Megszűnik a gimnázium Tornalján

A magyar és szlovák tannyelvű tornaljai gimnáziumot a most végződő iskolaévben 5 osztály 74 diákja látogatja. Az öt osztályból négy magyar és egy szlovák nyelvű, ami azt jelenti, hogy a 63 magyar tanuló mellett mindössze 11 szlovák diákkal rendelkeznek. Ők pedig mindnyájan végzősök, tehát az idén elballagnak az utolsó szlovák osztály tanulói, mellettük pedig egy magyar osztály is végez, így csupán három osztálya és 34 tanulója maradna az iskolának. Maradna, de valószínűleg nem marad. Vagyis Tornalján biztosan nem.

Mivel az új évfolyamba is csupán kilencen jelentkeztek, a tanulók száma olyan kritikus szintre csökkent, hogy veszélybe sodorta az intézmény fenntarthatóságát. A pár éve felújított, több száz férőhelyes épületben több terem üresen áll, s jelenleg mindössze 8 pedagógust foglalkoztatnak.

A gimnázium nem a város, hanem a Besztercebányai Megyei Önkormányzat fennhatósága alá tartozik, a bizonytalan helyzet miatt a közelmúltban meglátogatta már Stanislav Horník megyei alispán is.

A legutóbbi iskolaszéki ülésen a fenntartó jelenlétében megszavazták, hogy jogilag a rimaszombati kétnyelvű Ivan Krasko Gimnáziummal vonják össze a tornaljai intézményt. Erre részben azért is volt szükség, mert egy 300 ezer eurós projekt miatt jogilag fenn kell tartani a tornaljai gimnáziumot, ellenkező esetben a megyének vissza kellene fizetnie az uniós pályázaton elnyert pénzt. Ezt a jelenlegi megyevezetés mindenképpen szeretné elkerülni.

A tornaljai gimnázium tehát formailag nem szűnik meg, „csak” a székhelyét helyezik át Rimaszombatba. Az ottani Ivan Krasko gimnázium venné át a harmadikos diákokat, akikre jövőre érettségi vár – de már nem a saját városukban, nem a saját tanáraik előtt.

A tanulók a múlt héten már el is látogattak az új iskolájukba, hogy közelebbről is megismerkedjenek az intézménnyel. Néhányan azonban mégsem itt, hanem a szintén rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnáziumban folytatnák tanulmányaikat, illetve egyesek az alsóbb évfolyamokból megint máshol. Több diáknak a szülők már más városban, főként Kassán és Rozsnyón találtak helyet. A menet közbeni iskolakeresés tehát nem kis fejtörést okoz az érintetteknek.

A gyerekeken kívül a jól felszerelt tornaljai gimi vagyonát – digitális táblákat, laptopokat, tableteket – is átvenné az Ivan Krasko gimnázium. Tornalján vélhetően csak az üres épület marad, a tanárokat is szélnek eresztik. A munkaszerződés még augusztus végéig köti őket, a többségük azonban nem tudja, merre tovább.

Ősszel kettős jubileumot ünnepelne a tornaljai gimnázium, amelyben 70 évvel ezelőtt, 1948. szeptember 1-jén kezdődött a tanítás, először csak szlovák nyelven, majd öt évvel később, 1953-ban már magyarul is. 

A kezdeti nehézségek után az összevont iskola helyzete stabilizálódott, a hetvenes években például két magyar osztály nyílott minden évben, egy humán és egy reál, vagyis természettudományi irányultságú. A tanári kar is folyamatosan bővült, megújult, s a kilencvenes évek közepére már kétszázra emelkedett a diákok létszáma, de volt időszak, amikor 350 tanuló látogatta a nyolc- és négyéves gimit összesen. Hetvenévnyi működés után a jubileum ünneplése helyett mégis a bezárás veszélye fenyegeti az iskolát, mely fölött egy ideje már ott lengett Damoklész kardja.

Sokan értetlenül állnak a történtek előtt, és azt kérdezgetik, miként fajulhatott idáig a helyzet. A kérdésre nem egyszerű választ adni, mivel több tényező is szerepet játszik benne.

A gimnáziumot már évek óta a diákok létszámának csökkenése jellemezte. Több éve nem tudtak első osztályokat nyitni, holott a városban van a régió legnagyobb szlovák és magyar alapiskolája, ahonnan lehetne elég utánpótlás. Az alapiskola végzős diákjai között mára népszerűbb lett a szakközépiskola, egyre kevesebben választják a gimnáziumot. Az intézmények közötti kommunikáció sem működött a leghatékonyabban, hiszen a végzősök töredékéből össze lehetett volna egy osztályravalót toborozni, ez mégsem történt meg.

A gimnázium színvonalával ugyanakkor nem volt baj. Jó lehetőségeket kínált diákjainak, akik általában a különböző versenyeken és a főiskolai felvételin is sikeresen szerepeltek. Az érettségik során a harmadik legjobban teljesítő iskolának bizonyult a Nagyrőcei járásban.

A közvélekedésnek nyilván az sem tett jót, hogy az iskoláról rossz hírek kezdtek keringeni, s a szülők körében is elterjedt, hogy hamarosan bezárják, így már csak azért sem íratták be oda a gyermekeiket. Az üggyel kapcsolatban tapasztalható, hogy mindenki másra hárítja a felelősséget. A városvezetésnek is nagyobb figyelmet kellett volna szentelnie az ügynek, mivel ez az egyedüli, érettségivel végződő középfokú oktatási intézmény Tornalján.

A gimnázium igazgatóját, Dana Kišfalušiovát nem sikerült elérni, a titkárságon csak lapzártánk utánra ígértek tájékoztatást. Az igazgatónő egy korábbi rádióinterjúban elmondta, hogy biztosat csak a megyei képviselői ülés után tud mondani, amelyen tárgyalni fognak az intézmény további sorsáról.

(A cikk a Magyar7 c. hetilap 2018/25. számában jelent meg.)