A nagyszarvai szülők nem állnak le: a madari.sk portál az újabb célpont
A nagyszarvai szlovák iskola létrehozását kezdeményező BKZ Kezdeményezés (Iniciatíva BKZ) legújabban a madari.sk támadja, amiért a portál más európai országok területén tapasztalható többnyelvűség pozitív példáiról tett említést.

A BKZ Kezdeményezés legújabb blogbejegyzésében (amit többek között már a Slovenské hnutie obrody/Szlovák Megújhodási Mozgalom is megosztott közösségi oldalán) azt írja, hogy az említett portál
Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy nem éppen az említett szlovák kezdeményezés-e az oka annak, hogy a szlovák-magyar viszonyok Nagyszarván és környékén megromlottak?
A BKZ beszámol arról is, hogy nemrégiben azt kérték, hogy a madari.sk portálon megjelent „Prečo nechceme slovenskú školu v Rohovciach" (Miért nem akarunk szlovák iskolát Nagyszarván) című írásban „legyenek kijavítva egyes féligazságok és pontatlanságok”, és a madari.sk portál adjon teret a BKZ véleményének.
A madari.sk portál ezt mindezidáig – értehető okokból – nem tette meg, ezért a szlovák polgári társulás a Sme weboldalán található blogjában tette közé nyilvános felháborodását a cikkel kapcsolatban.
Legújabban a madari.sk portál azon cikke dühítette fel a BKZ tagjait, amelyben a portál a Belgiumban lévő régiók nyelvhasználati helyzetéről számolt be. Itt ugyanis más nyelvterületű településekre történő beköltözés esetében
a belgiumi jogszabály megköveteli, hogy aki odaköltözik, az bírja az ott lévő településen élő többség nyelvét. Tehát ha valaki francia nyelvterületű községből költözik egy holland nyelvterületű településre, akkor tudnia kell hollandul.
A madari.sk ezt állította párhuzamba a szlovákiai helyzettel, ahol azt tapasztaljuk, hogy a magyar településekre beköltöző szlovákok problémának tartják, hogy új lakóhelyükön a kommunikáció magyarul történik.
A BKZ szerint egyáltalán nem lehet összehasonlítani a szlovákiai helyzetet Belgiummal, és nem értenek egyet azzal sem, hogy a szlovákoknak a belgiumi példát kellene követniük, illetve elfogadni, hogy a dél-szlovákiai régiókban a magyar a domináns nyelv.