Farkas Jenő könyvéről
Megint szembe jött velem, a közösségi oldalon egy műremek.
Anyák napja a világban és a szlovákiai magyar irodalomban.
A költészet világnapján megkérdeztük az embereket az utcán, milyen verseket olvasnak legszívesebben.
A csikókorú (ál?)lázadástól a polifonikus líráig.
Batsányi János könyvéről.
Egy kedves szó, egy őszinte ölelés, vagy egy apró gesztus is elég ahhoz, hogy szebbé tegyük egymás napjait.
Mindig beleborzongok, valahányszor elolvasom Kányádi Sándor költeményét. Nekem az egyik legszebb karácsonyi versem.
Szabó Zoltán Attilát és Kálloy Molnár Pétert szoros barátság fűzte egymáshoz.
Több mint 10 órán át verseltek.
Szlovákiai magyar szépirodalmat is fordított.
Az ősz beköszöntével sokaknak eszükbe juthat Kosztolányi Dezső verse.
Huszonöt esztendő telt el azóta, hogy a Szikince partjának csendjét beborította a gyászos harangszó, s elindult utolsó útjára az Alsó-Garam mente költője, Csontos Vilmos.
Írott táplálék a legkisebbek számára.
A zömében négysoros versek amolyan bölcseletek, amik belső utazásra ösztönzik az olvasót.
Nagymegyeren idén is megemlékeztek a pap költőről.
A verseny minden elhangzó sorral megerősíti, a magyar szó nem csupán fennmarad, hanem élni akar iskolákban, színpadokon, szívekben.
25 év után is érezhető volt, a Kicsi Hang nem csupán előad, hanem összeköt – időt, emléket, érzelmet.
A magyar költészet napjához kapcsolódva került sor a Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie havilap rendszeres kulturális eseményére, az Ötórai teára.
Kocsmafalon a szlovákiai magyar irodalom.
