2022. június 12., 19:00

Versben is összetartozunk

Május 30-a és június 5-e között tartották a Rimay János Alapítvány költészeti fesztiváljának második évfolyamát. Hét anyaországi helyszín mellett a két kelet-szlovákiai egyike Nagykapos volt.

Összetartozás
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: Molnár Gabriella

Asárospataki székhelyű alapítvány kulturális rendezvényeivel az északkelet-magyarországi régiót, illetve határ menti helyzetéből adódóan a szlovákiai, az ukrajnai, és a romániai magyarságot kívánja jobban bekapcsolni az ország művészeti, irodalmi életébe, mondta köszöntőjében a két éve létrejött, a magyar késő reneszánsz legjelentősebb íróegyéniségének nevét viselő alapítvány elnöke, Papp Ferenc.  

Kégl Ildikó író, újságíró az est házi-gazdájaként hat költővel beszélgetett.

A huszonkét éve Sárospatakon élő, a mai napig szülővárosához, Beregszászhoz ezer szállal kötődő Finta Éva arról vallott, hogy a háború miatt veszélyben érzi szülőföldje magyarságát.

Zavarja, hogy a száz évig magyar ajkú Kárpátalja most kiszorul, veszendőben vannak a gyökerei, szinte önként, idegeneknek adják át az ottaniak az ősi földet. 

A kárpátaljai Kossuth- és József Attila-díjas Vári Fábián László költőt arról kérdezték, hogyan élnek együtt a ruszinokkal, lévén, hogy etnográfusként is kutatta, feldolgozta a témát. Köztudott, hogy

Rákóczi leghűségesebb népének nevezte a ruszinokat. Gyerekkorából is mesélt történeteket a velük való, a mai napig tartó békés együttélésükről. 

Serfőző Simon Kossuth és József Attila-díjas író, költő, műfordító a Hetek költői csoport kapcsán elmondta, nem volt bár a társaságnak deklarált célja, de verseikből kisugárzott a népi és tanyasi világ meghatározó attitűdje, a kisember sorsa.

Nagyon egyszerű volt, mert azt mondtuk, amit éltünk

– magyarázta.

A zentai születésű Tari István költő, újságíró, képzőművész történeteket mesélt a délvidéki magyarság megpróbáltatásairól. Az első népszámláláskor 480 ezren voltak, ebből a háborúban, etnikai alapon 30-40 ezret kivégeztek.

Az értelmiségi réteget elűzték, és az események a ´90-es évek délszláv háborújában megismétlődtek. Kevesen tudják, hogy Árpád-kori magyar falvakat pusztítottak el ekkor. 

Oláh András Ratkó József-díjas költő, író, drámaíró, pedagógus a Patrium folyóirat szerkesztője is egyben. Szintén mesélt a háborúval kapcsolatos élményeiről, de véleménye szerint a háborún kívül a világ másik nagy problémája az elidegenedés. 

Vörös István író, költő, műfordító, tanár, irodalomtörténész nemrégiben megjelent friss, üde nyelvezetű kötetének verseiben eljátszik azzal a gondolattal, mi lenne, ha József Attila ma is élne, vajon milyen verseket írna?

Élmény volt számára a költő verseinek olyan mélységeit boncolgatni, hogy a verset magát újraírhassa, ami nagyon jó játék volt.  

A bodrogközi és Ung-vidéki felnőtt hallgatóságon túl a nagykaposi gimnázium diákjaiból is sokan jelen voltak, irodalomtanáraikkal együtt. Mint mondták, mindannyiuknak maradandó élmény volt élőben hallgatni kortárs költőket munkásságukról, életszemléletükről, tapasztalataikról.

Összetartozás
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.