Brexit: Bizalmatlansági szavazás Theresa May ellen?
Bizalmatlansági szavazást kezdeményezett csütörtökön Theresa May miniszterelnök ellen a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-párti frakciócsoportjának vezetője.
Jacob Rees-Mogg, a European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) nevű, a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül létrejött erőteljesen EU-szkeptikus kampánycsoport frontembere sajtóértekezleten jelentette be, hogy továbbította a szavazást kezdeményező levelét a frakció illetékes bizottságának elnökéhez.
Ezt azzal indokolta, hogy nem tudja támogatni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodástervezetet, amelyet a brit kormány előző este fogadott el.
A befolyásos tory politikus kijelentette: az ERG hónapok óta "könyörgött" Theresa Maynek, hogy hajtson végre irányváltást a Brexit-stratégiában, de mindhiába.
Rees-Mogg bejelentése önmagában jelképes jelentőségű, mivel a Konzervatív Párt szabályai szerint bizalmatlansági szavazás kiírásához az szükséges, hogy a tory frakció legalább 15 százaléka – a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő – csatlakozzon a kezdeményezéshez.
Az utóbbi napokban azonban több képviselő is jelezte, hogy ezt megtette, és Rees-Mogg csütörtöki lépése után újabb tory törvényhozók csatlakozása valószínűsíthető.
Ha a minimálisan szükséges számú kezdeményező levél összegyűlne, a bizalmatlansági indítványt az úgynevezett 1922 Bizottságnak teljes körű frakciószavazásra kellene bocsátania, és a frakció egyszerű többségének, jelenleg 159 tory képviselőnek támogatnia kellene ahhoz, hogy Theresa May távozzon a párt éléről és így a kormányfői tisztségből is.
Az 1922 bizottságot – olyan időszakokban, amikor a Konzervatív Párt kormányon van – azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos testület, amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, de hatáskörébe tartozik az esetleges vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.
Ha lesz bizalmatlansági szavazás, és azt Theresa May elveszíti, akkor mérlegelési lehetőség nélkül le kell mondania. Ha viszont megnyeri a szavazást, egy éven belül nem indítható ellene újabb bizalmatlansági kezdeményezés.
May lemondatása esetén elindulna a vezetőválasztási folyamat. A nevezéshez is szükség van a frakciólétszám legalább 15 százalékának támogatására.
Több jelölt esetén a frakció addig szavaz, amíg csak két induló marad versenyben, közülük viszont a Konzervatív Párt szavazásra jogosult tagsága választhatja meg postai voksolással az utódot.
Jacob Rees-Mogg csütörtöki sajtóértekezletén az általa alkalmasnak tartott utódjelöltek között említette Boris Johnson volt külügyminisztert, a keményvonalas tory Brexit-tábor másik frontemberét, aki a nyáron a kormány Brexit-stratégiája elleni tiltakozásként távozott tisztségéből.
Ma több alacsonyabb beosztású kormánytisztviselő mellett lemondott Dominc Raab, aki eddig a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztériumot (DExEU) vezette. Lépését szintén azzal indokolta, hogy nem tudja „jó lelkiismerettel” támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodástervezetet. Ugyancsak lemondott Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter is, hasonló indokokkal.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett ma arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) megállapodástervezetét érő súlyos bírálatok ellenére sem kíván távozni tisztségéből, kijelentve: ő szándékozik végigvinni a Brexit-folyamatot.
A Downing Street-i kormányfői hivatalban tartott esti sajtóértekezletén közölte azt is: sajnálja, hogy több kormánytag távozott a kabinetből a tervezet feletti nézeteltérések miatt, de ő továbbra is maradéktalanul hisz abban, hogy az Egyesült Királyság és minden egyes lakója számára az a helyes irány, amelyet ő kijelölt.
Theresa May kijelentette azt is: teljesen megérti, hogy egyeseknek nem tetszenek a megállapodástervezetben foglalt kompromisszumok, de senki nem tudhatja, milyen következményekkel járna, ha a kormány nem e tervezet alapján vinné tovább a Brexit-folyamatot.A brit kormányfő szerint a letérés erről az irányról „mély, súlyos bizonytalanságot” teremtene.
Theresa May megerősítette azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy nincs lehetőség újabb népszavazásra a brit EU-tagságról, annak ellenére sem, hogy egyre több szervezet és közéleti személyiség követeli ennek kiírását. A brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
