2021. december 3., 20:15

Hogyan tartsuk távol a gonosz erőket? Borbála-napi hiedelmek és babonák

Szent Borbála emléknapjához évszázadokon át számos népszokás, hiedelem, babona fűződött. Noha, elegendő történeti bizonyíték hiányában, a katolikus egyház 1969-ben törölte Szent Barbarát a hivatalosan elismert szentjei sorából, a művészetekben, a folklórban még ma is elevenen él emléke, kultusza nem szűnt meg.

borbala
Fotó: galeriasavaria.hu

A Borbála-nap (december 4.) a december 13-án elkövetkező Luca-nap hagyományaival legmegegyezőbb szokásnap a karácsonyi ünnepkörben.

Ki is volt Szent Borbála?
Szent Borbála a tizennégy segítőszent egyike. Neve a pogány jelentésű Barbarus, azaz barbár szó nőnemű alakja. Nemzetközileg a Szent Barbara névalak ismert, de a magyar nyelvterületen ezt nem használják. Az ortodox kereszténységben Barbara nagyvértanúként tisztelik.

Kevesen ismerik Szent Borbála történetét. Borbálát nagy tisztelet övezte már a 7. századtól, függetlenül attól, hogy a hitelesnek tekintett történeti források nem beszélnek róla.

Az életéről szóló legendák több változatban terjedtek el, amelyek több ponton ellentmondanak egymásnak.

Közös motívum, hogy apja pogány volt. A szép és okos Borbálát atyja, a nikomédiai Dioszkorosz, valahányszor kereskedelmi útra ment egy magas toronyba zárta.

borbála
Robert Campin: Szent Barbara a toronyban
Fotó:  wikipedia.org

Egy ilyen távollétet ragadott meg Borbála arra, hogy miután már régóta vágyott a keresztségre, fölvételét kérje az egyház közösségébe.

Apja távollétében a Szentháromságba vetett hite jeleként a torony falába – amelyen addig csak két ablak volt – vágatott egy harmadikat is.

Amikor Dioszkorosz megtudta leányától ennek az okát, iszonyatos haragra gerjedt, hogy leánya elhagyta ősei hitét. Emiatt azonnal meg akarta ölni, ám Borbálának sikerült elmenekülnie, mert a torony fala megnyílt előtte. Ezért a szent ábrázolásában a torony ott szerepel, valamint a kard is.

borbála
Fotó:  Magyar Nemzeti Galéria

A hegyek között egy barlangban rejtőzött, de egy pásztor elárulta atyjának a rejtekhelyet.

A lányt végül elfogták, ügye a tartomány prefektusa elé került. Hiába kínozták és gyötörték, hitét nem tagadta meg. Krisztus erőt öntött lelkébe, s hogy ne féljen, társnőnek adta mellé Juliannát.

A prefektus ekkor a megszégyenítés eszközéhez folyamodott: megparancsolta, hogy ruhátlanul pellengérezzék ki a piacon, minden kíváncsi tekintet prédájául. Borbála azonban most is az Úrhoz menekült, és meghallgatásra talált: a földből felszálló köd és az égből leereszkedő felhő úgy beburkolta a testét, mintha teljesen föl lett volna öltözve.

Végül lefejezésre ítélték, s ekkor történt a legszörnyűbb: az apa, aki korábban esztelen féltékenységgel óvta a leányát, most maga ragadta meg a kardot és fejezte le. Mikor azonban hazafelé ment, villám sújtotta őt, és nem maradt belőle más, csak egy maréknyi hamu.

A keresztény Valerianus gondoskodott arról, hogy Borbála és a vele együtt lefejezett Julianna teste méltó temetésben részesüljön. Sírja csodák színhelye lett.

Borbála, a védőszent
borbála
Palka József: Szent Borbála-üvegablak (Szent Klára Plébánia üvegablaka Szarvason)
Fotó:  kozterkep.hu
Attribútumai: torony három ablakkal, kehely (ostyával), monstrancia, kard vagy kalapács, pálmaág vagy strucctoll, Dioszkorosz kicsi alakja a lába alatt, bányászszerszámok, ágyú, korona.

A bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje. Védőszentjüknek tekintik a hegymászók is, akiket útjaikon vihar és villámcsapás veszélye fenyeget.

Borbála a “hirtelen és készületlen halál“ ellen is oltalmaz, mivel apja ezzel bűnhődött kegyetlen tettéért.

A bányászok mindig örökös veszedelemben dolgoztak. Évszázadokon át a leszállás előtt a kijelölt vájár így fohászkodott:

Oh, Szent Borbála! Hozzád fordulunk mindazok, kik a föld mélyébe leereszkedünk. Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól. Könyörögj érettünk és légy erős pártfogónk mindörökké. Ámen.”
Szent Borbála a képzőművészetekben 

Szent Katalin és Szent Borbála kultusza, a két késő antik vértanú, kiemelkedő népszerűségre tett szert a középkori Magyarországon.

