2021. december 3., 20:15

Hogyan tartsuk távol a gonosz erőket? Borbála-napi hiedelmek és babonák

Szent Borbála emléknapjához évszázadokon át számos népszokás, hiedelem, babona fűződött. Noha, elegendő történeti bizonyíték hiányában, a katolikus egyház 1969-ben törölte Szent Barbarát a hivatalosan elismert szentjei sorából, a művészetekben, a folklórban még ma is elevenen él emléke, kultusza nem szűnt meg.

borbala
Fotó: galeriasavaria.hu

A Borbála-nap (december 4.) a december 13-án elkövetkező Luca-nap hagyományaival legmegegyezőbb szokásnap a karácsonyi ünnepkörben.

Ki is volt Szent Borbála?
Szent Borbála a tizennégy segítőszent egyike. Neve a pogány jelentésű Barbarus, azaz barbár szó nőnemű alakja. Nemzetközileg a Szent Barbara névalak ismert, de a magyar nyelvterületen ezt nem használják. Az ortodox kereszténységben Barbara nagyvértanúként tisztelik.

Kevesen ismerik Szent Borbála történetét. Borbálát nagy tisztelet övezte már a 7. századtól, függetlenül attól, hogy a hitelesnek tekintett történeti források nem beszélnek róla.

Az életéről szóló legendák több változatban terjedtek el, amelyek több ponton ellentmondanak egymásnak.

Közös motívum, hogy apja pogány volt. A szép és okos Borbálát atyja, a nikomédiai Dioszkorosz, valahányszor kereskedelmi útra ment egy magas toronyba zárta.

borbála
Fotó:  wikipedia.org
Robert Campin: Szent Barbara a toronyban

Egy ilyen távollétet ragadott meg Borbála arra, hogy miután már régóta vágyott a keresztségre, fölvételét kérje az egyház közösségébe.

Apja távollétében a Szentháromságba vetett hite jeleként a torony falába – amelyen addig csak két ablak volt – vágatott egy harmadikat is.

Amikor Dioszkorosz megtudta leányától ennek az okát, iszonyatos haragra gerjedt, hogy leánya elhagyta ősei hitét. Emiatt azonnal meg akarta ölni, ám Borbálának sikerült elmenekülnie, mert a torony fala megnyílt előtte. Ezért a szent ábrázolásában a torony ott szerepel, valamint a kard is.

borbála
Fotó:  Magyar Nemzeti Galéria

A hegyek között egy barlangban rejtőzött, de egy pásztor elárulta atyjának a rejtekhelyet.

A lányt végül elfogták, ügye a tartomány prefektusa elé került. Hiába kínozták és gyötörték, hitét nem tagadta meg. Krisztus erőt öntött lelkébe, s hogy ne féljen, társnőnek adta mellé Juliannát.

A prefektus ekkor a megszégyenítés eszközéhez folyamodott: megparancsolta, hogy ruhátlanul pellengérezzék ki a piacon, minden kíváncsi tekintet prédájául. Borbála azonban most is az Úrhoz menekült, és meghallgatásra talált: a földből felszálló köd és az égből leereszkedő felhő úgy beburkolta a testét, mintha teljesen föl lett volna öltözve.

Végül lefejezésre ítélték, s ekkor történt a legszörnyűbb: az apa, aki korábban esztelen féltékenységgel óvta a leányát, most maga ragadta meg a kardot és fejezte le. Mikor azonban hazafelé ment, villám sújtotta őt, és nem maradt belőle más, csak egy maréknyi hamu.

A keresztény Valerianus gondoskodott arról, hogy Borbála és a vele együtt lefejezett Julianna teste méltó temetésben részesüljön. Sírja csodák színhelye lett.

Borbála, a védőszent
borbála
Fotó:  kozterkep.hu
Palka József: Szent Borbála-üvegablak (Szent Klára Plébánia üvegablaka Szarvason)
Attribútumai: torony három ablakkal, kehely (ostyával), monstrancia, kard vagy kalapács, pálmaág vagy strucctoll, Dioszkorosz kicsi alakja a lába alatt, bányászszerszámok, ágyú, korona.

A bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje. Védőszentjüknek tekintik a hegymászók is, akiket útjaikon vihar és villámcsapás veszélye fenyeget.

Borbála a “hirtelen és készületlen halál“ ellen is oltalmaz, mivel apja ezzel bűnhődött kegyetlen tettéért.

A bányászok mindig örökös veszedelemben dolgoztak. Évszázadokon át a leszállás előtt a kijelölt vájár így fohászkodott:

Oh, Szent Borbála! Hozzád fordulunk mindazok, kik a föld mélyébe leereszkedünk. Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól. Könyörögj érettünk és légy erős pártfogónk mindörökké. Ámen.”
Szent Borbála a képzőművészetekben 

Szent Katalin és Szent Borbála kultusza, a két késő antik vértanú, kiemelkedő népszerűségre tett szert a középkori Magyarországon.

