Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc fővezére, Görgei Artúr kétszer öltötte magára a katonai egyenruhát.
Izgalmas olvasmány a történelem kedvelőinek.
Erdős Renéeről a Felvidéken nem sokan tudják, a Csallóköz déli csücskében egykor létezett Érseklélen Ehrenthal Reginaként látta meg a napvilágot.
Szinnyei József bibliográfus, irodalomtörténész a reformkori Komáromban született.
A Déli-sark térségében csakis tudományos tevékenység folyik, ebbe kapcsolódott be Farkas Edit (1921–1993) meteorológus is.
Kövesligethy Radó csillagász és geofizikus nevét elsősorban a tudománytörténészek ismerik.
A valódi kultúra mindig és minden téren a fair play-re törekszik. Aki elrontja a játékot, magát a kultúrát teszi tönkre.
Herman Ottó (1835–1914) a magyar tudomány történetének legendás alakja volt.
A kétszáz éve született Szabó József a modern magyar geológia úttörője volt.
Hunyady Sándor (1890-1942), a sikeres és népszerű drámaíró, Bródy Sándor (1863–1924) házasságon kívül született fia volt.
A háromszéki születésű Bálint Gábor (1844–1913) az egyik leghányatottabb sorsú magyar nyelvész és Kelet-kutató volt.
Világhírét elsősorban az izomrostok finomabb szerkezetének, fejlődésének és működésének tanulmányozása során elért eredményeivel alapozta meg.
Duka Tivadar (1825–1908) a brit szolgálatban álló magyar katonaorvos 1885-ben megírta Kőrösi életrajzát angolul és magyarul is.
Ferenc Ferdinánd főherceg, a Monarchia balvégzetű trónörököse nem tartozott a magyarbarát osztrák arisztokraták közé.
Történelmi miniatűrök az eltűnt puskagolyótól a komédiás kalapjáig.
Zubovics Fedor huszárkapitányt sok más mellett a szárazföldi torpedó feltalálójaként tartják számon.
Eötvös Károly (1842–1916) egyik legismertebb könyvében, az Utazás a Balaton körül című művében olykor hosszú fejezeteket szentel jeles kortársainak.
A magyar Szent Koronát az elmúlt évszázadokban sok helyen őrizték.
Pátzay Pál a jelenleg a pozsonyi Medikus-kertben álló, meglehetősen hányatott sorsú Petőfi-szobor alkotója volt.
A grófi címet történetünk hősének édesapja, Vay Ábrahám (1789–1855) kapta I. Ferenc magyar királytól.
Batthyány Boldizsár (1542–1590) humanista műveltségű, több idegen nyelvet beszélő, az egyik legnagyobb könyvtárral rendelkező nyugat-magyarországi főúr volt.
Bittó István emlékét szülőfalujában, a csallóközi Sárosfán ma is ápolják, annál is inkább, mert végső nyughelye is itt található.
A szépet nem lehet a jótól és az igaztól elválasztani.
Degen 1866. március 31-én született, és szülővárosában végezte a gimnáziumi tanulmányait is, ahol már diákkorában botanizált. 1889-ben orvosi diplomát szerzett Budapesten, és néhány évig műtőorvosként tevékenykedett.