2021. május 12., 07:55

Miért bosszantják az embereket a "fagyosszentek"? Többször beigazolódott népi megfigyelés a május közepi lehűlés

A népi megfigyelés szerint május 12-13-14. táján a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagy is jön, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti, kárt okozhat a kertekben.

fagyosszentek.jpg
Fotó: tudomanyplaza.hu

A tudományos magyarázat, melyet nyilván nem ismertek eleink az, hogy május elején betörnek a Kárpát-medencébe sarkvidéki hideg légtömegek.

A közép-európai, így a magyar néphagyomány is „fagyosszentek” néven tartja őket számon.

A hagyomány szerint a keresztényüldözések idején, a 3-4. században élt a három szentéletű férfi, akik sok ókeresztényhez hasonlóan hitükért haltak vértanú halált.

Szent Pongrác és Szent Bonifác állítólag keresztény vértanúk voltak, Szent Szervác püspök pedig hitvalló. A néphagyomány ide sorolja még a Zsófia-napot is, amely szintén fagyot hozhat. Az egymást követő napok mellé sorolják még május 25-ét, Orbán napját is, mint különálló, magányos fagyos napot.
Talajmenti fagyok
Fotó:  Fábián Gergő/ma7.sk
Pongrác, Szervác, Bonifác

Egy népi magyarázat szerint Pongrác a kánikulában egy subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok, ezért 

mérgükben évről évre visszajönnek, hogy bosszantsák főképpen a gazdálkodó embereket.

Magyar legendájuk viszont úgy tartja, hogy azért fagytak halálra, mert névünnepükön saját ruháikkal takargatták be a betegeket, akik életben maradtak, ők azonban belehaltak a hirtelen jött hidegbe.

A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelések ugyan nem függnek össze, a magyar néphagyomány viszont megteremtette a kapcsolatot. Úgy tartják, hogy a vértanú szentek haragszanak, ennek eredménye a májusi fagy.

A régi időkben a gazdák nagyon féltek ezektől a napoktól. A termés elvesztésétől való szorongás olyan erős volt, hogy Pongrác, Szervác, Bonifác kultuszának semmi nyoma sincs néphagyományaink között. Még, szoborállítással sem remélték, hogy jóindulatuk megnyerhető.

garabonciás
Fotó:  mam.artstation.com

A szegedi tanyák öregjei szerint a garabonciások valamikor el tudták űzni a fagyosszentek haragját, mert ezekben a napokban könyvükből ráolvastak az időre.

A földművesek elővigyázatosságból

a kényes egynyári zöldségeket, uborkát, babot, paradicsomot, paprikát csak a fagyosszentek után ültették el.

palánta
Fotó:  kanizsaujsag.hu
A naphoz időjóslatok is kapcsolódtak

Ha Pongrác napján esik, az jó a mezőnek, de árt a szőlőnek. 

Ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak.

szőlő
Fotó:  Pixabay

Zagyvarékason úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok bor lesz.

A Drávaszögben, Vörösmarton erről regula szól:

Sok bort hoz a három ác,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!"
fagyosszentek
Fotó:  Pixabay

Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható.

Ezt is mondják: 

Pongrác napi eső. Zöldül már a mező".
esős idő
Fotó:  Pixabay

Berettyóújfalusi rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz.”

Ha májusi fagy érte a szőlőt, Eger szőlőművesei ezt mondták: „a fagyosszentek megszüreteltek”.

fagyosszentek
Fotó:  agroforum.hu

Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. Az alábbi népi rigmus is erre szólít fel:

Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök,
hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!“

A szőlőskertekben ma is alkalmazzák a füstölést, a mesterséges köd­ vagy szélképzést, illetve a fűtést.

fagyosszentek
Fotó:  agro.basf.hu

Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következő Zsófia is hozhatott fagyot. Ipolybalogon mondogatták:

Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász.“

Ha ilyenkor nagy a hideg, az ősz is hosszú lesz.

A fagyosszenteket Göcsejben „fagyosnapok” néven tartják számon.

Orbán napja

Orbán a kocsmárosok és a bor védőszentje, ezért számtalan hagyomány, népi bölcsesség kötődik hozzá.

szent orban
Fotó:  kozterkep.hu
Szent Orbán

Magyarlakta vidéken a XVII. századtól kezdve állítottak a szőlőhegyeken kápolnát, szobrot, ahol kehellyel, szőlőfürttel mutatkozik, de megjelenik keresztek mellékalakjaként is.

A május 25-e (Orbán napja) körül hűvösebbé váló idő éppen a virágzásban lévő szőlőnek okozhat kárt, ezért kérték a szőlősgazdák a termés megmentését tőle. Szent Orbán közbenjárásának megnyerésére szobrot, kápolnát szoktak emelni tiszteletére a szőlőhegyeken, képét pedig olykor ráfestik, ráfaragják a hordókra, borsajtókra.

A néphagyomány szerint ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor borral vendégelték meg a szobrát a gazdák, ha viszont fagykáruk lett, akkor megvesszőzték.

fagyosszentek
Fotó:  szallas.hu

Ha a fagyosszentek utolsó napjaiban vigyáz a szőlőre, megünneplik, ha nem, akkor megveregetik szobrát. Régen a Vajdaságban szinte minden szőlőskertben megtalálható volt szobra akár fatörzsből, vagy szalmából is.

Kassán harangot öntöttek jóindulatáért. Egyes helyeken misét mondatnak ezen a napon.

orban torony
Fotó:  kirandulastippek.hu
Az Orbán-torony harangja Kassán

Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték, tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek.

A Nyitra menti falvakban körmenetben keresték fel a szobrot, s ha jó idő volt, megkoszorúzták, de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg.

Adonyban virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbán-napi misét. Ezekből a virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni, abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól.

szent orbán kápolna
Fotó:  miserend.hu
Szent Orbán-kápolna Adonyban

Orbán napján véget ér a tél, mert Orbán leszáll a kályháról, legalábbis így tartják Göcsejben és a Muravidéken. Eleink ezen a napon nem csak a hőmérsékletre figyeltek.

Ha esett, akkor gyenge, savanyú bortermésre számítottak, míg felhőtlen ég esetén a Délvidéken édes, gazdag bort vártak.

Az esőt sok helyen felfogták és megitták, esetleg a boros kancsókba töltötték, hogy így teljenek meg majd szüret idején is.

fagyosszentek
Fotó:  nesmanufaktura.hu
A népi időjóslás szerint, ha Orbán nevet, a szőlő sír. Amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz. Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.

Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".

Hogy jön képbe az 1582-es naptárreform?

A fagyosszentekhez kötődő hiedelem helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra.

gergely naptár
Fotó:  hi-sztori.blog.hu

Akkor a korábbi - még a Julius Caesartól származó - naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak.

Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont - Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve - május 12-14. maradt ezután is.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék