2022. december 4., 10:00

Leporolt históriák: Egy különleges vasajtó vándorlása

A magyar Szent Korona történetéről, kultuszáról és hányattatásairól könyvtárnyi kötetet írtak az elmúlt évszázadok során, de a történészek a koronával kapcsolatban ma is sok eddig alig, vagy egyáltalán nem ismert körülményre fókuszálják a figyelmet. 

szent korona
Fotó: MTI

2012-ben a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt létrejött a Szent Koronát kutató Lendület munkacsoport, amely kizárólag a tényeket véve figyelembe, a koronával kapcsolatos már ismert forrásokra támaszkodva és a lappangó forrásokat tudatosan keresve tesz kísérletet a minél hitelesebb és alaposabb kép megrajzolására. A csoport vezetője Pálffy Géza professzor, aki a kérdés legalaposabb ismerőivel összefogva kutatja immár egy évtizede a témát. 2017-ben egyik munkatársával, Tóth Gergellyel egy tanulmányt publikált és ebben szó esik egy vasajtóról is, amely a pozsonyi Koronatoronyban azt a helyiséget „őrizte”, ahol 1608-ban a Szent Koronát elhelyezték. 

A magyar királyi korona az évszázadok során számos helyen megfordult. Hol az ellenség elől menekítették, hol valamilyen célból „ellopták”, de sokszor politikai okokból vándoroltatták egyik helyről a másikra.

1608-ban II. Mátyás trónra lépésekor arról is törvény született, hogy két koronaőr (egy katolikus és egy protestáns magyar nemes) parancsnoksága alatt (akik a saját vagyonukból fedezték az ezzel járó kiadásokat) fegyveres őrség felügyeli a biztonságát. Egyikük, Révay Péter (1568–1622) Turóc vármegye evangélikus hitű főispánja volt. Maga is könyvet írt a Szent Koronáról, és titkára, Hrabéczy Dániel (1582–1636) latin nyelvű versben számolt be a korona 1620-as „utaztatásáról”. 

szent korona
Fotó:  Archívum

Mint ismert, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben elfoglalta Pozsonyt, és ennek köszönhetően birtokába került a királyi korona is. Míg Révay Péter hű maradt koronaőri esküjéhez, társa, Pálffy István ekkor átmenetileg lemondott tisztségéről. Bethlen Zólyomba vitette a Szent Koronát, de úgy rendelkezett, hogy annak a teremnek a vasajtaját, amely mögött Pozsonyban tartották a felségjelvényt, szereljék le és helyezzék el a zólyomi vár legbiztonságosabbnak tartott – koronaszobának kiszemelt – helyisége bejáratánál. Egy mester alakította át a nyílást és egy Zólyomban készült (magyar nyelvű) kimutatás szerint fizettek is a munkájáért. Bár Bethlen Gábornak felajánlották, hogy koronáztassa magát magyar királlyá, a fejedelem ezt a lehetőséget elvetette és végül Nikolsburgban (a mai Mikulovban) 1621 végén békét kötött II. Ferdinánddal. A békekötés egyik feltételeként a Szent Koronát is visszaszolgáltatta a császárnak. 

A felségjelvény, amely Zólyomból egy időre Ecsedre került, elindult visszafelé Pozsonyba. Az utazás egyes stációiról Hrabéczy verse számol be. Talán meglepő, de a fentebb említett vasajtó is a koronával tartott. Zólyomban az ajtót ugyanis ismét kiemelték – később egy másik vasajtó került a helyére – és felrakták arra a szekérre, amely Ecsedről Kassán át végig a Vág völgyén egészen Trencsénig vitte az értékes rakományt. Közben a másik koronaőr, Pálffy István ismét „aktivizálta” magát és egy Trencsénben keltezett magyar nyelvű levélben felszólította Nagyszombat szabad királyi városának bíráját, hogy „az Corona vasajtaját, akit mindenütt együtt vele hordoztak, és akit ím mast is innejd Posomba haladtak, hogy oda küldjük (…) Zombathbwl adjon egy oly kocsit alája, kin Posony várig felvihessék jó módjával. Ebben semmi késedelmet kegyelmetek ne tegyen, hanem addig, míg az Szent Coronát oda viszik, felcsinálhassák az régi helyre.” 

Úgy tűnik, hogy ez a különleges vasajtó is a maga módján egyike lett a koronázási jelvényeknek, és amikor a korona hosszabb időre útra kelt, ezt a „nyílászárót” is mellé helyezték.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.