Kultuszuk leginkább a felvidéki városokban terjedt el, amiben jelentős szerepük lehetett a német telepeseknek. Különösen a gazdag bányavárosok állítottak csodálatos képzőművészeti emlékeket Szent Borbálának.  A 14-15. századi szárnyas oltárok, képek, szobrok nagy számban maradtak fenn Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya vidékén.

A legnevezetesebbek egyike a besztercebányai 14-15. századi Borbála kápolna szárnyas oltára, amit Pál mester készített.

barbara
Fotó:  kirandulastippek.hu
Lőcsei Pál: Szent Borbára-oltár  (16. század eleje)

A selmecbányai Szent Borbála szobor (1506 körül) a Szent Katalin templom hajdani főoltárának szekrényében állt. Az eredeti főoltár a kiváló M.S. mester műhelyéből került Selmecbányára. A régi oltár Szent Barbara és Szent Katalin szobra a helyi galériában található.

Továbbá a Jazernica (Márkfalva) templomában lévő Szent Borbála oltár.

A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.

borbala
Fotó:  radio.cz

Csehország fővárosában a prágai Károly-hídon is megcsodálhatjuk Szent Barbara szobrát (Jan és Ferdinand Brokoff műve, 1707).

Legismertebb megjelenítése Raffaello Santi: Sixtusi Madonna című festményén látható – jobboldalán.

borbála
Fotó:  fidelio.hu
A Borbála-nap megünneplése Magyarországon

Magyarországon a Borbála-nap megünneplése a II. világháború után megszakadt.

Az ünneplés felújítását a Miskolci Egyetemen, a hagyományápolás égisze alatt a bányamérnök-hallgatók az 1980-as években kezdeményezték,

majd ezt támogatva az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület az országban újra bevezette.

Hivatalos elfogadásának kézzelfogható bizonytéka a „Szent Borbála-érem”, amit a lelkiismeretes bányászati tevékenység elismeréséért 1993-ban alapított a Magyar Köztársaság ipari minisztere. Ennek átadására évenként az országos központi Borbála-ünnepségen kerül sor.

borbála
Fotó:  7300.hu
Borbála-napi hiedelmek
Több más jeles nap szokásaihoz hasonlóan a Borbála-nap hagyományai is a dologtiltást, a boszorkányok és a gonosz erők, szellemek elűzését, a rontások és átkok távoltartását vagy megtörését, jóslás és termékenységvarázslás praktikáit jegyzik.

Borbála-ág

Az ünnep legfontosabb népi hagyománya a Borbála-ág vágása, amely Borbála szenvedésére utal. Ahány ház, annyi szokás – mondják, így ez a hagyomány is vidékről vidékre változó volt.

Borbála-nap reggelén a lányok gyümölcsfaágakat metszettek le, főként cseresznyét, meggyet, almát vagy körtét, de ismert az aranyvessző vagy az orgonaágak vágása is.

Ha december negyedikén egy gyümölcsfaágat (Borbála-ág) viszünk be a szobába, vízbe rakjuk és az karácsonyra virágba borul – a házban lakó lány a következő évben férjhez megy - tartja a népi hagyomány.

Termésjósló nap

A Somogy megyei Buzsákon a Borbála-ág kihajtott rügyeinek számából a jövő évi termés gazdagságára, illetve szegénységére is következtettek.

Barbara napján teljes némaságban kell levágni a gyümölcsfaágat, s azt a kályha közelében vízbe állítani. Ha az ág karácsonyra kivirágzik, akkor a következő évben gazdag gyümölcstermés lesz. Ha adventben a fák deresek, az is a sok gyümölcsre utal.

Hasonló jóslás a búzamag csíraztatása is, mely karácsonyig kizöldülve a következő év terménybeli gazdagságát mutatta.

búza
Fotó:  viragoshirek.hu

Volt, ahol kilencféle gyümölcsfaágat tettek vízbe, s mindegyikre egy cédulácskára írt férfinevet aggattak.

Karácsony napjáig minden roráté (hajnali mise) után megöntözték, s amelyik ág legelőször kihajtott, az arra írt név viselője lett a kérő. Az ügyesebb lányok úgy „intézték” a kivirágoztatást, hogy a számukra kedves legény ágacskája hajtson ki legelőbb.

