Orbaiszék és hősei - VIDEÓVAL

2021. április 4., 15:35
Kenyeres Oszkár

Néha két székelykapu közé is befér egész Székelyföld, a maga múltjával, jelenével, jövőjével. A zabolai és a gelencei közé például éppen belefér.

Fotó: Hazajáró

Tatár-halomnak hívja ma is a nép a Zabola felett álló dombot, amely alatt – mint a neve is meséli – a tatárbetörések idején megölt székelyek nyugszanak. Végvidéke ez az egykori hazának, tetejéről belátni egész Orbaiszéket, sőt a Háromszéki-medencét övező hegyeket is, amelyek mint óriások vigyázzák a történelmi haza egykori délkeleti csücskét. A dombtetőn álló kopjafa mellett még ott van az augusztus 20-i tűz hamuja, ugyanis Szent István ünnepén egyszerre gyúlnak meg a szomszédos háromszéki halmok (Perkő, Avas-tető, Óriáspince-tető) őrtüzei.

Ezek ma már inkább a székelység éberségét próbálják fenntartani, mintsem a kelet felől betörő hordákra figyelmeztetni.

Hányszor vetette itt már hátát Háromszék népe a hazának, hogy visszaverje a hadak útján érkező barbár seregeket! Utoljára a 24. határvadász zászlóalj volt az, amelyik 1944-ben a végsőkig tartotta magát, aztán ők is meghaltak ott, valahol Ojtoznál.

Ott terül el a Tatár-halom alatt a szép Orbaiszék. Szemben a Háromszéki-havasok kanyarodik a Nemerétől a Bodzafordulóig, lábainál ott hevernek a szék kicsi falvai, melyek dolgos népe éppen a pityókát szedi így augusztus utolsó harmadában. Aztán vannak sokan, akik valahova Olaszországba vagy Spanyolországba vitték két munkás kezüket, és ide, Háromszékre talán már soha többé nem térnek vissza.

Orbaiszék arról is nevezetes, hogy két olyan fiat adott a nemzetnek, akik nem nyugat felé, hanem éppen a másik irányba, keletnek hagyták el a hazát, hogy aztán Ázsiából soha többé ne térhessenek vissza.

Zágon és Mikes Kelemen neve elválaszthatatlan egymástól. Mikesnek már az apját is a császáriak végezték ki, így nem csoda, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a Fejedelem szolgálatába állt, sőt 1711-ben követte őt a bujdosásba is. Rákóczi halála után volt esélye a hazatérésre, de ezek kudarcba fulladását követően örökre Rodostóban maradt, ahonnan mintegy 207 fiktív levelet írt P. E. grófnőnek. Az örök honvágy kínjai közt született levelekből süt Zágon és Háromszék szeretete.

zágoni kúria
Fotó: Hazajáró
A zágoni kúria

Zágon sem maradt adósa hűséges fiának: a Mikes-kertben emlékművel jelölték meg azokat a romokat, ahol a szülőházát feltételezték, és itt vannak a Mikes-tölgyek is, amelyek még látták az alattuk játszadozó Mikes Kelement. Emlékszobája a Mikes–Szentkereszty-udvarházban található, amelyben az itt sokat időző Kiss Manyi életéről is látható kiállítás.

A szintén a havasok lábához bújó Csomakőrösnek is megvan a híres szülötte, méghozzá Kőrösi Csoma Sándor személyében.

Mert van, akit a száműzetés visz Ázsiába s van, akit az elhatározás. Csoma Sándor pedig azt határozta el, hogy felkutatja a magyar őshazát. 1819-ben indult útnak, hogy Kis-Ázsián keresztül 1822-ben Indiába jusson.

Innen Tibetbe ment tovább, ahol kolostorokban élt, és kidolgozta a tibeti–angol szótárt. 1842-ben ismét útra kelt, hogy eredeti céljának megfelelően megkeresse a magyar őshazát. Közép-Ázsiába akart eljutni, de a Tera-vidéken maláriát kapott, és Dardzsilingben meghalt. Nagy fiáról a szülőfalu sem feledkezett el: a település nevét 1904-ben Kőrösről Csomakőrösre változtatták. 

Mellszobra a település központjában áll, pár méterre a Csoma-emlékszobától. Egykoron leégett szülőháza helyén megépült a Csoma-ház hasonmása is.

körösi csoma emlékház
Fotó: Hazajáró
A Körösi Csoma Sándor Emlékház

Visszatérve a Tatár-halom lábánál fekvő Zabolához, a község kapcsán mesélhetnénk a Mikes-kastélyról, és az oda Svájcból nemrég visszatért Mikes családról is, de inkább maradjunk a híres szülötteknél. Mert nemcsak Zágonnak van Mikes Kelemenje, hanem Zabolának is. Zabolai Mikes Kelemen az 1848-as szabadságharc idején a Mátyás-huszárok ezredese volt, az észak-erdélyi hadjárat több csatájának hőse. Bem már-már az utódjának tekintette, de Nagyszeben ostromakor 1849. január 21-én egy ágyúgolyó végzett vele. Lám-lám, a kicsiny Orbaiszék mennyi kincset adott a nemzetnek!

Haraly felől már jól látható Gelence, melyet hol Orbaiszékhez, hol Kézdiszékhez tolnak a derék térképészek.

A helyiek esküsznek, ők Orbaiszékhez tartoznak, vagyis inkább tartoztak, míg nem jött ez az új világ. De minél inkább terpeszkedett az új világ, Gelence annál jobban ölelte magához az elmúlt korok csodáit, és őrzi máig a zsindelykészítés, famegmunkálás tudományát. És őrzi gótikus templomát, amelyet ma már az Unesco is véd, hisz nem más üldözi a kun vitézt az 1882-ben feltárt freskón, mint maga Szent László. A Szent László-legendán kívül Szent Jakab és Szent Katalin legendái is megelevenednek a különböző falrészeken, sőt az 1330 körül készült freskókon túl a templom dísze a kazettás mennyezet, és a templomot körbeölelő várfal is.

gelence
Fotó: Hazajáró
Gelence temploma

Templom van a falu alszegi részén is, kertjében Márton Áron szobrával, amelyből sugárzik a megtörhetetlen székely öntudat. Külön érdekesség, hogy mind a felszegi, mind az alszegi katolikus templomot Szent Imre tiszteletére szentelték fel; a hercegnek mellszobra is van az alszegi templom előtt. A Gelence határában álló hatalmas székelykapun kisétálva, a Szózat sorait olvasva döbbenünk rá, hogy a zabolai és a gelencei kapu közti csekély távolságba belefér egész Székelyföld a maga múltjával, jelenével, jövőjével.

2021. március 31., 09:18

A feltámadás reménye – Megjelent a Magyar7 legújabb, 13. száma

Fókuszban a húsvét, az elhúzódó szlovák kormányválság és a magyar pártok egyesülése.

Megjelent a Magyar7 2021/13. számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!