Mazda 3 e-Skyactiv 150 Homura: Frissítés után is szépségdíjas
A japán márka C-kategóriás modelljének aktuális nemzedéke 2019-ben jelent meg a piacon, és nemrég átesett egy félidős frissítésen. Hogy ez mi újat hozott, arról majd később, mert elsőként arról kell szólni, hogy a ráncfelvarrt modell alighanem világcsúcstartó, már ami a kínálatot illeti. Összesen ugyanis – motorokat/váltókat/szereltséget/karosszériatípust stb. beleértve – 38 különböző változatban kapható! Ebből az elképesztően gazdag kínálatból a hatgangos kézi váltóval társított középső motor, a második leggazdagabb Homura szereltség és a hatchback karosszéria kombinációját kaptuk meg tesztelésre.
Vannak autók, amelyeket látván minden részletes mustra és szakmai elemzés helyett elsőre az jön ki belőlünk: Jaj de szép! Nos, a Mazda3 ezelőtt is ilyen volt, és ilyen is maradt.
A tesztelt ötajtós verzió kupészerű, anélkül hogy kupé lenne; oldalablakai hihetetlenül szűkre szabottak, ami egy újabb sportos adalék; óriásiak az ajtófelületek, ami viszont kissé tankszerű benyomást kelt; szép kombináció az erősen megdöntött hátsó szélvédő és a tetőspoiler.
Mindez együttvéve azonban mégis valami csodálatos harmóniát eredményez, amiben persze már benne van az elöl „szemöldökben” végződő domború motorháztető, a hatalmas hűtőrács és az elöl-hátul ízléses formájú lámpák együttese is.
S ha mégis mindenáron csomót akarnánk keresni a kákán: talán a farrész picit masszívabb a kelleténél. De az is csak hátsó félprofilban, egy szűk szögből nézve, lásd a megfelelő ábrát…
A frissítés egyik hozadéka a korábbi 8 helyett 10,25 hüvelykes központi kijelző. Elhelyezése viszont nem a legszerencsésebb, mert kissé megcsonkított formában emelkedik ki a műszerfalból, elveszítve ezzel a más autókban megszokott domináns látványelem-funkciót.
Grafikája is eléggé szegényes, de információtartalma hiánytalan. Kezelhetősége pedig egyszerűen zseniális, mert nem ikonböködéssel, hanem a középkonzolra telepített pulttal történik. A klasszikus körtárcsa és a körülötte található nyomógombok abszolút kézre állnak, és ami a legfontosabb: nem vonják el figyelmet a vezetéstől.
A sofőr előtti műszeregység leginkább félig digitálisnak, félig analógnak nevezhető, lásd a klasszikus „órákat”. A klímapult is hagyományos, ami újabb piros pontot jelent. Az Apple CarPlay és Android Auto telefon-csatlakoztatás gyors és megbízható, ráadásul nem igényel kábeles kapcsolatot.
A két elülső USB-port most már C kivitelű, és az ülések közötti méretes rakodóbokszban találhatók, lásd ismét a megfelelő ábrát. Hátul viszont egyetlenegy sincs, ami pici fekete pont.
Ami pedig a térkínálatot illeti, hátul is elég tisztességes, és a középső kartámla használata nélkül rövidebb utakra öt személy számára is elfogadható.
A koffer mérete viszont alapon (334) és maximalizálva (1019 l) is elmarad a kategória átlagától, előnye viszont a bővítése utáni sík padló.
Az új Mazda3 motorkínálata a kétliteres e-Skyactiv szívó benzinmotor 122, 150 és 183 lóerőre hangolt változataiból áll, 13:1-es (!) sűrítési aránnyal és 24 V-os lágy hibrid technikával kombinálva.
Az atmoszférikus motorok tipikus karakterisztikáját képviselik: a csúcsnyomaték elég magasan, 4000-es fordulatszámnál érkezik, amit azonban részben ellensúlyoz az alsóbb tartományban besegítő villamos póthajtás. A komplex vezetési élmény ennek is köszönhetően igen kellemes: az egekig felstuccolt egyliteres, háromhengeres turbómotorokkal ellentétben azt érezzük, hogy egy klasszikus, igazi „autós” erőforrás dolgozik a talpunk alatt. Amelynek egyébként a fogyasztása is messzemenően elfogadható: a gyárilag deklarált 5,6 litert ugyan nem sikerült hoznom, de még mindig befértem 6 liter alá…
