2021. november 25., 07:55

Katalintól ma megtudhatjuk, milyen lesz a karácsonyunk

Katalin-napjához a néphagyományban számos szokás, jóslás, hagyomány és tiltás kötődik karácsonytól a házasságig, a dologtiltástól a bálokig. A Katalin-naphoz kapcsolódó hiedelmekben nagyrészt a népi tapasztalat tükröződött.

szent katalin
Fotó: Wikimedia Commons
Alexandriai Szent Katalin Raffello 16. századi festményén

Alexandriai Szent Katalin, akiről a nap a nevét kapta, keresztény hitéért halt vértanúhalált.  

Ki volt Szent Katalin?

A legenda szerint Katalin a 4. század elején, Maxentius császár alexandriai látogatása idején megtagadta a bálványáldozatban való részvételt. Nyíltan ellenszegült a császár parancsának, ezért börtönbe vetették és ötven tanult férfiút küldtek hozzá, hogy a pogányság számára megnyerjék. Ez azonban nem sikerült, ugyanis Katalin bölcsességével mind az ötven pogány filozófust megnyerte a kereszténységnek. Megtértek a lány hatására, ezért megégették őket.

Erre először szépszóval, majd kínzásokkal próbálták hittagadásra bírni, s 

amikor egy éles és hegyes késekkel kirakott kerékre kötötték Katalint, hogy így összevagdossák, a kínzóeszköz a legenda szerint imájának hatására darabokra hullt.

Végül is lefejezték, ezért ábrázolják kerékkel és karddal.

katalin
Fotó: katolikus.ma
Caravaggio: Alexandriai Szent Katalin (1598 körül)
Tisztelete  elterjedt a nyugati és keleti egyházban egyaránt, a középkor egyik legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje volt. A tizennégy segítő szent egyike. November 25-e VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt. 

A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Továbbá a molnárok, a fuvarosok, a bognárok és a kerékgyártók védőszentje. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak.

A hagyomány szerint testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol 305-körül temették el. Sírja fölött ma a Szent Katalin-kolostor áll. Emléknapja november 25-e.

katalin
Fotó: hir.ma
A Szent Katalin-kolostor a Sínai–hegyen

A magyar népszokásban az őszi-téli időszak kevésbé munkás időszakot jelentett a mezőgazdasággal foglalkozó parasztság számára. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek már csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak. Ilyenkor a borongós, hideg időszakot rövid ünnepségekkel törték meg, amikor a szórakozásé volt a főszerep. Az egyik ilyen alkalom november 25-e, Katalin napja volt.

Milyen népi hiedelmek, szokások kötődnek Katalin napjához?

Határnapként könyvelték el régen ezt a napot, a régi időszámításban az első téli nap volt .

Időjósló nap

A  közismert időjóslás szerint:

„Ha Katalinkor kopog, karácsonkor tocsog“ (Ha Katalin kopog, a karácsony locsog) – azaz ha ezen a napon beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz, de ez  érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor karácsonykor fagy lesz.
fagy
Fotó: szilveszter.hu

"Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik" - tartja a mondás.

Ezt bizonyítja a közmondás is:

Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz."
liba
Fotó: Pixabay

A régi öregek szerint: amilyen Katalin napja, olyan a január, amilyen a következő nap, olyan a február.

Házasságjósló nap

A néphagyományban november 25-e fontos házasságjósló napként is szerepel.

A vízbe tett gyümölcság ha kizöldül karácsonyig, a leány közeli férjhezmenetelét jósolja. Ellenkező esetben viszont még néhány évet várnia kellett a házassággal. Az ágat katalinágnak, katalingallynak nevezik.

A jóslás hatékonyságát úgy igyekeztek fokozni, hogy mezítláb mentek az ágért, különböző fákról metszették, lehetőleg lopott ágat vittek a szobába.

Gömörben a lányos házaknál Katalin napján kilenc különböző fáról törtek le bimbós ágat. Ha az ágak karácsonyra kihajtottak, akkor a lány hamarosan férjhez ment.

Férjjósló hiedelmek és praktikák

Az egyik szerint,

ha az eladósorban lévő leány hajnalban feláll a házuk udvarán lévő dombra, amelyik irányból hallja a kutyaugatást, onnan jön majd a vőlegénye.

kutya
Fotó: Pixabay

Másik ilyen szokás volt az ún. „orgonaáztatás”.

