszerbe is. A témában járatos szakértők számára persze rögtön világos volt, hogy Trump igazából csak felveszi az elé dobott kesztyűt, s az Államok egész egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon az űr militarizálásáért folyó versenyben.
Márpedig a verseny egyre kiélezettebb. Jelenleg öt ország rendelkezik saját „űrhaderős” részleggel, általában a légierőbe tagozódva, a franciák és a britek nyilván az USA szövetségesei ebben a kérdésben, de a másik oldalon álló oroszok sem maradtak egyedül.
A kínai tudományos akadémiához köthető Earth and Planetary Physics című folyóirat december elején ismertetett egy érdekes orosz - kínai közös kutatást, melynek tudományos jelentősége mellett komoly hadászati vonatkozásai vannak.
Mielőtt továbbmennénk, engedjenek meg egy picike kitérőt, méghozzá Oroszország felé. Kelet-Európa egy eldugott szegletében, közel a Volgához található Vasilsurk, egy kétezer lelkes falucska. Első látásra semmi különös nincs itt, leszámítva egy még a Szovjetunió idejében felépült furcsa gyártelepet. Na, de az aztán igencsak különös! A nyolcvanas évek elején átadott intézet ugyanis a maga idejében a világ legnagyobb ionoszféra hevítő kísérleti telepe volt. Az első hallásra inkább valami Lem novellába kívánkozó kifejezés a minden sarkon ballonkabátba burkolózó gyíkembereket látó összeesküvés hívők szívét biztosan megdobogtatja, bár a technológia önmagában régóta nem titok. Jó harminc éve már annak is, hogy az amerikaiak lenyúlták, és Alaszkában létrehozták saját hasonló, csak négyszer olyan hatékony telepüket, ez a nyilvánosság által sokkal jobban ismert HAARP.
Figyelem, rövid tudományos gyorstalpaló következik! A Napból és a kozmoszból származó sugárzás a földi légkör legfelső rétegeiben elektromos energiával tölti fel a részecskéket, létrehozva ezzel az ún. ionoszférát. Ahhoz, hogy megértsük, miért is érdemes egyáltalán hevíteni ezt a közeget, jó ha tudjuk, az ionoszféra fizikai tulajdonságainak köszönhetően megtöri és visszaveri a Földre a rövidhullámként ismert magas frekvenciájú rádióhullámokat, sőt a jel erősségétől függően ez többször is megismétlődhet. Egészen a múlt század közepéig az ionoszféra ezen tulajdonságára épült az interkontinentális távközlés, de mivel számos környezeti tényező befolyásolhatja a hullámok terjedését, tehát a technika nem elég megbízható, az mára inkább csak a rádióamatőrök hobbijaként maradt fenn. Már ami a civil felhasználást illeti.
Az oroszok még a hetvenes években rájöttek arra, hogy az ionoszféra hevítésével befolyásolhatják a rövidhullámok visszaverődését, a visszaverődő nagyon alacsony frekvenciák pedig simán foghatóak 100 méterrel a tenger színe alatt is, kiválóan alkalmasak tehát a tengeralattjáróikkal való kommunikációra. Ezen felül, s ez talán még érdekesebb, kiderült, hogy az ionoszféra besugárzásával megzavarhatók vagy teljesen némíthatók a közelben tartózkodó műholdak.
Egy szó, mint száz, az oroszok nekiálltak ezerrel sugározni a légkört. Magas frekvenciájú rádióhullámokat lődöztek az atmoszféra felső rétegeibe, majd’ 100 fokkal felhevítve az ionoszférát és jócskán megváltoztatva az ott található részecskék töltöttségét. Minderről egy kínai műhold tájékoztatta az oroszokat, amelyet direkt erre a célra küldtek a térség fölé.
Apropó, térség, a kísérlet során körülbelül 126 000 km2-nyi terület felett sikerült manipulálni az ionoszférát, és a besugárzás növelésével ez még simán fokozható – állítják orosz és kínai kutatók.
Felesleges hangsúlyozni, micsoda hadászati jelentősége lehet annak, ha egy ekkora terület felett sikerül megbénítani a műholdas kommunikációt. A kutatás résztvevői természetesen nem győzik kiemelni, hogy a tudományos érdeklődésen kívül más nem vezeti őket. Higgyük el nekik! Mindenesetre azért az sokatmondó, hogy a kínaiak már javában építenek egy hasonló, minden eddiginél nagyobb teljesítményű ionoszféra hevítő telepet, mit ad Isten, éppen a Dél-Kínai tenger térségébe.
