2021. április 24., 08:01

Az igazi tavasz kezdete: Szent György-napi hiedelmek, szokások, hagyományok

Áprilist a régiek Szent György havának mondták.  A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, a néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.

szent györgy
Fotó: fortepan.hu
Ki volt Szent György?

Az egyház Sárkányölő Szent György ünnepét tette erre a napra. Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt.

A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt.

Szent György
Fotó:  Historyextra.com

A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek. Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, s halt vértanúhalált. Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények,és a cserkészek patrónusává.

A hiedelmek és népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.

A néphagyományban Szent György napja pásztorünnep és mágikus varázslatok napja.

A rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, mely pásztorünnep volt. Ekkor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. Az állatokat a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék.

E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is.

Az állatok kihajtása

Az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani.

szentgyöryg
Fotó:  programturizmus.hu

Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át.

Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

A csipkevesszőből azután ugyancsak mágikus célzattal, például Hidegkúton szárat faragtak a vajköpülőhöz.

Medvesalján a gazdák csipkegallyat vágtak, és az ólajtóba keresztbe fektetett gallyon át hajtották ki az állatokat, hogy a boszorkány meg ne rontsa őket. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették, hogy sok tejet adjanak.

Az Ipoly menti falvakban az aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást.

A medvesalji Almágyon a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait, hogy a rontó hatalmak ne vigyék el a hasznukat.

A Hortobágy vidékén a gulyások, csikósok, juhászok füstölték meg a jószágot, mert úgy vélték, hogy akkor nem bitangol el, és elháríthatják róla a rontást.

szent györyg
Fotó:  programturizmus.hu
Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját

Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. 

A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót.

Azért, hogy a boszorkányokat elűzzék, a kerítésre és az ajtóra tüskés ágakat tűztek ki vagy bekenték őket fokhagymával.

fokhagyma
Fotó:  Pixabay

Szokás volt az istálló körülszórása, körülfüstölése is.

Az Ipoly menti palócok az istálló védelmére zöld gallyat tűztek az ajtajára, fokhagymafüzért helyeztek rá, és füstöltek.

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. Az Ormánságban úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját ezen az éjszakán a boszorkányok megfaragták, annak ezzel elvitték a tejhasznát.

boszorkány
Fotó:  Pixabay

Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni.

Szentgyörgyváron már 23-án este a ház és az istálló minden ajtó és ablaknyílását teletűzdelték nyírfaágakkal, hogy a rontó szándékú boszorkányok útját állják.

A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. kakukkfü, úrnapi sátorfü) való kimosásával.

szentgy
Fotó:  galeriasavaria.hu
Harmatszedés

Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés. Az Ószövetség az ég áldásának, a termékenység jelképének és eszközének tekintette a harmatot.

A régi néphit szerint a Szent György éjszakáján húzott harmatban van a föld ereje, zsírja.

harmat
Fotó:  Pixabay

Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták:

Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”.

Közben egy marék füvet is szedtek. Ezt a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.

A Mura-vidéken harmatszedés közben ezt mondogatták:

„Viszek is hagyok is”, vagyis nem viszik el az egész hasznot, hagynak másnak is. A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon elvitelét vélték, hanem a termőföldét is.

Az Ormánságból való leírás szerint:

Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája.” 

Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér.

kenyérsütés
Fotó:  mult-kor.hu

E sokfelé ismert hiedelem mellett van olyan század eleji leírás Borsod megyéből, mely szerint a harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen.

Muravidéken a harmatszedés mágikus erejében minden idősebb asszony hitt.

Kincs keresése

Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben ezen a napon lángot vet.

Mágikus állatok: a gyík és a kígyó

Szent György napjához gyíkokkal és kígyókkal kapcsolatos hiedelmek fűződnek.

Az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan.

gyík
Fotó:  Wikipedia

Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyík torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor.Medvesalji falvakban azt hiszik, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet.

Szent György-nap előtt fogott vagy éppen vetkőző gyík kiszárítva, vályúba szegezve távol tartotta a bajt, betegséget.

A kígyó a magyar népi hitvilág természetfölötti erővel felruházott állata, mely bizonyos esetekben segítő, máskor kifejezetten ártalmas hatású.

kígyó
Fotó:  Pixabay

Mágikus tárgyként elsősorban a vedlő, a Szent György-nap előtt fogott állat szerepelt – gyakran a gyíkkal megegyező hiedelmek, praktikák kapcsolódtak hozzá.

Kalotaszegen jót jelentett, ha az első kígyót jobbról látták, ha balról, irigyektől szenvedést (ez a gyíkra is érvényes volt).

A juhászok kolbászt ettek e napon, hogy amikor a mezőn hanyatt fekve, nyitott szájjal elalszanak, beléjük ne bújjon a kígyó.

kolbasz
Fotó:  divany.hu

Ha a legény olyan pálcával érintett meg egy lányt, amellyel Szent György-nap előtt kígyót ütőtt agyon, a lány nem maradhatott el tőle.

A jászdózsaiak szerint a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni.

Somogyban úgy vélték, hogy aki agyonüt egy kígyót Szent György nap előtt, nyelvét az ostor végébe fúrt lyukba teszi, az a disznókondát egyben tudja tartani, az állatok így nem szélednek szét.  

A moldvai magyarok úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.

Tejbemérés, juhmérés

Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

tej
Fotó:  utikalauz.hu

A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése.

Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: „Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van.”  Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. 

Dologtiltó nap

Az asszonyoknak dologtiltó és mágikus védőnap, óvó erejű, babonáskodó-, gonoszjáró nap. Nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni, mert sok jégeső lesz.

201607281216480.0000000001a_jegeso.jpg
Fotó:  delhir.hu

Egyes helyeken nem szabad kiteríteni a vásznat fehéríteni, mert az ördög felcsavarja a fára.

Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon különböző okokra hivatkozva, például a Gyimes-völgyi magyarok szerint sok égzengés lenne, a berettyóújfalusiak a jószág pusztulásától féltek.

Szent György napján elszárad a ló, akit befognak.

Tapsonyban úgy hitték, tilos varrni, mert aki ezt megteszi másnapra megvakul. Berzencén ezt rigmusban fejezik ki:

„Szent György napján inget varrtam, Márok napján megvakultam.“
Termésvarázsló nap

Termésvarázsló nap is a mai. Ilyenkor kell vetni a kerti növényeket, többek között a mákot is. Közben ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák.

mák
Fotó:  Pixabay

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak – ezt a praktikus népi bölcsességet érdemes megfontolnunk.

A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.

A háziasszony, mikor hasad a nap, készíti a fészket a kotlós alá, hogy jól üljön, és minden tojás kikeljen.

tyúk
Fotó:  kisallattenyesztes.hu
Szent György-napi kilövés

A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, "kilőtték" a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté.

Pásztorok szegődtetése

A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben.

A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Néhol a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Tojást azért adtak, hogy a legelőre hajtott állatok ősszel olyan gömbölyűre hízzanak, mint a tojások.

szentgy
Fotó:  netfolk.blog.hu
Szent György napi közmondások

Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet – tartja a mondás, tehát nincs mese, most már mindenképpen marad a tavasz!

Úgy tartották, ha György napján

a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás“.
varjú
Fotó:  turistamagazin.hu
Időjárásjósló hiedelmek 

Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.

béka
Fotó:  Pixabay

A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken. Kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.

Aki Szent György előtt, dörgéskor megheverkőzik a fűben, nem lesz derékfájása.

Jó bortermés – tartja a mondás, de nem csak a bor, hanem általában a jó termés előhírnöke volt a György napi égzengés.

villám vihar
Fotó:  pixabay.com

Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.