Katalin napján több orgonaágat tettek egy edénybe, és mindegyikre különböző férfi nevét írtak fel. A néphiedelem szerint az lesz a lány férje, akinek a nevét viselő ág kivirágzik karácsonyra.

A Somogy megyei Vörsön a nagylányok Katalinkor elkezdenek egy almát enni, és karácsonyig mindennap haraptak belőle egy kicsit, de az almának karácsonyig ki kellett tartania. Akkor megfigyelik, hogy milyen nevű férfival találkoznak először, mivel jövendőbelijüknek olyan neve lesz, mint az első férfinak, akivel az alma elfogyasztása után találkoztak. 

alma
Fotó: Pixabay

Álommal kapcsolatos jósló eljárások

Ezen a napon a legények nem látogathatták a lányokat, de ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt.

Lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket.

Csantavéren, Sárosfán a fiúk Katalin-napot böjtöléssel töltötték, és cserében abban bíztak, hogy álmukban megláthatják a jövendőbelijüket.

álom
Fotó: harmonet.hu
Katalin-napi szokások

Előestéjén Katalin-maskarák jártak házról házra – eredetileg csak lányok – és szerencsét kívántak az állattartásban.

Katalin-napkor egy zsákba dughagymát szedtek és felkötötték a szabadkéménybe, hogy meleg és gőz járja át.

Kapolyon (Somogy megye) Katalinkor tyúkot vágtak, mert a hagyomány úgy tartja, hogy ahol ezt nem teszik meg, ott megdöglenek a tyúkok.

tyúk
Fotó: Pixabay

Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.

Ez a nap a juhok ünnepe is volt, gyarapodásuk érdekében kását kellett enni az istállóban.

juhok
Fotó: Pixabay

Katalin-nap női dologtiltó nap

Katalin napján tilos volt dolgozni: seperni, kenyeret sütni, hisz aznap még a malmok sem őröltek. Az asszonynép számára tilos volt a mosás.

Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon. Nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit, ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek, malmosok a templomba mentek, mert védőszentjük volt Katalin.

kocsi
Fotó: Pixabay

Katalin kereke

Szent Katalinról kapta a nevét, akit hite miatt kerékbe törtek.

A román és a csúcsíves templomok fő homlokzatán a bejárati ajtó fölötti kereket formázó ablak típus.

kerék
Fotó: Wikipedia

Bálok, esküvők, vásárok

A néphagyomány szerint, ez a nap, az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja, amikor is országszerte Katalin-bálokat rendeztek. 

Katalin nap elteltével már nem volt szokás esküvőket, mulatságokat tartani, néhol András napja ez a határ. Ebben szerepet játszott a hidegre forduló időjárás, valamint az Adventre és az azt követő karácsonyra való készülődés is.
esküvő
Fotó: Fortepan

A régi időkben Katalin vásározó nap volt.

Katalin a népmesékben

A népmeséinkOkos Katája“ megszemélyesíti Szent Katalin bölcsességét, bátorságát, szépségét és talpreesettségét.  Nem vitázik tudósokkal, de

leleményességben, furfangban túljár a király eszén is, és végül nagy vagyonra tesz szert, vagy egyenesen a király felesége lesz.

mese
Fotó: btm.hu
Gyermek mondókánk

A közismert mondóka kínzóeszközére, a jelképévé vált kerékre utal.

Katalinka, szállj el, jönnek a törökök,
sós kútba tesznek, onnan is kivesznek,
kerék alá tesznek, onnan is kivesznek,
ihol jönnek a törökök, mindjárt agyon vernek.
katica
Fotó: anyanyelvcsavar.blog.hu
A Katalin név eredete

Magyarlakta vidéken a Katalin név az Árpád-kor, illetve a keresztes hadjáratok óta a legnépszerűbb nevek közé tartozik.

Elterjedt nézet szerint a görög katharosz szóból származik, és a jelentése: (mindig) tiszta. Mások szerint a görög Aeikatherine jelentése: nyilazó, biztosan célzó. A magyarba feltehetőleg a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került. 

katalin
Fotó: Pixabay

Akármilyen időjárással is lepnek meg bennünket, kedves Katalinok boldog névnapot mindannyiuknak!

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék