Nem akartak biztosítást kötni a V3S-re
A Niagara-vízesés tövéből nyilatkozott a MAGYAR7 olvasóinak földkerülő útja újabb állomásáról Gaál János és Németh Pál. Tudják, mi a legnehezebb egy Praga V3S típusú teherautóval? Kötelező biztosítást kötni rá Amerikában.
Gaál János és Németh Pál elhatározta, hogy egy Praga V3S típusú, szekrényes felépítményű, a Csehszlovák Néphadseregben híradós szolgálatot teljesítő, 50 éves, katonai terepjáró teherautóval megkerülik a Földet. Az autót Gaál János egy évtizede vásárolta, mert már akkor is foglalkoztatta a földkerülés gondolata, de az autó a telek végén várta sorsának jobbra fordulását.
A tulajdonos a koronavírus-világjárvány idején a lakrészben töltötte egy külföldi útja után a kötelező karantént, de hát egy ilyen jármű többre hivatott… Időközben megismerkedett a nyárasdi Németh Pállal, hamar rájöttek, hogy ehhez a járműtípushoz mindketten vonzódnak, a projekt itt kapott újabb lendületet. Németh Pál nyárasdi műhelyében, több tízezer euró, és legalább öt hónap intenzív ráfordításával az alvázig visszabontották, a forgó részeket az utolsó csavarig szétszedték, és újraépítették a teherautót. A típusból Csehszlovákia, és a „baráti országok” számára 130 ezer példány készült, így a pótalkatrészek, katalógusok, szakirodalom beszerzése sem okozott gondot. A kocsi kívül-belül megújult, a motortér elemeiről „enni lehetett volna”, elegáns, homokszínű festést kapott, a lakó felépítmény pedig hipszteres zöld kárpitban pompázott, így a műszaki vizsga sem okozott gondot, ráadásul nem veteránként, hanem „rendes” autóként vizsgáztatták.
A vállalkozás kezdetéről valós időben beszámoltunk a ma7 és a MAGYAR7 hasábjain, az első szakasz után pedig az utazók stúdiónkban is vendégeskedtek. Akik szeretnék, visszanézhetik a ma7-en a velük készült, „Körbepöfögi a világot a felújított Praga V3S” című adást.
Tervük eredetileg az volt, hogy Szlovákiából Tbiliszibe mennek, majd innen, az egykori „szovjet közép-ázsiai” országokon átkelve, Kínát és Mongóliát átszelve hajóznak át Amerikába. A kontinenst északról dél felé haladva szelik át, majd innen Afrikába hajózva délről észak felé kelnek át a „fekete kontinenst”, ha politikailag korrekt korunkban egyáltalán még szabad használni ezt a kifejezést. Az élet, és a közép-ázsiai konfliktusok azonban átírták az útitervet. Hőseink immár a kanadai Halifaxból Atlantába tartanak.
Tavaly nyáron ott fejeztük be, hogy az Eliška névre hallgató gépjárműnek sikerült Tbilisziben biztonságos parkolóhelyet találni, „téliesítették”, és várták, hogy nekiindulhassanak a második útszakasznak. A kormányt azonban végül nem Ázsia, hanem Pozsony felé tekerték. Tádzsikisztánba nem kaptak vízumot, terveiket ráadásul beárnyékolta a Tádzsikisztán és Kirgizisztán közti konfliktus is. Orosz vízumot sikerült szerezniük, de a Pamír-hegységen is át szerettek volna kelni, ide viszont nem kaptak carnetet. (A Carnet De Passage En Douane – CPD – olyan, mint egy útlevél a járművhöz. Ez egy globálisan biztosított vámgarancia-dokumentum, amely igazolja, hogy a vámok és adók akkor kerülnek kifizetésre, ha a jármű nem tér vissza a regisztráló országba. CPD nélkül meg kell fizetni a vámszavatossági készpénzbefizetéseket a határ menti tisztviselők számára azon külföldi országok számára, amelyeken átutazik.)
– idézi fel Gaál János az elmúlt félév történéseit.
Látom, vettetek egy másik V3S-t is. Erre miért volt szükség?
A mi autónk dombnak felfelé nagyon lomhának bizonyult, 20-30 km/h-s sebességgel tudtunk cammogni, ami eléggé lelassított bennünket. Mivel ebből az autóból elég sok elérhető, sikerült szereznünk egy másikat donornak, ez már egy M2, tehát újabb változat volt, amelyből kiszereltük a motort, a vezérlést, a sebességszekrényt, felújítottuk, és átszereltük a sajátunkba. Így most már gyorsabban indulunk álló helyzetből, és 50-60 km/h-s sebességgel is tudunk dombnak felfelé haladni, ami nagyban megnöveli a napi teljesítményünket. Kicseréltük az elektromos vezetékek egy részét, és kapott egy erősebb szervót is. Az előző gyenge volt. Így az eredeti, hatalmas kormányt le tudtuk cserélni egy kisebbre – teszi hozzá Németh Pál.
A motor megerősítése mellett számos kényelmi jellegű átalakítást is végeznek. A mitfahrer ülést kényelmesebbé tették, a kabinba több tárolót és tartót alakítottak ki.
– mondja Gaál János.
A szállítást tehát sikerült megoldani, ám a kötelező biztosítás Kanadára és az Egyesült Államok területére már komoly kihívást jelentett. A Praga V3S ugyanis nem szerepelt az ottani biztosítótársaságok táblázataiban, soha nem láttak ilyent, nem is hallottak róla, ami pedig nincs, arra biztosítást sem kötnek odaát. Gaál János három hónapig levelezett, míg végre sikerült olyan biztosítótársaságot találni, amely a csehszlovák tehergépjármű-gyártás ezen ékkövére hajlandó volt biztosítást kötni.
Az amerikai utakon szokatlan autó természetesen feltűnést kelt, érdeklődőkkel minden parkolóban és benzinkúton találkoznak. Halifaxból Quebec, Montreal és Toronto érintésével jutottak el a Niagara-vízeséshez, majd múlt pénteken átlépték Kanada és az Egyesült Államok határát. New York felé veszik az irányt, majd a fővárosban is elidőznek.
Atlantában sikerült ismerőst találniuk, aki vállalta, hogy megőrzi Eliškát, amíg a csallóközi kalandorok visszatérnek. Erre várhatóan augusztusban kerül sor. Ekkor az ikonikus, világszerte sokak, magyarul egyebek mellett Hobo által is megénekelt 66-os úton szeretnének átkelni a nyugati partra, hogy ott is tegyenek egy kört. Hogy aztán onnan merre fordul a kormánykerék, azt majd az aktuális geopolitikai helyzet függvényében döntik el. Mindenesetre az út nagyobb része még előttük áll.
Megjelent a MAGYAR7 16. számában.
