Szijjártó Péter a Magyar7-nek: Esély van az Európai Unió megváltoztatására

Molnár Judit 2019. május 11., 12:20

El fog dőlni, hogy Európa a migráció által megváltoztatott összetételű lakosságú országok közössége lesz a jövőben, vagy a keresztény hagyományaira büszke, erős nemzeti identitással rendelkező tagállamokra épülő Európai Unió jön létre – hangsúlyozta Szijjártó Péter a május végi európai parlamenti választások kapcsán. A magyar kormány külgazdasági és külügyminisztere lapunknak a szlovák–magyar viszonyt terhelő érzékeny kérdésekről és a himnuszügyről is nyilatkozott.

Tagadhatatlanul intenzívek a magyar–szlovák kapcsolatok. Ha kell, operatív módon is egyeztetnek. Így volt ez a himnuszügyben is, azonnal beszélt szlovák kollégájával. Adott-e önnek Miroslav Lajčák valamiféle garanciát a megnyugtató rendezésre? Itthon ugyanis a Smer meglehetősen hallgat ez ügyben.

Az ügy kirobbanásakor mindketten New Yorkban voltunk, és azonnal találkoztunk. Miroslav Lajčák arról biztosított, hogy a szabályozást meg fogják változtatni. Azóta a gazdasági miniszter úrral is egyeztettem a kérdésben, és ő is egyértelműen ezt az álláspontot képviselte. Mi ebben az esetben is aszerint jártunk el, amit a Magyar Közösség Pártja kért tőlünk. Alapfilozófiánk a határon túli magyarság vonatkozásában, hogy nem mi akarjuk megmondani, mi a helyes magatartás a magyar közösségek szempontjából, hanem megkérdezzük közvetlenül tőlük. Ez esetben is így tettünk, amint kiderült a himnuszügy, azonnal felhívtam Menyhárt elnök urat, és folyamatosan egyeztettük a szükséges lépéseket, amelyek a jelek szerint eredményre is vezettek.

Ugyanakkor ez a helyzet is megmutatta, hogy nagyon törékeny tud lenni az egyébként jó gazdasági alapokon álló magyar–szlovák viszony, aminek, látjuk, vannak ellenérdekeltjei…

Tegyük hozzá, hogy mindkét oldalon vannak ellenérdekeltek. Egy dolgot azonban fontos hangsúlyozni. Amikor a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáról kellett stratégiai döntést hozni, két lehetőségünk volt. Az egyik, hogy amíg a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések nincsenek száz százalékig megoldva, addig nem vagyunk hajlandóak semmi másról beszélni. A másik opció az volt, hogy – nem elfeledve a megoldásra váró érzékeny kérdéseket – működjünk együtt szorosan más területeken, építsünk fel közös sikertörténeteket, amelyek megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy a nehéz kérdésekben is időről időre előre tudjunk lépni. Ennek egyébként Magyarországon is sok ellenzője volt. Mindenhol, magyar, szlovák, román oldalon is vannak olyanok, akik ellenérdekeltek a kormányok célkitűzésének végrehajtásában.

Számunkra az egyik legfontosabb kérdés az állampolgársági törvény. Vannak, akik abban bíznak, hogy a Brexitnek olyan hatása is lesz, amely kényszerhelyzetet teremt, hiszen nagyon sokan veszítik el így az állampolgárságukat, s ez a szlovák kormányt lépésre kényszerítheti. 

A Brexitnek összességében nagyon rossz, drámai hatása lesz az Unióra. Szerintem sokan máig nem mérték fel, mit fog ez jelenteni a versenyképességünk és a biztonságunk szempontjából. Az állampolgársági törvényt mi a Brexit kényszerhelyzete nélkül is folyamatosan napirenden tartjuk, így fogunk tenni a jövőben is. Azon dolgozunk, hogy megteremtsük azt a bizalmi alapot, amelynek köszönhetően ebben a kérdésben is előre tudunk lépni. Szeretném, ha ez minél előbb megtörténne.  Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy helyes volt az eddigi stratégiánk. A magyar kisiskolák finanszírozásának kérdésében előre tudtunk lépni, magyar helységnévtáblák kerültek ki a vasútállomásokon, és a polgári perekben történő nyelvhasználat kérdésében is megállapodást kötöttünk. Tudjuk, sok más ügy van még, amelyben előrehaladást kell elérni, ezekben az ügyekben folyamatosan egyeztetünk az MKP-val.

Több magyar–szlovák preferenciaberuházás van folyamatban, de a magyar kormányzat hangsúlyozza azt is, legalább ilyen fontosnak tartja a Kárpát-medencei gazdasági tér megerősítését, amelynek eszköze a Gazdaságfejlesztési Program. Zajlik a második forduló, egyelőre annyit tudunk, 49 pályázat érkezett önökhöz a Felvidékről.

Jelenleg folyamatban van a pályázatok kiértékelése. Ezúttal, a kisvállalkozások támogatását követően, az ezek integrálására képes nagyobb beruházások számára írtunk ki pályázatot. Így mindazon kisvállalkozók, akik kormányzati támogatással meg tudtak erősödni, be tudnak kerülni azokba a nagyvállalati beszállítói hálózatokba, amelyek hosszú távon fenntarthatóak. Köszönettel tartozunk a szlovák kormánynak, hogy felismerte, ezzel a gazdaságfejlesztési programmal Szlovákia, Magyarország és a felvidéki magyarság is nyer, és ez sokkal inkább erőforrása, mint konfliktusforrása a két ország kapcsolatának.

Az első, 16,6 millió eurós támogatás valóban komoly felhajtóerőt jelentett a kisvállalkozóknak, akik bíznak a folytatásban is.

Lesz folytatás. A program második része 50 milliárd forintos kerettel számol a Kárpát-medencében, amelyből 10 milliárd forint kerülne a Felvidékre. A kisvállalkozók pályázatának beadására egyelőre még nincs meg az időpont, de amint erről végleges döntés születik, sor kerül a pályázatok kiírására, és haladéktalanul értesítjük az itteni vállalkozói közösséget.

Képgalériánk:

A jelek szerint a hazai politikában érezhető valamiféle mozgás, és egyre több szó esik az MKP és a Most-Híd esetleges közeledéséről is, legalábbis megindult egyfajta nyomásgyakorlás a politikára. Kérdés, egy évtizedes szembenállást és az érték- és érdekelvű politizálást hogyan lehet közös nevezőre hozni. Önök az MKP stratégiai partnereként hogyan tekintenek erre a szándékra?

Furcsa lenne, ha mi ebbe beleszólnánk. A Magyar Közösség Pártja nyilvánvalóan stratégiai partnerünk, hiszen ez a magyar párt van a Felvidéken. Ha viszont az MKP legitim módon megválasztott vezetői partnerségi tárgyalásokat folytatnak más pártokkal, abba mi nem kívánunk beleszólni. Ismét csak azt mondhatom, mi nem a Duna túloldaláról akarjuk megmondani, hogy mi jó az itt élőknek, és mi az eredményes stratégia.

Szlovák térfélen is érezhető az átrendeződés. Gyengül a Smer, miközben parlamenten kívüli térből erősödnek a liberálisok, fél év alatt Pozsony főpolgármesteri posztját, majd államfői posztot tudtak nyerni. Nem tart-e attól, hogy a jövőben meginoghat a V4-ek egysége, tekintve, hogy ezek az új erők a jelenlegi brüsszeli politikát támogatják, például a migránskérdésben?

A magyar külpolitika fókuszában a visegrádi együttműködés áll, hiszen nagyon komoly kapacitás van a közép-európai érdekérvényesítésnek ebben a formájában. Mindenki látja – függetlenül attól, melyik oldalon áll –, hogy ha nem lenne ez a szoros együttműködés, akkor a versenyképesség és a biztonság szempontjából ma nem lennénk Európa éllovasai. Ez az összefogás meghozta az eredményt gazdasági téren, a növekedési rátánk több mint a duplája az európai uniós növekedési ütemnek. Biztonsági szempontból elmondhatjuk, meg tudtuk védeni az országainkat az illegális bevándorlástól, és nincsenek párhuzamos társadalmaink.  Ha nem tudtunk volna összefogni, valószínűleg megtört volna minket a folyamatosan ránk nehezedő politikai nyomás. Mi a kölcsönös tiszteletre alapozzuk a külpolitikai stratégiánkat, ami nem teszi lehetővé, hogy más országok belpolitikai kérdéseibe beavatkozzunk. A jelenlegi szlovák kormánypárttal, a miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel kiváló az együttműködésünk. Uniós kérdésekben, még a legnehezebb ügyekben is, mindig számíthattunk egymásra. Éppen a Smer és a Fidesz vezette kormányok együttműködése mutatta meg, hogy a saját nemzeti érdekek felismerésével és tiszteletben tartásával olyan erők is együtt tudnak működni, amelyekről korábban ez nem volt elképzelhető.  Ha azt a kérdést tesszük föl, hogy a felvidéki magyaroknak az lenne a jobb, ha a két kormány rossz viszonyban lenne egymással, vagy ha a kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus együttműködésre törekszünk, azt gondolom, a válasz egyértelmű.

Az európai parlamenti választásra készülünk, Európa meg remélhetőleg paradigmaváltásra. A közép-európai országokban, de vélhetően a déli államokban is már értik, hogy most arról döntünk, Európa képes-e megőrizni alapértékeit. De vajon értik ezt már Nyugaton is?

Az Európai Bizottság és az a látásmód, ami uralja a brüsszeli mainstreamet, megbukott. A britek, a világ ötödik legnagyobb gazdasága, elhagyják az Uniót, ezzel egy időben pedig migránsok milliói jöttek be Európába. Párhuzamos társadalmak alakultak ki, soha nem éltünk ilyen mértékű terrorfenyegetettségben, a keleti kapcsolatrendszer teljesen meggyengült, és az Unió nagymértékben visszacsúszott a versenyképességi ranglistákon. Ezek a tények, tehát változtatni kell! Május 26-a elhozza az esélyt, hogy változtassunk. A nemzeti parlamenti választások alapján az látható, hogy jelentős mértékben megerősödtek a migrációellenes álláspontot képviselő pártok. Úgy tűnik, jó reményekkel fordulhatunk rá az EP-választásokra, komoly esély van arra, hogy a következő parlamentben a migránsellenes erők sokkal erőteljesebben meg tudnak jelenni, mint eddig.  Ehhez nagy szükség van arra, hogy minél több, a migrációval szemben állást foglaló képviselőt tudjunk küldeni az EP-be.

Folyamatos támadásnak voltak kitéve az elmúlt években, mivel nem fogadják el a junckeri irányvonalat, a migráció legalizálását. Ennek a különbözőségnek az oka volt az is, hogy a Fidesz márciusban felfüggesztette a tagságát az Európai Néppártban. Ön hogyan látja a folytatást? Van élet a Néppárton kívül is? 

Mi vagyunk az Európai Néppárt legsikeresebb frakciója, hiszen a Fidesz rendelkezik a legnagyobb otthoni támogatottsággal a tagpártok közül. Mi egy olyan EPP-hez csatlakoztunk, amely kereszténydemokrata értékeket képviselt. A Néppárt az elmúlt időszakban a szocialistákkal a legjelentősebb erő volt az Európai Parlamentben, és mint ahogy egy házasságban a felek formálják egymást, így történt ebben az esetben is. Csakhogy a szocialisták sokkal többet formálták a Néppártot, mint a Néppárt a szocialistákat. Amennyiben a Néppárt még inkább balra tolódik és egy migrációpárti koalíciót hoz létre, mi nem követhetjük őket. Természetesen szeretnénk megfordítani ezt a folyamatot, és azt tartanánk elfogadhatónak, ha a Néppárt visszatérne az eredeti értékeihez.

A Fidesz frakcióját a külhoni térségek képviselői is erősítették, vélhetően ez természetes lesz a jövőben is? 

Természetesen, mi a magyar nemzet valamennyi részének szeretnénk megadni a lehetőséget, hogy képviseletük legyen Európában. Szlovákiában és Romániában indulnak a választáson magyar képviselők, de mi az unión kívüli nemzetrészek, a Vajdaság és Kárpátalja számára is ismét lehetővé tesszük, hogy az általuk delegált képviselőjelöltekre is lehessen majd szavazni. Az ő jelenlétük is segítheti, hogy az őshonos kisebbségek jogállását rendező javaslatok napirendre kerüljenek.

Nagyon sokan kritikusan tekintenek az Európai Unióra, ezért is rendkívül alacsony a szavazási kedv, legutóbb Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvétel. Ön szerint mi az a legerősebb érv, ami az embereket a szavazáson való részvételre ösztönözheti?

Nem szabad összekeverni a brüsszeli bürokratákat Európával. Nem gondolom, hogy a magyar emberek Európa-ellenesek lennének, a magyar emberek Európa-pártiak. Ugyanakkor óriási változtatásokra van szükség annak érdekében, hogy az unió sikeres legyen a jövőben. Magyarország gazdasága rendkívül nyitott, 80 százalék fölötti az exportnak és a GDP-nek az egymáshoz mért aránya, az exportunk 79 százalékát az unióba küldjük, így mi egyértelműen érdekeltek vagyunk az EU sikerében. Szembe kell menni azzal a mainstream ideológiával, amely szerint az EU akkor tud erős lenni, ha az őt alkotó tagállamok gyengék. Mi ezzel egyáltalán nem értünk egyet. Az unió akkor lesz erős, ha a tagállamok is erősek, és mi olyan unióban vagyunk érdekeltek, amely visszatér a keresztény értékekhez, és nem a migránsokban, hanem a családokban látja a jövőt.  Most az a kérdés, hogy Európa a migráció által megváltoztatott összetételű lakosságú országok közössége lesz a jövőben, vagy a keresztény hagyományaira büszke, erős nemzeti identitással rendelkező tagállamokra épülő Európai Unió jön létre, amely számára nem a migráció a legalapvetőbb kérdés, hanem a családok támogatása. Ezt kell eldönteni május 26-án.

(Megjelent a Magyar 7 c. hetilap 2019/19. számában)

0 HOZZÁSZÓLÁS