2022. január 9., 07:54

Vénlánycsúfolás, legényavatás, asszonyfarsang – érdekes farsangi népszokások

Farsang idején a mezőgazdasági munkák még szüneteltek. A falusi közösségek számára ez az egyik leggazdagabb, hagyományokkal, szórakozási szokásokkal teli időszak volt: disznótorok, lakodalmak, evés, ivás, jelmezes felvonulások. Különösen az utolsó három nap: farsang farka (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd) volt a vidám szórakozások ideje. A társadalom minden rétege kivette a részét ebből a vidám időszakból.

farsang
Fotó: danubiushotels.com

A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más. Ezért is soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába. Ennek az az oka, hogy bár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai a pogány ókorba nyúlnak, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben.

Két egyházi ünnep közé ékelődik és azokhoz szorosan kötődik. Ennek megfelelően a kezdete mindig ugyanakkor, vízkeresztkor, január 6-án van. A hagyományok szerint ekkor szedjük le a karácsonyfát és ettől a naptól számoljuk farsang időszakát és a hamvazószerdával zárjuk.

A farsang hosszú is lehet és rövid is, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Húsvét vasárnaptól vissza kell számolni negyven hétköznapot és szombatot (összesen a vasárnapokkal együtt 46 napot), így megkapjuk a nagyböjt időszakának kezdetét, hamvazószerdát.

A farsangi időszak 2022-ben január 6-tól március 2-ig tart.

farsang
Fotó:  kiszo.net
A farsang nevének eredete és jelentése

A farsang német nyelvterülethez köthető, osztrák-bajor eredetű szó, amelynek első írásos megjelenését többféle dátumhoz is kapcsolják. A Magyar Néprajzi Lexikon – pontos hivatkozás megnevezése nélkül – 1283-at adja meg első megjelenésként, de van olyan szakmai oldal, amely ezt jóval későbbre, a 14. század közepére teszi.

A farsangi szokások a magyar hagyományban a nemesség körében olasz – a királyi udvarba Itáliából hoztak álarcokat, jelmezeket –, a polgárok körében német eredetűek voltak.

A farsang lényege a párválasztáson és a gonosz szellemek elűzésén kívül a szabályok felrúgása és kigúnyolása, melyet jól mutatnak a színes és díszes, helyenként ijesztő maszkok és a következmény nélküli szórakozás. A névtelenség, az „arctalanság” biztosította a szabad vélemény nyilvánítást.

farsang
Fotó:  szekesfehervar.hu
Farsangi szokások és hagyományok

A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak.

Farsangfarka

A farsang utolsó szombatjától húshagyókedd éjfélig tartó időszakot nevezzük farsangfarkának.

A farsang három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyókeddhez. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. A hét hátralévő részét csonkahétnek hívjuk.

farsang
Fotó:  agroinform.hu
A farsangi menet résztvevői – középen a maskarások, előtérben a nézelődők – Baja, Bács-Bodrog m. 1906. körül

A démonok hatalma

A farsang egy zajos nevetéssel teli mulatság amelyet ősi hiedelmek, babonák hívtak életre.

A középkori hiedelmek szerint a tél utolsó napjaiban, amikor a nappalok egyre rövidebbek, azt hitték, hogy a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek ez által életre kelnek.

Ezért vigadalommal, felvonulással beöltözéssel és boszorkánybábú égetéssel akarták ezeket a gonosz szellemeket elűzni. Ezért a régi jelmezek, mind ijesztőek voltak, hogy elűzzék a halált és a hideget. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt re­mélték, hogy a tűz majd újra lángra lobbantja a napot, és a meleg elkergeti a hideget.

farsang
Fotó:  petofiprogram.hu

Álarcos bálok és mulatságok

Legkorábbi hazai említése már Mátyás király idejében is feltűnik. Mai tipikus képviselői között található például a bécsi és a pesti operabál.

