2021. április 4., 08:15

A feltámadás és az újjászületés örömünnepe - húsvéti szokások és hagyományok

A húsvét egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.

Fotó: katolikus.ma

Sajnos az ünneplésbe idén is közbeszólt a koronavírus-járvány. Éppen a szeretteink és saját magunk védelme miatt kell elmaradjanak a nagy családi összejövetelek, nincs se locsolkodás, se vesszőzés.

Ellenben most van idő beszélgetni a családunkkal és a gyerekekkel, akár a lassan feledésbe merülő hagyományokról is.

húsvét
Fotó:  keptelenseg.hu
A legnagyobb keresztény ünnep

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, egyben a tavasz eljövetelének köszöntése is. A keresztény világ húsvétkor ünnepli Krisztus feltámadását.

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah.

Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot  a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette.

A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. A húsvétot megelőző negyven napig tartó időszak a keresztény vallásban a nagyböjt, ami húsvét vasárnapján ér véget, így a hívők ezen a napon ehetnek először húst. Ezt fejezi ki az ünnep magyar neve is: a hús magunkhoz vételének első napja. 
Húsvétvasárnap

A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

húsvét
Fotó:  shutterstock.com

Számos néphagyomány kapcsolódik ehhez a naphoz is.

Ételszentelés

Az ételszentelés már a 7. század óta része volt a húsvéti nagymisének, mára azonban elsősorban a görögkatolikusoknál maradt meg pászkaszentelés néven. A pászka ebben az esetben nem a zsidók kelesztetlen kenyerét, hanem a görögkatolikusok húsvéti kalácsát jelenti.

A szentelésre szánt, gondosan elkészített ételeket kosárba teszik, és hímzett kendővel letakarják. Minden ételnek szimbolikus jelentése van, amely kapcsolódott Jézus szenvedéseihez, halálához, feltámadásához, ahhoz az áldozathoz, amelyet az emberiségért hozott.
ételszentelés
Fotó:  egyazegyben.com

A húsvéti ételekhez kötődő hagyományok

Az ünnepi asztal megszokott ételei szerte a Kárpát-medencében a sonka, a kalács, a tojás, sőt még a bor is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba.

húsvéti ételek
Fotó:  hajdu-horgasz.hu

A húsvéti ételek sorában a bárány Jézust jelképezi, a tojás az élet, az újjászületés szimbóluma, a sonka a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált jellegzetes étellé.

bárány
Fotó:  magyarmezogazdasag.hu

A szentelt ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak, számos hiedelem fűződik hozzá.

A húsvéti kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak.

húsvéti kalács
Fotó:  cultura.hu

Egyes vidékeken a kalács morzsáját megőrizték, s nyáron a verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket.

veréb
Fotó:  sokszinuvidek.24.hu

Ismeretes olyan babona is, hogy a morzsákat tűzbe vetették, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből.

A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy az sokat teremjen.

sonka
Fotó:  hirozon.hu

A húsvéti szentelt tojáshoz kapcsolódó hagyomány, hogy egy-egy tojást ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást.

tojás
Fotó:  divany.hu

Húsvéti határjárás, határkerülés

Húsvétvasárnapra virradóra történt a határjárás. A férfiak húsvét időszakában évente körüljárták a falu határát. E szokásnak egyházi külsőségei voltak, de célja a tavaszi vetések mágikus védelme volt és az, hogy a közösség fiatalabb tagjait megismertessék a határjelekkel.

Érdekes, igen ősi szokás, hogy akik először vettek részt a határjáráson, azokat a határjelekre fektetve megvesszőzték. Így vésték emlékezetükbe a határjelek helyét. Hajnalig tartott a határjárás. Imádságukban kérték az Urat:

Távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, árvizeket, falunktól a tüzet, idegeneket, adj bő termő esztendőt s békességet! 
határjárás
Fotó:  arcanum.hu
Zalaegerszegi határjárók

Jézuskeresés

Nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán a Jézus-keresés, Isten-keresés, Szentsír-keresés elnevezésű népi ájtatosságot tartották. Nagyszombat éjszakáján végigjárták a falubeli és a határban lévő kereszteket. A legtávolabbi keresztnél valaki elrejtette Krisztus szobrát és ezt vitték vissza diadalmenetben a templomba.

A halott Jézus sírját felkereső asszonyok emlékét őrzi ez a hagyomány.

jézus sírja
Fotó:  wol.jw.org

Zöldág-járás

A zöldág-járás a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék.

Elsősorban a lányok, esetleg a legények is kézfogással sorba álltak. A sor mindkét végén kaput tartottak zöld ággal a kezükben. A sor egyik vége átbújt a sor másik végén lévő kapu alatt, így mentek végig a falun.

húsvét
Fotó:  netfolk.blog.hu

Kakaslövés

Fiatal fiúk vettek néhány kakast, majd tréfás szöveggel elbúcsúztatták.

A dramatikus játék után a táblára rajzolt életnagyságú kakasra lőttek. Az győzött, aki eltalálta a közepét. Este a kakasokból készült ételt együtt elfogyasztották. Az asztalnál a győztest a főhelyre ültetik, ő kapja a kakas combját, máját, szívét.

kakas
Fotó:  kozepsuli.hu

Húsvétvasárnaphoz is munkatilalom kapcsolódott. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. 

Húsvétvasárnap és -hétfőn a böjti tilalom után már ismét lehetett táncolni.

Húsvéthétfő

Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. 

locsolkodás
Fotó:  zalamedia.hu

Locsolkodás

A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.

A népszokás szerint a férfiak ilyenkor sorra járták/járják a házakat és különböző versek, énekek kíséretében locsolták/locsolják meg a lányokat, asszonyokat.

locsolás
Fotó:  femina.hu

Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami a locsolás egykori módjára utal,

hiszen gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet, vagy a patakban megfürösztötték, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.

locsolás
Fotó:  Wikimedia Commons
Munkácsy Mihály: Húsvéti locsolás

Az Ipoly mentén már előző este jártak a legények, ez volt az úgynevezett tojáshajtás. Lányos házanként 8-10 tojást szedtek össze. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott a tojásrántottát elkészítették és megették. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamilyen oknál fogva haragudtak.

tojáshéj
Fotó:  Pixabay

A legények ezt követően indultak el locsolni. Külön jártak a még legényszámba nem vett fiúk a keresztanyjukhoz és a rokon lányokhoz.

A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt, a két világháború között vált fokozatosan általánossá.

locsolás
Fotó:  archivum.mtva.hu

A húsvéti locsolásnak helyileg kialakított hagyományos formái voltak (vannak).

Az ,,öntözésért“ cserébe a lányok pirost tojást adnak a legényeknek. Ez a szín egyrészt a szerelmet, az életet jelképezi, másrészt a legenda úgy tartja, hogy a keresztfán függő Krisztus vére lecsöppenve megszínezte az éppen ott imádkozó nő kosarában található tojásokat.
húsvéti tojás
Fotó:  gastrocoach.hu

Húsvéti korbácsolás, vesszőzés

A locsolással egyenértékű vesszőzés volt néhol szokásban húsvétkor. Az Észak-Dunántúl szlovák telepítésű falvaiban ma is élő népszokás.

4-6-8 vagy 9 fűzfavesszőszálból készült, sibának nevezett korbáccsal vesszőznek. A fiúk vesszőből font korbáccsal (siba) megcsapkodták a lányokat, s mondták:

Keléses ne légy,
Bolhásos ne légy,
sztendőre még frissebb légy!”
vesszőzés
Fotó:  délmagyar.hu

A húsvéthétfőhöz a Felvidéken az öntözés, locsolás, lányok és asszonyok vesszőzésének szokásai kapcsolódnak. A mai Nyugat-Szlovákiában a vesszőzés, keleten az öntözés volt a jellemző.

A lányok a sibára szalagot kötöttek, borral vagy piros tojással kínálták a legényeket. Ezekben a falvakban ma már többnyire locsolnak is a korbácsolás után.

vesszőzés
Fotó:  slovakia.travel

Egyes vidékeken szokás volt a húsvét hétfői locsolást másnap viszonozni: keddenként a lányok indultak útak, hogy megöntözzék a legényeket.

legénylocsolás
Fotó:  archivum.mtva.hu

A locsolás és vesszőzés jutalma a termékenységet szimbolizáló piros vagy hímes tojás.

A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

Az utóbbi időben a tojást hozó nyúl hagyománya (német hatás) szintén a termékenységre utal. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.

Ma is szokás például a Dunántúlon húsvéti fészket készíteni a nyuszinak, amibe a tojást, tojáscukrot, csoki nyulat tojja. A szülők már nagyszombaton vagy húsvétvasárnap hajnalban elkészítik a fészket frissen szedett fűből, amit ibolyával vagy más tavaszi virággal díszítenek, majd ebbe rejtik el a piros tojást és a csokinyuszit.
húsvéti nyúl
Fotó:  iranyszentendre.hu

A dél-magyarországi sváboknál húsvét reggelén a gyerekek dallal és mondókával hívogatták a nyulat, hogy mielőbb megérkezzen és ajándékot hozzon.

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap

A fehérvasárnap elnevezés arra utal, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ezen a napon, azaz a szent szombatot követő nyolcadik napon vehették le fehér ruhájukat, amelyet egy héten át viseltek. 

mátkatál
Fotó:  kaposvarmost.hu

Ekkor volt szokásban, elsősorban Zala és Somogy megyében, de a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés a mátkálás, komálás

– a fiatalok (főleg a lányok) szertartásos barátságkötése, amit tojás- vagy komatál (sütemény, gyümölcs, bor) cserével pecsételtek meg. Előfordult az is, hogy leány fiúnak küldte, vagy fiúk egymásnak küldték.

Az ajándékot a legtöbb helyen nem személyesen adták át, hanem a nagyobb lányok kisebbekkel küldték, amelyet a Komatálat hoztam... kezdetű vers vagy ének kíséretében adtak át:

Komatálat hoztam,
Fel is aranyoztam,
Koma küldte komának,
Hogy váltsa ki magának.
Ha nem váltja magának,
Küldje vissza komának.
fehérvasárnap
Fotó:  wikipedia.org

Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött.

Az Ormánságban a nagylány legkedvesebb pajtásának, leendő komaasszonyának személyesen vitte a mátkatálat.

Mátka, mátka, mátkázzunk,
Holnap délre komázzunk,
Ha éljünk, ha haljunk,
Mindég mátkák maradjunk!
A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának; a lányok pedig mátkának nevezték egymást. A barátság néha a férjhezmenetelig tartott, de egész életre is szólhatott, különösen, ha később a gyermekeik születése után keresztkomák is lettek.

Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment lányok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék