2022. január 24., 20:25

Pálforduló, pálpogácsa: Pál-napi hagyományok, szokások

Pál napjához népi megfigyelések, jóslások sokasága kapcsolódik. Ekkorra már mögöttünk a tél nagyobb fele, s várható, hogy az idő lassan enyhül, közeleg a tavasz.

szent pál
Fotó: kattima.hu
Bartolomé Esteban Murillo: Szent Pál megtérése, Prado Múzeum, Madrid

Január 25-e Pál napja. Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik.

Szent Pál apostol megtérése

Pál, akit ekkor még Saulnak hívtak, az „Úrnak tanítványai ellen lihegve” Damaszkuszba ment; az úton hirtelen nagy fényesség vette körül. Leesett a lóról, és látomásában szózatot hallott: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Erre ő megkérdezte: „Ki vagy te, Uram?” Az így felelt: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl!”

Az élmény hatása alatt Pál megtért, és a kereszténység nagy térítő apostola lett.

pál
Fotó:  katolikus.ma
A Pál latin eredetű férfinév, a Paulusból származik, amelynek jelentése: alázatos, szűkös, ritka, kicsi. 
Népi megfigyelések, jóslások

Ehhez a naphoz gazdag népi megfigyelések, jóslások kapcsolódnak. Ekkorra már mögöttünk a tél több mint fele, s várható, hogy az idő  lassan enyhül, közeleg a tavasz.

A népi megfigyelések szerint e nap időjárása határozza meg a következő hónapokét is.

A megfigyelésekből vidékek, tájegységek szerint, más-más tanulságot vontak le. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.

fagy
Fotó:  otptravel.hu

A jó idő jó termést jelent, míg a köd a jószág pusztulását, a szelek háborút.

A szentesi elnépiesedett regula is így tudja: 

Hogyha szeles pálfordulás,
akkor lészen hadakozás.“

A legismertebb Pál-napi regula így hangzik: 

Ha Pál fordul köddel,
 az ember meghal döggel".

A hajdani dögvészekre (pestis, kolera) jóslás emléke él ebben.

Fotó:  pixabay.com

Állatokra vonatkoztatva is ismert: 

Ha Pál fordul köddel,
jószág hullik döggel".

A moldvai magyarok szerint:

Ha Pál fordul fényvel,
az ember meghal éhen.“

Bukovinai magyarok szerint:

Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz,
ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna".
pál
Fotó:  karolyfalva.freeweb.hu

Ha Pál napján süt a nap, még nagy hidegekre számítottak a tél végén.

Csanádapácaiak szerint, ha szép, derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt.

Magyarbánhegyes öregasszonyai így szoktak könyörögni:

Pál, fordítsd meg a rostát, hiszen ezen a napon fordul meg az idő.
pal
Fotó:  galeriasavaria.hu

A gyimesi csángó magyarok úgy vélték, hogy a földben telelő állatok ezen a napon megfordulnak. „A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé”.

pál
Fotó:  hobbikert.hu

Különös somlóvidéki, oroszi hiedelem volt, hogy e napon a határban minden esztendőben megfagy valaki, mert „a tél megköveteli a maga utolsó áldozatát.“

Pál napján Vásárosdombó (Baranya megye) hajdani vízimolnárai kiállottak a széljárást kémlelni. Ha a szél alulról fújt, akkor tudták, hogy még jeget kell törni. Érdekessége, hogy éppen a déli szélből jósolták a hideget.

vízimalom
Fotó:  Kolek Margit

Kiskanizsa öregjei szerint: pálfordulás: fele kenyér. Azt akarták ezzel mondani, ha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj, a család már kitelel.

pál
Fotó:  agrotrend.hu

Székesfehérvár-Felsővároson így mondták: pálfordulás: fele kenyér, fele bor. Kissé bővebb a zalaszentbalázsi szentencia: fele kenyér, fele széna, fele fa. Bókaházán: Pálnak fordulása, fél tél elmúlása.

Erre a napra nemcsak a megfigyelések jellemzőek, hanem a jóslások is.

Haláljóslás pálpogácsával

Öcsöd békési faluban pálpogácsa sült még századunk elején is e napon. Hasonlóképpen pavlovnika sült a szomszédos szlovák evangélikusságnál is.

A hozzá fűződő hiedelmek a lucapogácsával egyeznek: még sütés előtt a család minden tagja kiválaszt egy-egy pogácsát és libatollat dug bele. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben.
pogácsa
Fotó:  femina.hu

A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak. A Dél- és Kelet-Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé inkább szilveszterkor sütik. A haláljósló tollaspogácsát az Alföldön Pál-napkor készítik.

Termékenységvarázslás

Klárafalvi (Szegedi járás) hiedelem szerint e napon meg kell a ludak fenekét piszkálni, hogy szaporán tojjanak.

lúd
Fotó:  Pixabay

A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán (Jász-Nagykun-Szolnok megye) veszekedősnek, marakodósnak tartják.

pál
Fotó:  techexpertolux.com

Pálkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön be

– tartották például Kecelen. Ez arra utal, ha jó idő van, hosszú lesz a tél, így bizony éhínség következhet be.

farkas
Fotó:  Pixabay

A dél-baranyai laskóiak összefoglalták a csíziók lényegét egy versben:

Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.“
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!