Kultuszuk leginkább a felvidéki városokban terjedt el, amiben jelentős szerepük lehetett a német telepeseknek. Különösen a gazdag bányavárosok állítottak csodálatos képzőművészeti emlékeket Szent Borbálának.  A 14-15. századi szárnyas oltárok, képek, szobrok nagy számban maradtak fenn Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya vidékén.

A legnevezetesebbek egyike a besztercebányai 14-15. századi Borbála kápolna szárnyas oltára, amit Pál mester készített.

barbara
Lőcsei Pál: Szent Borbára-oltár  (16. század eleje)
Fotó:  kirandulastippek.hu

A selmecbányai Szent Borbála szobor (1506 körül) a Szent Katalin templom hajdani főoltárának szekrényében állt. Az eredeti főoltár a kiváló M.S. mester műhelyéből került Selmecbányára. A régi oltár Szent Barbara és Szent Katalin szobra a helyi galériában található.

Továbbá a Jazernica (Márkfalva) templomában lévő Szent Borbála oltár.

A középkori városok puskaporos tornyát gyakran nevezték el Szent Borbáláról, hogy a szent segítsen megóvni a veszélyes anyagot a felrobbanástól.

borbala
Fotó:  radio.cz

Csehország fővárosában a prágai Károly-hídon is megcsodálhatjuk Szent Barbara szobrát (Jan és Ferdinand Brokoff műve, 1707).

Legismertebb megjelenítése Raffaello Santi: Sixtusi Madonna című festményén látható – jobboldalán.

borbála
Fotó:  fidelio.hu
A Borbála-nap megünneplése Magyarországon

Magyarországon a Borbála-nap megünneplése a II. világháború után megszakadt.

Az ünneplés felújítását a Miskolci Egyetemen, a hagyományápolás égisze alatt a bányamérnök-hallgatók az 1980-as években kezdeményezték,

majd ezt támogatva az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület az országban újra bevezette.

Hivatalos elfogadásának kézzelfogható bizonytéka a „Szent Borbála-érem”, amit a lelkiismeretes bányászati tevékenység elismeréséért 1993-ban alapított a Magyar Köztársaság ipari minisztere. Ennek átadására évenként az országos központi Borbála-ünnepségen kerül sor.

borbála
Fotó:  7300.hu
Borbála-napi hiedelmek
Több más jeles nap szokásaihoz hasonlóan a Borbála-nap hagyományai is a dologtiltást, a boszorkányok és a gonosz erők, szellemek elűzését, a rontások és átkok távoltartását vagy megtörését, jóslás és termékenységvarázslás praktikáit jegyzik.

Borbála-ág

Az ünnep legfontosabb népi hagyománya a Borbála-ág vágása, amely Borbála szenvedésére utal. Ahány ház, annyi szokás – mondják, így ez a hagyomány is vidékről vidékre változó volt.

Borbála-nap reggelén a lányok gyümölcsfaágakat metszettek le, főként cseresznyét, meggyet, almát vagy körtét, de ismert az aranyvessző vagy az orgonaágak vágása is.

Ha december negyedikén egy gyümölcsfaágat (Borbála-ág) viszünk be a szobába, vízbe rakjuk és az karácsonyra virágba borul – a házban lakó lány a következő évben férjhez megy - tartja a népi hagyomány.

Termésjósló nap

A Somogy megyei Buzsákon a Borbála-ág kihajtott rügyeinek számából a jövő évi termés gazdagságára, illetve szegénységére is következtettek.

Barbara napján teljes némaságban kell levágni a gyümölcsfaágat, s azt a kályha közelében vízbe állítani. Ha az ág karácsonyra kivirágzik, akkor a következő évben gazdag gyümölcstermés lesz. Ha adventben a fák deresek, az is a sok gyümölcsre utal.

Hasonló jóslás a búzamag csíraztatása is, mely karácsonyig kizöldülve a következő év terménybeli gazdagságát mutatta.

búza
Fotó:  viragoshirek.hu

Volt, ahol kilencféle gyümölcsfaágat tettek vízbe, s mindegyikre egy cédulácskára írt férfinevet aggattak.

Karácsony napjáig minden roráté (hajnali mise) után megöntözték, s amelyik ág legelőször kihajtott, az arra írt név viselője lett a kérő. Az ügyesebb lányok úgy „intézték” a kivirágoztatást, hogy a számukra kedves legény ágacskája hajtson ki legelőbb.

