Virágvasárnap: az élet és a reménység győzelme. Máig élő szokások és hiedelmek
Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap. A szamárháton Jeruzsálembe érkező prófétát ujjongó tömeg fogadta, és - a zsidó hagyomány szerint - az életet, reménységet, győzelmet szimbolizáló pálmafa-ágakkal integettek neki.
A diadalmas jeruzsálemi bevonulásra történő megemlékezés hamarosan a keresztény liturgia része lett, előbb Konstantinápolyban, majd ezt követően Rómában is hagyománnyá vált a pálmavasárnap megünneplése.
Az idén március 28-ra esik virágvasárnap, a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap.
A római katolikus egyház elnevezése szerint „Dominica palmarum“, azaz pálmavasárnap.
A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslatoktól is megvédett. A pálmaszentelés pedig a 7.századi bobbiói misekönyvből ismert. Tájainkon ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barkavesző.
Barkaszentelés
Virágvasárnaphoz számtalan népszokás kapcsolódik, többek között
a barkaszentelés, amely elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli a magyar népszokások szerint.
A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
Sokfelé élt az a hiedelem, hogy szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák, a tojásból nem kelne ki a csirke, valamint egyéb rontásokat hozhat a házra.
Másutt, pl. a zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják. Az ágakat a következő évig őrzik, majd tűzbe vetik, vagy a templomba viszik, hogy azután hamvadószerdán ennek hamujával hamvazkodjanak.
A barkának egy év elteltével ismét jelentősége lesz, hiszen a pap ennek hamvaival jelöli meg majd hamvazószerdakor a hívek homlokát.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak.
Medvesalján, Egyházasbáston a gazdasszony megszámolja, mert úgy hiszi, ahány szem van rajta, annyi kislibája lesz a tavaszon.
Péterfalván rontás ellen szentelt barkával füstölték meg az ólak belsejét. Sándorfalván, Szeged környékén sertésvész ellen szentelt barkát tettek az ólküszöb alá.
A barkavesszőt a földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, letűzték a kert földjébe, hogy elűzze onnan a férgeket.
Úgy tartották, a szentelt barka, amit a hívek a szentmise után hazavittek, gyomorégés és torokfájás ellen is kitűnő.
Gömörben a szentelt barkát a dögvész ellen használták, máshol a lovaknak adták, hogy jól menjenek. Nógrádban az eresz alá dugták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől.
Szegeden ezzel szemben az volt a szokás, hogy az emberek megettek egy-egy szemet belőle hideglelés ellen.
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték, és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére.
Virágvasárnap különleges néphagyománya a kiszehajtás és a villőzés, amely a palócoknál volt szokás.
Kiszehajtás
A kiszehajtás, kiszejárás, kiszehordás virágvasárnapi leányszokás a magyar nyelvterület egy részén.
A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek.
A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették, vagy elégettek.
A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
A szokás kapcsolata a lányok férjhezmenetelével
A kiszehajtást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Fiatal menyecske ruháját, vagy csúnya, rossz ruhákat aggattak rá. Öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek:
aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy; ha véletlenül visszafordul a bábu, attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba és elveri a határt a jég.
Ipolybalogon a néphit szerint a lányok arról a faluvégről mentek előbb férjhez, amerről a kiszét hajtani kezdték. Az Ipoly menti településeken a kiszebábut a folyó közepéig próbálták meg bedobni, nehogy a rakoncátlan gyerekek ki tudják halászni, és visszavinni a faluba, mert akkor a nagylányok nem mentek volna férjhez.
Ahol a kiszét vízbe vetették, minden lány egy-egy szalmacsomót dobott a vízbe. Úgy hitték, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy, akié pedig a part felé úszik, az megesik.
Másutt a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek és egészségesek maradjanak. Ahol folyóvíz nem volt, elégették.
Villőzés
A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A villőzés jellegzetes virágvasárnapi leányszokás Zoboralján.
A zoboralji magyar falvakban virágvasárnap a kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a házakat. A villőágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A villőfa mérete szinte falvanként változott.
Maj’ kiviszük kicevicét, villő!
Maj’ behozuk a ződ ágat, villő!
A lányokrë jó szerencsét, villő!
Énekük végeztével a gazdasszony tojást adott nekik, majd letört egy kis gallyat az ágról és "Mind menjetek férjhez!" szavakkal megveregette a lányokat.
A kesztölci szlovák lányok virágvasárnap somfaágat vittek, s arra sárga virágokból font koszorúcskákat aggattak, ezekből minden háznál hagytak egyet-egyet. A gazdasszony ezen a koszorún a kislibákat bújtatta át, hogy megmaradjanak.
Zsérén a villőről tört le a gazdasszony egy kis ágat, s amikor először hajtotta ki a kislibákat, ezzel a kis ággal megveregette őket, hogy egészségesek legyenek.
Volt, ahol a két szokás, a kiszehajtás és a villőzés - a kisze kivitele és a villő behozatala - összekapcsolódott, ott feltehetően a tél kivitelét, illetve a tavasz behozatalát jelképezi.
A húsvétot megelőző virághéten vetették hagyományosan a virágmagokat.
A környező szláv nyelvekben és a románban is a virágokról nevezik el ezt a napot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.
A néphagyományban virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság.
A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot.
Időjóslás is kapcsolódik virágvasárnaphoz
A többi jeles naphoz hasonlóan virágvasárnaphoz is kapcsolódik időjárás-jóslás.
A népi megfigyelés szerint 40 napig olyan idő lesz, mint virágvasárnapkor.
A népi megfigyelések szerint a virágvasárnapi szép idő hasznos a gyümölcsfáknak.