Bécsi operabál

Az Operabál a farsang legkiemelkedőbb társadalmi eseménye Bécsben. A bécsi életkultúrát és a báli hagyományokat mutatja be. Az Operaház nézőterét bálteremmé alakítják át. A bált 180 első bálozó pár nyitja meg. 

farsang
Fotó:  humenonline.hu

A megnyitóról készült képeket átveszi a világsajtó. A közelmúltban művészbállá alakult, az Operaház zenekarát híres karmesterek dirigálják, világhírű operaénekesek, balettművészek emelik a rendezvény színvonalát.

Pesti operabál

A budapesti Operaházban a századforduló idején szinte havonta tartottak Operabált, minden esetben jótékonysági céllal.

Bécsi mintára először az első világháborút követően, 1934-ben szervezett Operabált az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete. 62 év szünet után 1996. február 17-én újra megrendezésre került a Budapesti Operabál. A korábbi tradíciókhoz hűen azóta is évről évre, a báli szezon utolsó szombatján az Operaház színpada és nézőtere Magyarország legnagyobb és legimpozánsabb báltermévé alakul át. A külföldi művészeken kívül évről évre a legnevesebb magyar operaénekesek is részt vesznek a műsorok sikerében.

Sajnálatos módon a pandémia az idei évben is rányomja a bélyegét a báli szezonra, várhatóan üresek maradnak a báltermek.

farsang
Fotó:  operabalmuzeum.hu

Felvonulások

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”.

A tél vége és tavasz kezdete, a termékenység és bőség időszakának kezdete az ókori népek mindegyikénél jeles ünnep volt, amit képletes díszítéssel, különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek.

A farsangi ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások. A világ sok országában zajló vidám felvonulások közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk.

Az alakoskodó szokásban a főszerep a famaszkot viselő busóké, de nyomukban járnak a jankelék, akik hamuval kenik a lányokat és a ma már nagyszámú közönséget. A telet szimbolizáló koporsó elégetése, a busóavatás, az ijesztgetés és a tánc a télűző szokás kiemelt eseményei.

A farsangi időszakhoz tartozik a kormozás, busójárás, téltemetés szokásai, melyek mind a tél elűzését jelképezték. A telet leváltó tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. A végeredmény minden esetben a tavasz győzelme volt.
busó
Fotó:  hungarytoday.hu

Farsangtemetés

A farsangtemetés egy vidám mulatság volt, melynek bonyolítása a férfiak dolgának számított.

A központi figura ilyenkor a felöltöztetett szalmabábu volt, mely a telet jelképezte.

farsang
Fotó:  napkeletnepe.hu

A bábot előbb a temetési menetek mintájára körbehordozták a faluban, majd tájegységtől függően eltemették vagy elégették. A menetben siratóasszonyoknak öltözött férfiak óbégattak, sőt nem egyszer pap is tartott velük, aki feladta az utolsó kenetet.

Tikverőzés

A tikverőzés sokban hasonlít a mohácsi busójáráshoz. Az évszázados hagyományoknak megfelelően húshagyó kedden farsangbúcsúztató tikverőzést rendeznek a Fejér megyei Mohán, amelynek alakoskodó népszokása felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

A tikverőzés a farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Minden év húshagyókeddjén a 14-20 év körüli legények tradicionális maskarába öltöznek: rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak. A farsangi hagyományoknak megfelelően színes szalagokkal díszített ruhákat, jellegzetes álarcokat viselnek, mely nem mást szolgál, mint hogy a telet és a rosszat elűzzék, valamint a betegségekre is ráijesszenek.
tikverőzés
Fotó:  moha.hu
Tikverőzés

A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység és bőség szimbólumát).

A tikverőzés, a jelképesen elvégzett tyúkverésről kapta nevét. Ilyenkor a különböző jelmezekbe bújt legények furkósbotjukkal szimbolikusan megütögetik a tyúkokat, ami a jószág termékenységét, illetve a javak bőségét szolgálja.

A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit is - elsősorban a lányokat, asszonyokat -, a járókelőket és az érdeklődőket.

farsang
Fotó:  fejer.hu

A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül  fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.

Busójárás

Magyarországon a legismertebb farsangi népszokás a mohácsi busójárás. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

busójárás
Fotó:  mohacs.hu

A mohácsi sokácok jól ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, akár csak a húsvétét. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság.

Az első és legelterjedtebb magyarázat szerint a mohácsi busójárás célja a téltemetés, a télűzés volt: az emberek ijesztő ruhákba bújva azt remélték, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. 

A busóruházat általában szőrével kifordított birkabőrből, bocskorból vagy csizmából, fehér vászongatyából és faálarcból áll. Régebben a vászongatyát szalmával tömték ki, hogy a busó erősebbnek nézzen ki. A bundát derékban kötéllel vagy lánccal fogták össze és erre egy vagy több kolompot fűztek. A kereplő, a buzogány, a favilla, és a vízhordófa sem hiányozhat a busók kelléktárából.

farsang
Fotó:  törzsasztal.hu

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán és elzavarták a törököket Mohácsról aligha van történeti alapja.

Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a sokácság betelepítése viszont csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely  Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.
busók
Fotó:  danubiushotels.com

A mohácsi busójárás 2009-óta szerepel az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján.

Asszonyfarsang

Az asszonyok mulatsága farsang alkalmával. A Dunántúlon elterjedt asszonyfarsang régen az asszonyok egyetlen olyan napja volt, amikor ház körüli teendőik és kötött életmódjuk kötelékeiből kiszabadultak, és lényegében férfiként mulathattak.

Az összejövetel színhelye rendszerint valakinek a háza, pincéje, a fonóház, esetleg a kocsma volt. Az asszonyfarsang legtovább a Mátra északi lejtőjén fekvő, elsősorban szlovák, morva településű falvakban maradt fenn.

Mátrai borotválós asszonyfarsang - Parádsasvár

Parádsasvár és vele együtt a Borotválós Asszonyfarsang, a mintegy 300 éves múltra visszatekintő üveggyártásnak köszönheti létét. 300 évvel ezelőtt az üvegfúvó mesterek zömmel külhonból, elsősorban szlovák területről érkeztek ide, magukkal hozva színes népszokásaikat, közöttük az asszonyfarsangot is.

A népszokás szerint ezen a napon az asszonyok az esti bálra valót a férfiak jelképes megborotválásával gyűjtötték össze.

farsang
Fotó:  gyongyostv.hu

Maskaráikhoz gyakran férjük ruháit használták fel, bekormozták az arcukat és bajuszt festettek, hogy felismerhetetlenek legyenek. A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel, eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran csak jégcsap, a pamacs nyúlláb vagy disznósörény volt. Púderként lisztet használtak, a munka végeztével pedig tükör helyett lyukas szitát vagy szakajtót mutattak. Így járták be az asszonyok énekelve, tréfálkozva a falut. A férfiak nem menekülhettek előlük, a fizetséget könyörtelenül behajtották!

farsang
Fotó:  librarius.hu

Sardózás, farsangi tojásgyűjtő szokás

Farsang utolsó vasárnapján, sardóvasárnap, Zobor-vidéki szokás a „sardózás”.

A „sardó” feltehetően a Sándor név egyszerűsített változatából vett megnevezés.  Iskolás fiúk jártak házról házra, énekük a telet űző, meleget hozó nóta:

Sardó, jöjj el, hozz meleget, Micsodai meleget? Nyári meleget!”

A sardózók jókívánságaikért cserébe a háziaktól tojást, szalonnát, kolbászt kaptak ajándékba, amit megettek a háromnapos farsangi mulatság alatt.

Nemzetközi vizekre evezve pedig két jól ismert rendezvényt érdemes kiemelni: a riói és a velencei karnevált.

Riói karnevál

A riói karnevál péntektől húshagyó keddig tartó, 5 napos ünnepségsorozat, amit jelenlegi formájában 1928-óta rendeznek meg. Kialakulásának előzménye a portugál bevándorlókhoz köthető, akik már kétszáz évvel korábban is tartottak maszkos felvonulást Brazíliában.

Az ünnepség csúcspontja a szambaiskolák jelmezes felvonulása, amelyet minden évben emberek milliói követnek figyelemmel a helyszínen és a tévék képernyői előtt.

karnevál
Fotó:  egerhirek.hu

Velencei karnevál

A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és hamvazószerda előtti napon, húshagyókedden ér véget.

Az ünnepség központja a Szent Márk tér, ahol álarcos látogatók serege hömpölyög. Maszkokat egyébként azért kezdtek el egykor hordani, hogy senki se legyen felismerhető, így ugyanis minden társadalmi osztály szabadon, együtt mulathatott.

A jelmezes kavalkádban itt is megjelenik az alakoskodó játék, ahogy a tűz is.

Farsangi hiedelmek, tilalmak

A farsangi napok nemcsak az evés-ivásról, mulatozásról szóltak, egyben gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó napok is voltak.

A farsang végéhez több hiedelem kapcsolódik. A farsang végén elégetik a telet jelképező rongybábut, ezzel űzve el a telet, illetve köszöntve a tavasz érkezését.

farsang
Fotó:  petofiprogram.hu

A délvidéki magyarok körében általános vélemény: „Farsangko azé kő emenyi táncónyi meg vidámnak lenyi, nagyokat ugranyi, hogy jó magosra nyőjjön a kender”

Ekkor kell mákot vetni, hogy majd ne legyen férges.

mák
Fotó:  agraragazat.hu

Ha a hajadon lány azt szeretné, hogy farsangkor sok hódolója legyen, az adventi időszakban a hajnali misére hívó harang köteléből kell levágnia három kis darabot, melyet bele kell fonni a hajába, és akkor majd rátalál az igaz szerelem.

A Mura-vidéki falvakban disznóhús, káposzta, kocsonya, fánk, bor és pálinka bőséges fogyasztásával ünnepelték a farsangot. A farsangi ételek maradékát megszárították, porrá törték, beteg jószágot gyógyítottak vele.
kocsonya
Fotó:  ketkes.com

A néphiedelem szerint aki újévkor és farsangkor disznóhúst fogyaszt, annak jelentősen javulni fog az anyagi helyzete.

Ilyenkor is megveregetik a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek.

gyümölcsfa
Fotó:  magyarmezogazdasag.hu

A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt.

A Bács megyei Topolyán az első fánkot eltették, megszárították és porrá törték, majd gyógyszerként a beteg állat ételébe keverték.

fánk
Fotó:  cookpad.hu

A rétest is figyelték, ha jól nyúlt, akkor úgy vélték, hogy a család szerencséje biztosítva van a következő esztendőre.

Fekete tyúkot vágtak azzal a magyarázattal, hogy a mája szerencsét hoz.

tyúk
Fotó:  Pixabay

Nádudvaron pedig azért vágtak fekete tyúkot, hogy ne hulljon a baromfi, és e célból a fekete tyúk vérét szárítva eltették.

A Baranya megyei Ócsárdon a gazdasszony kukoricát szórt a farsangolók lába elé, hogy minél több csirkéje keljen ki, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel.

csibe
Fotó:  agrotrend.hu
Tiltott cselekedetek

Régen azért nem mostak a farsangi napokon, nehogy sok bolha legyen a háznál.

farsang
Fotó:  szeretlekmagyarorszag.hu

Tilos kútvizet meríteni, mert akkor a kút kiszáradna!

Tilos kenyeret sütni húshagyókedden és hamvazószerdán, mert betegséget okoz!

kenyérsütés
Fotó:  zoldujsag.hu

Húshagyókedd éjjelén senki nem ment ki az utcára, nehogy a boszorkányok rosszra csábítsák.

