Škoda Octavia Combi 2.0 TSI: A két RS verzió között
Az Octaviáról ma már tényleg csak akkor lehet újat írni, ha valami igazán ütős változás történt körülötte. Nos, nemrég történt, méghozzá több is.
A leglényegesebb a kétliteres, 190 lovas TSI motor megjelenése, a többiről pedig majd a maga helyén. Az autót kombi karosszériával, Style csúcsszereltségben és DSG automata váltóval kaptuk meg tesztelésre.
Már többször leírtuk, hogy az Octaviánál az évek során minimális átfazonírozásokkal értek el viszonylag sokat a formatervezők. Hogy mennyit, az akkor látszik igazán, ha egymás mellé állítunk egy első és egy legújabb generációs modellt: semmi forradalmi változás, a két autó mégis ég és föld.
Sima grillrácsból igazi karakteres stíluselemmé vált a hűtőmaszk, két oldalán osztott lámpák, lejjebb pedig ízléses ködlámpák és pengeélű lökhárító. Mindez természetesen a kombi verzióra is érvényes, amely ebben a kivitelben ezüstszínű tetősíneket visel. Tesztautónk külön esztétikai többlete volt a különleges narancssárga (vagy ha úgy tetszik, téglaszín) fényezés, amely korlátozott példányszámban áll rendelkezésre.
Viszonylag gyorsan elérkeztünk a másik jelentős újdonsághoz, ami nem más, mint a Virtual Cockpit nevű digitális műszerfal. Attól igazán attraktív, hogy különböző formában jeleníthető meg, lásd a megfelelő ábrákat.
A nyolchüvelykes központi kijelző is mutatós grafikával büszkélkedhet, és meglehetősen sokat tud, lásd a menüsorát. A biztonsági és vezetéstámogató és komfortkellékek listája a tesztelt csúcsszinten egyebek között koccanásgátlót, SmartLink+ rendszert, fűthető elülső üléseket és nagyon szépen szóló Bolero hifit tartalmaz.
A „sima” tempomat és a hátsó parkolóradar már alacsonyabb szinten is elérhető, a navigáció, a tolatókamera, a sávtartó asszisztens és az adaptív tempomat pedig itt is feláras. Ami pedig a térkínálatot illeti, okvetlenül a gigantikus koffer említendő elsőként: alapon is több mint 600 liter, maximalizálva pedig csaknem 1,75 köbméter! Amit ebben nem lehet elszállítani, az már tényleg nem való autóba.
Ugyanakkor az utasok sem panaszkodhatnak, a hátsó fertályt sem az a helyszűke jellemzi már, mint az első szériát. Itt külön dicséretet érdemel az elülső ülések remek oldaltartása, beleértve az ülőlapot és a háttámlát is. A végére pár „simply clever” megoldás: esernyő az anyósülés alatt, kivehető zseblámpa a kofferben…
Nos, kérem, aki izom-Octaviát akar, annak már nem feltétlenül kell RS-ben és 33-35 ezer euróban gondolkodnia. Ez az ötajtós és a kombi verzióra egyaránt érvényes. Lényegesen kevesebb pénzért kaphat egy erősebb autót, mint az RS dízel, és jóval kevésbé szomjasat, mint a 245 lovas RS TSI.
A dinamikai mutatók miatt sem kell röstelkednie: akinek kevés a 230 feletti végsebesség és a 7 másodperc alatti százas sprint, az már autósznob, és még festi is magát. Az erőleadás ráadásul a turbófeltöltőnek köszönhetően rendkívül egyenletes: a csúcsnyomaték és -teljesítmény görbéje tkp. egymás folytatása.
Meglepően barátságos a verda fogyasztása is: jómagam például, 93 km/h-ra állított tempomattal egy 85 km-es szakaszon 5,6 litert hoztam össze, a tesztátlagom pedig 7,4 liter volt. Amit viszont nem igazán tudok dicsérni, az a hétgangos, kétkuplungos automata váltó. Induláskor töpreng, aztán ránt egyet, keményebb gázadáskor a kerekeket is kipörgeti.
Utána azonban már finoman sorol és gyakorlatilag észrevétlenül teszi a dolgát, úgyhogy csak az indulást kell túlélni valahogy… A legvégére még annyit, hogy fronthajtású tesztautónk valószínűleg előszériás volt, mivel ez a típus jelenleg kizárólag összkerékhajtású változatban szerepel a kínálatban.
Hengerűrtartalom: 1984 cm3
Teljesítmény: 140 kW (190 LE)@4200–6000
Nyomaték: 320 Nm@1500–4100
Sebességváltó: hétfokozatú DSG automata
Legnagyobb sebesség: 232 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 6,7 s
Gyári átlagfogyasztás: 7,6–8,9 l/100 km
Tesztfogyasztás: 7,4 l/100 km
CO2-kibocsátás: 166–196 g/km
H/Sz/M: 4667x1814x1461 mm
Csomagtér: 610–1740 l
Üzemanyagtartály: 55 l
A modellcsalád induló ára: 17 470 €
A tesztelt típus induló ára: 29 330 €*
* összkerékhajtással