Hasznosnak bizonyult az is, ha a lányok András napján az eresz alá dugott almát december 4-én a másik oldalára fordították, majd karácsonykor magukkal vitték az éjféli misére. Ugyanis aki a mise után először szólította meg őket, annak a családjából várhatták a vőlegényt.

alma
Fotó:  Pixabay
Borbála-napi szokások és babonák

A hagyomány szerint a boszorkányok ezen a napon szerezték meg a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, ezért tilos volt a ruhát kint hagyni.

Borbálakor is erősen védekeztek a boszorkányok rontásai ellen. Nem volt szabad mosni, teregetni, ruhát tisztítani, varrni, vagy bármely más, öltözethez tartozó tevékenységet végezni, mert úgy hitték, e cselekedetek a ház köré vonzzák az ártó boszorkányokat.

Fotó:  dumaszinhaz.hu

Nem hagytak kint semmilyen száradó ruhadarabot sem, mivel azokat a boszorkányok szétszaggaták volna.

Eltették a seprűket, pálcákat vagy egyéb, a magyar folklórban ismert, boszorkányokkal ábrázolt eszközöket is, hogy azokkal semmilyen varázslás ne legyen végrehajtható.

seprű
Fotó:  mart-kedvezmeny.hu

Borbála estéjén is sok helyen bezárkóztak, hogy ne lássák az utcán el-elosonó boszorkányokat. A nőknek tilos elmenni hazulról, a szomszédoló nőt megfenyegetik: „Gyere csak, lënyirom a hajadat!”

A szomszédoló nő – a néphit szerint – elviszi a jószág szerencséjét, de magának is kárt okoz, mert a kezével majd nem tud jól fogni.

Ám ha egy női látogató mégis betévedt a házba - ami az egész téli ünnepkörben szerencsétlenséget jelentett - azt feltétlenül seprűvel verték ki.

A Somogy megyei Zákányban úgy tudják, ahová Borbálakor egy nő megy látogatóba, ott majd nem kotyolnak el a tyúkok.

Borbála-napkor is jártak kotyolni a fiúk. Mondókájuk végeztével leguggoltak a következő felkiáltással: „Igy üjje meg a kentek kotlósa a tojást!”

kotlós
Fotó:  tyukudvarban.blog.hu

Idegen férfit sem láttak szívesen, mert az is elviszi a ház szerencséjét, de tilos volt ajándékozni és bármit kölcsönadni is, mert az is elvinné a szerencsét a háztól.

Baranyában ezen a napon a férfiak nem fejthettek bort, az asszonyoknak tilos volt hozzányúlni a rokkához, mert ezek a műveletek - felgerjesztvén az ártó szándékot - megbetegíthették volna a marhát.

Bizén, Mesztegnyőn (Somogy megye) Borbálakor a gazdasszony megköszöntötte a tyúkokat: „Jó rëggelt adjon isten, kedves tiktyaim! Egy része kotyullon, a másik pedig kodákkuljon, a harmadik mëg tojjon!“

tyúk
Fotó:  agrariumblog.hu

Akadtak helyek, ahol a ház, melléképület, tároló sarkáról vakolatot kapartak, s ezt a jószágok elé vetették, hogy megőrizzék egészségüket, valamint termékenységüket.

Asszonyi dologtiltó nap

Jellemzőek erre a napra a női munkatilalmak.

E napon nem szabad fonni, azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának.

rokka
Fotó:  hagyomanyokhaza.hu

Söpörni sem szabad, mert elsöpörnék a szerencsét. Tűzrakás a nők számára tilos volt, tüzet Borbálakor csakis férfiak rakhattak.

Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrnák a tyúkok fenekét.

varr
Fotó:  femina.hu

Mi az, amit viszont lehet?

Vannak ugyanakkor kifejezetten erre a napra javasolt tevékenységek is, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a borfejtés.

Borbálakor a sok dologtilalom miatt az asszonyok csak szétszedő, bontó jellegű munkát végeztek (tollfosztás, babfejtés), egyes falvakban bort fejtettek.

tollfosztás
Fotó:  madebyprid.com

A Borbála-nap javasolt és gyakorolt tevékenységei a következők voltak: a férfiak szomszédoltak, őket le kellett ültetni, hogy majd a kotlós is nyugodtan üljön a tojásokon.

A tyúkokkal különféle mágikus cselekményeket végeztek: forgácsot szórtak közéjük, meghajszolták azokat.

A Borbála név eredete

Görög eredetű és a Barbara magyaros módosulata. 

Azt tartották az öregek, hogy a Borbála a legvidámabb magyar női név, mert benne van a bor is, meg a bál is.

A Borbála a tizenhatodik és tizenhetedik században nagyon kedvelt és gyakori név volt. A kilencvenes években szinte már nem is használták, csak szórványosan fordult elő, de az új évezredben ismét az egyik legkedveltebb női név lett.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.