Fotó:  Pixabay
Farsangi köszöntők

Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások.

Igen változatosak a farsangköszöntők, melyek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ilyenkor is igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát a kimondott szó mágikus erejével.

Két legjellemzőbb formája a bakkuszjárás és a farsangi dőre.

Dőre

Csallóközi eredetű népszokás. A jelmezes adománygyűjtő neve a dőre. Férfiak egy csoportja különböző jelmezbe öltözik, például női ruhába, katonának, koldusnak, cigánynak, menyasszonynak, vőlegénynek. Ilyenkor imitálnak esküvői menetet, ördögöket, medveidomárokat, fontoskodó mesterembereket, akik mindenfélékkel "zaklatják" a falubelieket, nem hiányozhat a telet jelképező bábú és az egész napos jókedv. Elmaradhatatlan szereplők az ördögök.

A játék gerincét maga az esküvői menet és a bolondozó mesteremberek adják. Házról házra jártak köszönteni egy-két cigány muzsikus kíséretével. A házakban nagy felfordulást csinálnak. Táncukért a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kapnak.Az ételt kosárba rakják és este a kocsmában közös mulatság közben elfogyasztják.

Paláston régebben a felnőttek lepedőbe, medvebőrbe öltözve járták a házakat. Kolbászt, szalonnát vagy farsangi fánkot kaptak. A Dunántúlon vízkereszttől húshagyókeddig fiúgyerekek jártak csoportosan házról házra.  

Budafai dőrejárás
Fotó:  Szabados Kati
Bakkuszjárás

A Felvidéken szlovák mintára terjedt el az ún. bakkuszjárás (Bacchus római boristen nevéből), melynek során kecskebőrbe bújt álarcos alakok ijesztgették a lányokat, megtréfálták a falubelieket.

Fő céljuk a mulattatás. Előfordult, hogy a menetben kocsikerékre szerelt női és férfibábut is húztak. A bábuk a kerék forgásának megfelelően le s fel emelkedtek. Ál-bírósági tárgyalásokat tartottak, ahol a vádlottat bábu helyettesítette.

Fotó:  mek.oszk.hu

Nagybőgőtemetés

A nagybőgőt húshagyó kedden temetik mulatság keretében, ahol a dőrejáráson összeszedett ételeket fogyasztják el.

A mulatozás csak éjfélig tarthat. Egy nagybőgőt éjfél előtt fél órával a kocsma legnagyobb asztalán felravataloznak, egy fehér lepedővel terítenek le, és gyertyát gyújtanak mellette kétoldalt. A hangszer mellett siratóparódiákat énekelnek: a temetés gregorián dallamú tónusait idéző énekkel búcsúztatják el a nagybőgőt, azaz a farsangot. A bőgőtemetéssel zárják le a farsangi időszakot.

Fotó:  ma7
Párválasztás

A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük. 

Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt. Az egész magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra.

Vénlánycsúfolás

Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, állakodalom.

Az eladósorba került lányok egészen húshagyókeddig reménykedhettek, ám ezután már vénlányokként tekintettek rájuk. Ezen okból alakult ki a vénlánycsúfolás szokása is, melynek központi eleme a tuskóhúzás volt.

Tuskóhúzás

Tájegységtől függően változott ennek a mókás gúnyolódásnak a menete.

tuskó
Fotó:  arcanum.hu

Sok helyütt a tuskót szekér mögé kötötték és egy lánynak öltöztetett bábút kötöttek rá, aki a település vénlányait szimbolizálta. A művelet közben csúfolódó versikéket énekeltek.

Göcsejben és Hetésben a leányos házak szobaajtai elé a legények nagy tuskót raktak. Ennek értelme az, hogy a leány, akinek először illik felkelni és a dolog után nézni, hadd húzza el a nehéz tuskót, ha már nem ment férjhez s nem vállalta még a házasság terhét

A tuskóhúzást régen főként a Dunántúlon gyakorolták, de ismerték Szatmár megyében is. Ráadásul a nyugati országrészeken még a két világháború között is bevett tradíció volt.

