Óvatosan a napsütéssel!
A tomboló kánikulában a nagyon világos bőrűek akár tíz perc alatt leéghetnek, ám a többieknek is ajánlott védekezni az erős napfény ellen. A bőrt érő ultraibolya sugárzás számos betegség kialakulásában kulcstényező, de ne felejtsük el, hogy megfelelő mértékben az egészségünket szolgálja! E heti írásomban a napsugárzás káros és jótékony hatásait foglalom össze.
Az ultraibolya sugárzás a napfénynek az emberi szem számára nem látható, az ibolyaszínű fénynél rövidebb hullámhosszú összetevője. A hullámhossznak fontos jelentősége van: minél kisebb egy elektromágneses sugárzás hullámhossza, egységnyi idő alatt egységnyi felületnek annál nagyobb energiát ad át. Az átadott nagy energia pedig toxikus molekulák képződéséhez vezet, amelyek egy idő múltán mutációkat okozhatnak a génjeinkben, ezért rákkeltőek. Ebből a szempontból a legveszélyesebb az ultraibolya sugarak legrövidebb tartománya, az UV-C. Ettől viszont megvéd minket a Föld légköre.
Az UV-A és -B tartományba eső ultraibolya sugarak elérik a földfelszínt, sőt, felhőkön keresztül sem szűrödnek ki teljesen, a vízpartokon pedig fokozottan érvényesül a hatásuk, mert a vízről visszatükröződnek. Az UV-B sugárzás a veszélyesebb, nyaranta délelőtt 11 és délután 3 óra között a legerősebb. Ekkor kerüljük a közvetlen napfényen tartózkodást, testünk felszínét megfelelő ruházattal óvjuk.
A napozás délelőtt 11-ig vagy délután 3-tól lehet biztonságos, ha fokozatosan szoktatjuk hozzá bőrünket a napfény barnító hatásához, illetve ha a bőrünk zsírosságának, érzékenységének megfelelő fényvédő szert használunk, és azzal kétóránként újból bekenjük magunkat.
Tévhit, hogy fényvédő szerekkel korlátlanul tartózkodhatunk a barnító napon. Igaz, hogy csökkentik az egységnyi idő alatt bőrünket érő energiát, de a betegségek kialakulásában az egész élet során gyűjtött napsugáradag összege a lényeges. Sokat napozva – bár mindig fényvédő krémmel – kicsit hosszabb idő alatt, de összeszedhetünk annyi UV-B sugárzást, ami jelentősen megnöveli a daganatkialakulás rizikóját.
A napsugárzás hatására azonnal bőrgyulladás, dermatitis vagy más néven ekcéma alakulhat ki. Ez a reakció természetesen függ az egyén bőrtípusától, illetve a bőrt fényérzékennyé tevő anyagok jelenlététől. Ez leggyakrabban valamilyen gyógyszer, például a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő kenőcsökben lévő nem szteroid gyulladáscsökkentők, egyes antibiotikumok vagy a retinolszármazékok.
Ha bekentük fájdalomcsillapító kenőccsel magunkat, tartózkodjunk a direkt napfénytől, nehogy felhólyagosodjon a bőrünk! Szintén nem ritka, hogy olyan növényi anyag kerül a bőrre – például a pasztinák leveléről, vagy az ezzel rokon, de jóval veszélyesebb és egyre terjedő óriás medvetalpról –, amely az ultraibolya sugarak hatására átalakul és komoly gyulladást indíthat el. Kozmetikumokban, parfümökben használt citrusokból származó anyagok is hasonló reakciót válthatnak ki.
A porfíriában szenvedőknél a vér oxigénszállításáért felelős hemoglobin alkotóelemének, a hemnek a képződésében van zavar. Ennek következtében a szervezetben felhalmozódnak a hem előanyagai, egyes betegségtípusokban a bőrben is. Nekik tartózkodniuk kell a napfénytől, mert súlyos hólyagzás, sebesedés, pörkösödés alakulhat ki, a körmük deformálódhat. Egyes feltételezések szerint az ilyen betegeket gondolhatták a középkorban vámpíroknak. Fényérzékeny szemük és bőrük, íny- és körömelváltozásaik voltak, vörös vizeletük is árulkodó volt, a vérivás pedig enyhítette a tüneteiket.
A rosacea gyakori bőrbetegség, ám az eredete ismeretlen, talán a bőrerek beidegzésének zavara állhat a hátterében. A tüneteket hormonális változások súlyosbítják, de időjárási tényezők, például erős szél, hideg vagy napfény is fokozott értágulatot vált ki a betegeknél.
A napsugárzás krónikus káros hatásai közül kiemelkednek a bőrrák egyes típusai. Leggyakoribb a bazalióma, laphámrák, melanóma. A bazaliómák szélükön jellegzetes gyöngyházfényű, középen kifekélyesedő, növekvő csomók. Ritkán képeznek áttéteket, de növekedésükkel roncsolják a környezetüket. Eltávolításuk indokolt. A bőr laphámrákja újonnan megjelenő, nem gyógyuló sebre emlékeztet. Veszélyes, mert áttéteket adhat.
A melanóma agresszív, nagyon rosszindulatú daganat, de időben felismerve eredményesen gyógyítható. Figyeljük a változó megjelenésű anyajegyeinket! Ha bizonytalan szélű, asszimmetrikus, többféle színárnyalatot tartalmazó, 6 mm-nél nagyobb átmérőjű és növekvő anyajegyet fedezünk fel magunkon, mindenképpen keressünk fel bőrgyógyászt!
Az ultraibolya sugárzás hámlasztó, antibakteriális, antivirális hatása számos bőrbetegségben, a legtöbb ekcémában előnyös is lehet. Az UV-sugarak hatására a bőrből elvándorolnak az immunsejtek, ezt használják ki a pikkelysömör kezelésében. Pikkelysömörben szenvedőknek ajánlott a napon tartózkodni, de a leégést nekik is kerülni kell! Túlzott napozás provokálhatja a tüneteket!
Végül ne feledkezzünk el a D-vitaminról, amely előállításához a szervezetünknek ultraibolya sugárzásra van szüksége. Ma már ismert, hogy nem „csak” a csontok, fogak fejlődéséhez, épségéhez fontos a D-vitamin, de számos daganat kialakulását gátolja, és egyes neuropszichiátriai betegségek is ritkábban fordulnak elő megfelelő D-vitamin-ellátottság esetén. A szív, az immunrendszer és vázizmaink megfelelő működéséhez is szükségünk van rá.
Legyünk elővigyázatosak a napozással! Mint említettük, délelőtt 11 és délután 3 között tilos napozni, ezen kívül viszont már napi húsz perc napon való tartózkodás elég lehet a D-vitamin-szükségletünk fedezésére.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/27. számában.
