A mítoszromboló román történész: ezer év múlva a mai formájában már nem lesz Románia vagy Magyarország

ma7 2019. október 17., 10:49

Mi a történelmi mítoszok szerepe? Hogyan befolyásolta a románok történelemszemlétét a nemzeti kommunista narratíva? Mi igaz a székelyek román eredetéből? Vajon a románok kit utálnak a legjobban? Hogyan csapta be a ’18-as román nagygyűlés a kisebbségeket? Van-e esélye a székelyföldi autonómiának? Mik a legnagyobb kihívásai a kis európai nemzeteknek?

Fotó: szekelyföld.ma

A mítoszromboló és tabudöntögető román történész, Lucian Boia kapott már halálos fenyegetést volt szekustisztől, a Román Tudományos Akadémia nacionalista elnöke pedig folyamatosan támadja, ám ő ennek ellenére a történelmi magyar-román megbékélés híve. A 75 éves történészprofesszor korábban még sosem adott interjút magyar lapnak – a Magyar Hírlappal most  kivételt tett. Lapszemlénk.

Saját történelemfelfogásáról
"Már pályafutásom elején európaiságom volt fontos, és a nemzeti történelemnek is az európai kontextusban való vizsgálata. (…) Szerettem volna meghonosítani egy újfajta szempontrendszert a történelemtudományban és a múlt kutatásában, ami éppen a nálunk hagyományos, nemzeti megközelítés ellentéte. (…) A hagyományos nemzeti történetírás a különbségeket hangsúlyozta, és nem azokat a dolgokat, amelyek összekötnek bennünket. Szerintem ez utóbbira van szükség, és én is ezt próbálom tenni."

A román nemzeti kommunista mítoszokról
"Minden nemzetnek megvannak a maga mítoszai. A román nemzet alapmítoszának lényege, hogy a jelenkori Románia hasonló az ókori Dáciához. Mind a mai napig Romániában sokan ragaszkodnak a nemzeti kommunista narratívához, a három mítoszhoz a román kultúra kapcsán: az egység, a folytonosság és az örökös román jelenlét ezen a területen."

A székelyek román eredetéről
"(…) Teljes marhaság. A székelyek magyar nyelvvel és kultúrával bíró közösség, így mindenképpen magyarok lennének, akármik is voltak valaha. Egy nemzethez a kultúráján keresztül tartozik az ember, nem pedig a vér által."

Arról, hogy a románok kiket tartanak „az igazi veszélynek”
"Az oroszokat (…), és ők a legutáltabb nép is a románok szemében. (…) Persze, a második hely az önöké (magyaroké - szerk. megj.), de még mindig messze lemaradva az oroszoktól. A magyar és a román átlagemberek viszonya szerintem egyébként inkább jó, Romániában vagy Magyarországon nincs igazán közöttük feszültség, csak a politikusok között, az is politikai és nem mindennapi ügyek mentén"

A nemzetállami gondolatról
"Fontos jellemzőnk a nyelvünk és kultúránk, hiszen ez teszi gazdaggá és sokszínűvé Európát, ezeknek nem is szabad eltűnniük. (…) Más kérdés, hogy ezer év múlva szerintem a mai formájában már nem lesz Románia vagy Magyarország, mert az államiság megint más kérdés lesz akkor, és a nemzeti identitásnak is más szerepe lesz talán.

Trianonról
"(…) A versailles-i békerendszerek nélkül nem lett volna második világháború sem. (…) A győztesek mindent megszereztek, a vesztesek mindent elvesztettek. Az akkori találmányok – például Csehszlovákia és Jugoszlávia – zöme már a múlté, Románia volt mind közül a legszerencsésebb. (…) Ugyanakkor azt gondolom, a jövő Európájában a terület nem lesz már olyan fontos, ráadásul a migráció miatt a népesség is keveredik – értem ezalatt az EU-n belüli belső vándorlást, hiszen például románból is legalább négymillió él külföldön."

Románosítási törekvésekről, szervezett betelepítésekről
"Ha megnézzük, mi történt a kommunizmus végére, láthatjuk, hogy Hargita és Kovászna megyéket leszámítva semelyikben sem maradt meg ez a többség, méghozzá a nemzeti kommunisták iparosítási, urbanizációs és belső telepítési politikája miatt. (…) És ezt a kommunisták csinálták, nem mások."

1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés kisebbségeknek tett ígéreteiről
"Történetesen nemcsak a kisebbségeknek, de az erdélyi románoknak tett ígéretüket sem tartották be. (…) Az erdélyi románok is elégedetlenek voltak az eredményekkel, mivel Bukarest nekik is autonómiát ígért, de végül Románia igencsak centralizált állam lett. (...) Szóval nem igazán tartották be az ígéreteiket senkivel szemben."

A székelyföldi autonómiáról
"A román politikai és kulturális élet központosított, és ez mélyen az emberekben gyökeredzik, így nem tudom, vajon a közeljövőben szó lehet-e valamiféle autonómiáról."

A kis európai nemzetek kihívásairól
"(…) Ami viszont a legnagyobb kihívást illeti, szerintem a saját nemzeti identitásunk megőrzése lesz az, miközben ezzel párhuzamosan részt kell vennünk az egységes Európa építésében."

A teljes interjú a magyarhirlap.hu oldalán, ITT olvasható.

0 HOZZÁSZÓLÁS