Szegeden is hamvazószerdán volt szokás a tuskóhúzás. Maszkos felvonulást rendeztek, egy legény ostorral hajtotta a menetet. A farsangkor férjhez nem ment lányok ablaka alatt különösen nagy lármát csaptak. A tőkét, a tuskót is ilyen háznál hagyták, miközben a következőt kiabálták:

ju, ju, ju, vén ju,
Kimarattam a farsangbu!

Állakodalom

A farsangi lakodalmas játékok közül a leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással, tőkehúzással összekötött mókaházasság. Ha a településen nem volt esküvő vízkereszttől hamvazószerdáig, akkor tartanak egy bolondos lakodalmat, hogy kicsúfolják a házasodni nem óhajtó fiatalokat. Jó  magas fát döntöttek ki, ezt húzták végig a lányokból, legényekből alakult párok az úton.  Amikor megálltak, tréfás esküvőt tartottak.

Kongózás

A vénlánycsúfolás másik kedvelt módja volt a kongózás. Ez a szokás zajcsapással és rigmusok bekiabálásával járt.

A beregi Tiszaháton a farsang alatt el nem kelt lányok háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak és kiabálták:

Húshagyó, húshagyó
Ezt a kislányt itthonhagyó!

Szűzgulyahajtás

A szatmári Panyolán ezen a napon az öregebb legények gulyásnak öltöztek, úgy mentek szűzgulyát hajtani. „Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyára!” – mondták. 

Legényavatás

A Nyitra megyei falvakban farsangkor volt a legényavatás. Ezekben a falvakban felcéhelésnek nevezték a szokást. A 16–17 éves legények keresztapát választottak maguknak.

Áldomást ittak, s ettől kezdve magázódtak. A legényavatás után udvarolhatott a legény, mehetett a mulatságokba, kocsmába járhatott, dohányozhatott, megillették azok a jogok, melyek a helyi szokásoknak megfelelően a legények korcsoportjára voltak jellemzőek. Az avatásra általában az év egyik ünnepnapján került sor – vízzel, borral, pálinkával „bekeresztelve” vagy pofon- és pálcaütéssel. A farsangi legényavatásra többnyire farsangvasárnap és hamvazószerdán kerítettek sort.

Torkos csütörtök
A farsang utolsó csütörtökje a hamvazószerdát követő kövércsütörtök, de hívják csonka-, zabáló-, torkos-, tobzódó csütörtöknek is, mert ezen a napon eszik meg a farsangi maradékot, ráadásként még sütnek és főznek is, annak reményében, hogy az évben bőséges lesz a termés.
étel
Fotó:  programturizmus.hu

A hamvazószerdán kezdődő 40 napos böjtöt torkos csütörtökön felfüggesztették egy napra, ilyenkor fogyasztották a farsangról megmaradt ételeket: „Húsvétig ez volt az utolsó alkalom a kiadós, "torkos" étkezésre. Ennek a napnak zabáló, tobzódó, vagy torkos csütörtök volt a neve.

A nagy eszem-iszom emléke az ismert farsangi mondás is:

Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon".

Kövércsütörtökön, másképpen zabálócsütörtökön, Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók.

disznó
Fotó:  magyarmezogazdasag.hu

Az Ipoly menti falvakban kövércsütörtökön húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek.

A Mura-vidéki Radamoson dobozú csütörtöknek nevezik a napot, talán a dobzodó szó elhallásából.

Farsangi időjóslás

A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére.

Jászdózsán úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben.

csillagos ég
Fotó:  Pixabay

Berettyóújfalun a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőre mutat. Az ereszről lógó jégcsapok szép kukoricacsöveket vetítettek előre.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.