lapajánló
Patrióták, fizetett felforgatók és a szuverenista baloldali
Magyar7 - 28. száma
2021. december 21., 08:30

Zubovics Fedor, a feltaláló huszárkapitány

Zubovics Fedor huszárkapitányt sok más mellett a szárazföldi torpedó feltalálójaként tartják számon. Az ősi lengyel származású család sarja – Okolicsányi Szidónia és Hont vármegye táblabírájának, Zubovics Józsefnek a gyermekeként – 1846. október 29-én a mai Lévai járáshoz tartozó Felsőtúron született.

zubovics
Zubovics Fedor Párizsban
Fotó: Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtára

Zubovics a váci Kegyesrendi Gimnáziumban, majd a bécsi Teréziánumban tanult, hogy aztán 1866-ban a Habsburg Birodalom 9. számú Liechtenstein-huszárezredénél szolgáljon.

…mokány magyar gyerek volt mindig, ki mindnyájunk félelmetes tiszteletét bírta bátorsága és erélyéért.

A kalváriai deákvár sokat tudna mesélni hőstetteiről; itt vívtuk hős csatáinkat, ágyúgolyó helyett a szegény svábok földjeiről csent krumpli és répával, kard helyett pedig kukuricza szárral. A vezér rendesen Zubovics volt” – idézi fel Szathmáry István Zubovics váci diákéveiből a róla szóló visszaemlékezést.

„Az igazmondó magyar Háry János”

Harcolt az 1864-es porosz–osztrák–dán, majd az 1866-os porosz–osztrák háborúban, s 1867-ben Garibaldi oldalán Itáliában is fegyvert ragadott. Hadakozott Egyiptomban, Szudánban, Spanyolországban, Arábiában és a Balkánon is. 68 éves, amikor kitört az első világháború; címzetes honvéd századosként szolgálatba lépett a Monarchia seregében.

„Hát itt (a Fiume kávéházban – a szerk. megj.), a régi gavallérok és atléták tanyáján, ahol még épen, egészségesen, baj és gond nélkül éldegéltek a régi urak; reccsent föl egyszer Zubovics Fedor hangja. Ez a bizonyos szolgálaton kívüli huszárkapitány mindig úgy beszélt, mintha valakit meg akarna ölni. (…)

Külön stúdium volt ez a hang, amely mindig valamely benső forradalmat, izzó indulatot fejezett ki, anélkül hogy végeredményében mást mondott volna, mint feketekávét vagy egy pohár sört rendelt a pincérnél”

– írja Krúdy Gyula az Egy boldog korszak Budapest történetéből – Zubovics Fedor, aki Pesten is oroszlánokra vadászott című művében. A nagy író szerint „középmagas volt, de ama középmagasok közül, akik túllicitálják energiával, erővel, akarattal a toronymagasságú embereket is”.

Észre kellett őt venni mindenkinek, ha az utcán végigment. Társaságban pillanatok alatt ő lett a központi lény.

Nem is lehetett másról beszélni, mint az ő dolgairól, mert minden más ember érdektelenné válott mellette. (…) Zubovics Fedort egyetlenegyszer sem lehetett rajtakapni, hogy nagyobbat mondott volna az igazságnál. Ő volt az a legendás férfiú, aki mindig igazat mondott, bár a legcsodálatosabb történetek hangzottak el szájáról. Ő volt az igazmondó magyar Háry János!” – folytatja Krúdy, aki a Zubovicshoz kötődő legendát is feleleveníti, mely szerint egyetlen ép csontja sem volt.

Életútjának egy-egy mozzanatát – Krúdyn kívül – a kor más kiváló írói is megörökítették, legyen szó többek között Gárdonyi Gézáról és Mikszáth Kálmánról.

Herczeg Ferenc, aki Zubovicsot – Toldi Miklós és Kinizsi Pál mellett – saját személyes hősének tekintette, így vallott róla: „Zubovics olyan embertípus képviselője volt, amely ma már teljesen kiveszett, de nem is tudna megélni a változott magyar légkörben. Abban találta életcélját, hogy »bravúrjaival« ámulatba és rémületbe ejtse felebarátait. A nyilvánosság megszállottja volt, közönség előtt elképesztő vakmerőségekre volt képes, kutyába sem vette életét. (…) Egyébként pedig, ha nem bódította el a dicsőség mákonya, kedves és jólelkű vén fiú volt.”

Bravúr Caradoc hátán
1874-ben egy akkor még szinte elképzelhetetlen lovaglási bravúrral hívta fel magára az európai sajtó figyelmét; tizenhárom nap alatt Bécsből Párizsig lovagolt, napi 20 mérföldnyi utat megtéve ugyanazzal a lóval. A Caradoc nevű angol félvér hátán megtett kalandját a korabeli lapok északi-sarki expedícióhoz hasonlították.

„Másnap (november 10-én – a szerk. megj.) tömérdek üdvözlő irat és sürgöny várt reá. Az angol királynőtől, az angol trónörököstől, különböző jockey-klubboktól. (…) Híres sportsmanek diszlakomát rendeztek tiszteletére, mely rendkívül fényesen ütött ki, egyszóval ő volt az idény hőse, ő volt a legfelkapottabb, legtöbbet emlegetett egyénisége Parisnak, s az ő nevével kapcsolatban természetesen Magyarország is, és annak honvédserege, melynek ily kitűnő lovasai vannak” – olvasható a Vasárnapi Ujság egyik 1874-es számában.

zubovics
Az ipolysági kálvária első stációja, amit Zubovics Fedor emeltetett
Fotó:  Kaszmán Zoltán
Úszónyereg és szárazföldi torpedó
1876-ban egy mentőmellényhez hasonló készüléket, ún. úszónyerget készített. Ezt használva lovastul is át tudott kelni a jeges Dunán. Legjelentősebb találmánya mégis az 1882-ben elkészített, szárazföldi torpedónak is nevezett gyalogsági akna volt.

Ezt az eszközt a Kárpátokban visszavonuló székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred 1915 márciusában kiemelkedő hatékonysággal használta fel az orosz seregek ellenében. A szárazföldi torpedót az osztrák–magyar hadseregen kívül Svájc, Svédország, Dánia, Kína és Szerbia is megvásárolta.

„…a hadügyminiszter a fontos tanácskozásokat is abbahagyja, amikor meghallja, hogy Zubovics odakint az előszobában káromkodik. Mert nem nagyon tett lakatot a szájára ez a katonatiszt még akkor sem, ha fölötteseivel tárgyalt. Fékezhetetlen, kemény természete, meg nem alkuvó bátorsága, szilaj szenvedélyessége akkor is kitört belőle, amikor a monarchia legmagasabb rangú katonáival állott szemközt” – írja róla Krúdy.

Élete utolsó szakaszában, bélrákkal küzdve, Budapesten telepedett le. Ott érte a halál 1920. október 16-án. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Megjelent a Magyar7 2021/50. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.