Škoda Enyaq iV 80: Elektromos világszínvonal

Az Enyaq nemcsak a kategóriában elért legmagasabb színvonalat képviseli, hanem puszta méreteivel is lenyűgöző jármű. A legerősebb villanymotor, a legnagyobb akkumulátor és egy exkluzív szereltség kombinációjában kaptuk meg tesztelésre.

Fotó:  Vas Gyula

Mindenekelőtt szögezzük le: az impozáns megjelenéshez az is hozzájárul, hogy egy szabadidő-autóról van szó, a Kodiaqot megközelítő méretekkel.

Tehát: egyrészt 4,65 méteres hosszúság, másrészt megemelt karosszéria, plusz az SUV-kre jellemző terepes védőelemek-dekorációk. Ilyen például a körkörös műanyagozás, vagy az orr és a far alól kifutó védőlemezek. Az alapforma kupésabb a Kodiaqénál, de az éles peremek ugyanolyan markánsak és mutatósak, mint a márka többi szabadidősén. S ami még főbe kólintja a szemlélőt: a hatalmas kerekek. Elöl 235/45, hátul 255/40-es gumik, 21 colos felniken!!! A villanyautó-státusra a zárt hűtőmaszk utal, és e fejezetben mondjuk el azt is, hogy ezen a First Edition Plus szereltségi szinten gombnyomásra előbújó vonóhoroggal is fel van szerelve az autó.

Fotó:  Vas Gyula

Már a Kodiaq és az Enyaq színre lépése közti 3 év elég volt ahhoz, hogy az utóbbiba beülve érezzük az előrelépést. Minőségi és esztétikai szinten egyaránt. 

Az ovális központi műszeregyég ugyan kissé furinak (és 5,3 colos méretével kicsinek) tűnik egy ekkora autóban, de minden lényeges adatot áttekinthetően jelenít meg. A teljes információs rendszer pedig egy attraktív, 13 hüvelykes érintőképernyőn keresztül kommunikál, amely pazar grafikájával valósággal elkápráztatja a vezetőt. Itt kapunk komplex tájékoztatást az elektromos rendszer működéséről, a fogyasztásról, és itt állíthatjuk be a töltési paramétereket is.

Meg még persze ezernyi minden mást: a menetmódokat és az adaptív rugózást (Eco/Comfort/Normal/Sport/Individual), de sajnos, a légkondit is. Mert már kb. ezredszer állítom, hogy ez a kezelési módja nem praktikus és nem is túl biztonságos. Viszont, ha már itt tartunk, tegyük hozzá, hogy tesztautónkban háromzónás volt. Ami pedig a térkínálatot illeti, egy ekkora verdában sem elöl, sem hátul nem lehet szó hiányérzetről. Sőt, az aksi kapitális mérete ellenére még a csomagoknak is jut alapon 585 liternyi hely a láblendítésre is nyíló kofferben. Az ülések pedig a legkényelmesebbek közé tartoznak, amit egy autó nyújthat: a sofőré ráadásul elektromosan állítható és 3 pozícióban programozható. 

Fotó:  Vas Gyula

Az Enyaq 3 hajtáscsomaggal kapható, a két gyengébbik verzió motorjai 109 és 132 kW-osak (148/180 LE). Egyelőre mindhárom hátsó hajtású, de később ékeznek összkerekes típusok is.

Az első meglepetést már maga az indulás szolgáltatja: nincs szükség a START gomb használatára, a fékpedál lenyomásával egy időben máris kapcsolhatjuk a D pozíciót. Az autó hangtalanul meglódul, de tegyük hozzá, hogy csak számunkra: kívül ugyanis 30 km/órás sebességig egy hanggenerátor figyelmezteti a járókelőket a közeledésére.

A megtehető kilométerszám ezzel az aksival és teljes töltéssel 500 km felett van; nekem 497-et sikerült összehoznom, de egy trópusi héten, végig intenzív klímahasználattal.

A másik, ami nagyon-nagyon tetszett: az autó rendkívül okos energia-visszatermelő rendszere, magyarul: rekuperációja. Kézileg is többféleképpen beállítható, de automatikus működésre is képes, pl. sebességkorlátozásokat vagy lakott települést jelző táblát érzékelve. A 204 lóerőnyi teljesítmény, plusz a gázadás után azonnal jelentkező 310 Nm-es nyomaték pedig még ennek a 2,3 tonna saját tömegű járgánynak is lenyűgöző dinamikát kölcsönöz. Ezt persze itt nem a végsebességgel, még csak nem is a százas gyorsulás értékével mérik, hanem az ülésbe préselő állórajttal és a 100 km/óra alatti gyorsításokkal. Mindezt kb. 18 kWh elektromos energia áráért 100 kilométerenként, ami gyakorlatilag fillérekben mérhető…

Fotó:  Vas Gyula

Fotó:  Vas Gyula