Hasznosnak bizonyult az is, ha a lányok András napján az eresz alá dugott almát december 4-én a másik oldalára fordították, majd karácsonykor magukkal vitték az éjféli misére. Ugyanis aki a mise után először szólította meg őket, annak a családjából várhatták a vőlegényt.

alma
Fotó:  Pixabay
Borbála-napi szokások és babonák

A hagyomány szerint a boszorkányok ezen a napon szerezték meg a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, ezért tilos volt a ruhát kint hagyni.

Borbálakor is erősen védekeztek a boszorkányok rontásai ellen. Nem volt szabad mosni, teregetni, ruhát tisztítani, varrni, vagy bármely más, öltözethez tartozó tevékenységet végezni, mert úgy hitték, e cselekedetek a ház köré vonzzák az ártó boszorkányokat.

Fotó:  dumaszinhaz.hu

Nem hagytak kint semmilyen száradó ruhadarabot sem, mivel azokat a boszorkányok szétszaggaták volna.

Eltették a seprűket, pálcákat vagy egyéb, a magyar folklórban ismert, boszorkányokkal ábrázolt eszközöket is, hogy azokkal semmilyen varázslás ne legyen végrehajtható.

seprű
Fotó:  mart-kedvezmeny.hu

Borbála estéjén is sok helyen bezárkóztak, hogy ne lássák az utcán el-elosonó boszorkányokat. A nőknek tilos elmenni hazulról, a szomszédoló nőt megfenyegetik: „Gyere csak, lënyirom a hajadat!”

A szomszédoló nő – a néphit szerint – elviszi a jószág szerencséjét, de magának is kárt okoz, mert a kezével majd nem tud jól fogni.

Ám ha egy női látogató mégis betévedt a házba - ami az egész téli ünnepkörben szerencsétlenséget jelentett - azt feltétlenül seprűvel verték ki.

A Somogy megyei Zákányban úgy tudják, ahová Borbálakor egy nő megy látogatóba, ott majd nem kotyolnak el a tyúkok.

Borbála-napkor is jártak kotyolni a fiúk. Mondókájuk végeztével leguggoltak a következő felkiáltással: „Igy üjje meg a kentek kotlósa a tojást!”

kotlós
Fotó:  tyukudvarban.blog.hu

Idegen férfit sem láttak szívesen, mert az is elviszi a ház szerencséjét, de tilos volt ajándékozni és bármit kölcsönadni is, mert az is elvinné a szerencsét a háztól.

Baranyában ezen a napon a férfiak nem fejthettek bort, az asszonyoknak tilos volt hozzányúlni a rokkához, mert ezek a műveletek - felgerjesztvén az ártó szándékot - megbetegíthették volna a marhát.

Bizén, Mesztegnyőn (Somogy megye) Borbálakor a gazdasszony megköszöntötte a tyúkokat: „Jó rëggelt adjon isten, kedves tiktyaim! Egy része kotyullon, a másik pedig kodákkuljon, a harmadik mëg tojjon!“

tyúk
Fotó:  agrariumblog.hu

Akadtak helyek, ahol a ház, melléképület, tároló sarkáról vakolatot kapartak, s ezt a jószágok elé vetették, hogy megőrizzék egészségüket, valamint termékenységüket.

Asszonyi dologtiltó nap

Jellemzőek erre a napra a női munkatilalmak.

E napon nem szabad fonni, azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának.

rokka
Fotó:  hagyomanyokhaza.hu

Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét. Tűzrakás a nők számára tilos volt, tüzet Borbálakor csakis férfiak rakhattak.

Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrnák a tyúkok fenekét.

varr
Fotó:  femina.hu

Mi az, amit viszont lehet?

Vannak ugyanakkor kifejezetten erre a napra javasolt tevékenységek is, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a borfejtés.

Borbálakor a sok dologtilalom miatt az asszonyok csak szétszedő, bontó jellegű munkát végeztek (tollfosztás, babfejtés), egyes falvakban bort fejtettek.

tollfosztás
Fotó:  madebyprid.com

A Borbála-nap javasolt és gyakorolt tevékenységei a következők voltak: a férfiak szomszédoltak, őket le kellett ültetni, hogy majd a kotlós is nyugodtan üljön a tojásokon.

A tyúkokkal különféle mágikus cselekményeket végeztek: forgácsot szórtak közéjük, meghajszolták azokat.

A Borbála név eredete

Görög eredetű és a Barbara magyaros módosulata. 

Azt tartották az öregek, hogy a Borbála a legvidámabb magyar női név, mert benne van a bor is, meg a bál is.

A Borbála a tizenhatodik és tizenhetedik században nagyon kedvelt és gyakori név volt. A kilencvenes években szinte már nem is használták, csak szórványosan fordult elő, de az új évezredben ismét az egyik legkedveltebb női név lett.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.