Ford Tourneo Custom 2.0 TDCi Titanium: Térvariációk futószalagon

Utóbbiak közül a Ford Tourneo Custom minibuszt teszteltük nemrég, 8 férőhelyes, meghosszabbított kivitelben, 170 lóerős kétliteres dízelmotorral és hatfokozatú kézi váltóval.

Az ilyen járművek külsején nemigen akad variálni- és elemeznivaló. Egy jókora, szabályos fahasáb mindegyikük, mármint ha az orr-részt leszámítjuk; az a kevés különbözet éppen ezért többnyire csak itt hozható össze. A Tourneónál ez igen jól sikerült: az óriásira méretezett lámpatestek, ködfényszórók és a hűtőmaszk együttese rendkívül impozáns látvány. A frissítés során kissé visszafogták a műanyagok használatát, ami letisztultabb képet eredményezett. A minden ilyen járműnél reménytelenül unalmas oldalnézetet pedig egy apró, de igen hatásos trükkel dobták fel: az emelkedő övvonallal.

Fotó:  Vas Gyula

Ugye, hogy sikerült vele picit megbolondítani azt a szabályos téglalapot? Ja, és tegyük még hozzá, hogy a hosszabbik (L2) verzió 36,6 cm-rel nyúlja túl az alapváltozatot.

Kezdjük e fejezetet azzal, hogy a sofőr toronymagasan ül (10 irányban elektromosan állítható fotelben), és valami eszméletlenül sok hely van körülötte. Mindent, amire szüksége van, a keze ügyében talál; itt főleg a szintén magasra telepített, rövidke sebességváltó karra gondolunk.

Fotó:  Vas Gyula

És ami különösen fontos: a modellfrissítés után sokkal több vezetéstámogató rendszer segíti, mint eddig. Tesztautónkban ilyen volt például az aktív fékezéssel működő ütközésgátló, a követésitávolság-figyelő, a sávtartó automatika, a fáradtságfigyelő vagy a hangvezérléssel is működő SYNC3 infotainment rendszer, 8 hüvelykes képernyővel.

Fotó:  Vas Gyula

Igaz, többnyire feláras cuccokról van szó, mint amilyen még a tolatókamera és a navigáció is volt. Alap viszont az elülső-hátsó parkolóradar, a kétfunkciós adaptív tempomat és a háromzónás légkondi.

Ami viszont itt külön fejezetben kívánkozik, az a térkínálat és az autó variabilitása. Az ülések elrendezése 2+3+3, miközben a leghátsó sor is kellő kényelmet nyújt.

Fotó:  Vas Gyula

A 2. és 3. sor önálló foteljeinek támlája vízszintesre fektethető, maguk az ülések összecsomagolva függőlegesre állíthatók, ami megszámlálhatatlan pakolási kombinációt kínál. Sőt, a középső sor még egy plusz lehetőséget is: ülései megfordíthatók, miáltal egy kisebb konferenciatermet is összeüthetünk a hátsó traktusban.

Fotó:  Vas Gyula / képarchívum

Ez a művelet, azonban sajna, sokkal bonyolultabb, mint a konkurenseknél, mivel a 60 kilós üléseket komplett ki-, majd vissza kell szerelni; ezt a munkát egy ember számára maga az autó kézikönyve sem javasolja. Megfogadtam a tanácsot, ezért ezt a fotót a képarchívumból vettem kölcsön… A ki-és beszállás hátul 2 tolóajtón keresztül történik, az itt ülők kibillenthető oldalablakokat használhatnak, a csomagtér pedig 8 utast szállítva is 1,3 köbméter, más szóval 1300 liter. Kacattartóból is rengeteg van, össztérfogatuk a gyártó szerint meghaladja a 25 litert.

Fotó:  Vas Gyula

A hajtásláncról nincs túl sok mondanivaló. Erőforrásként a Ford jól ismert EcoBoost dízelmotorja választható három verzióban (130/170/185 LE), tesztautónkat a középső hajtotta. Váltónk hatfokozatú kézi volt, de mint az összes többi motorhoz, ehhez is kérhető ugyancsak hatgangos automata.

Fotó:  Vas Gyula

A 170 lóerő és 405 newtonméter kellő dinamikával mozgatja az üresen 2,2 tonnás vasat, az ideálisan elhelyezett váltókart könnyen kezelhettük, a kormány szervózását és áttételezését megfelelőnek találtuk, a rugózást pedig érezhetően a 3 tonnát meghaladó össztömegre méretezték. A fogyasztásra sem lehetett panaszunk: ha ilyen autónál 9 liter alatt tartható, akkor nincs mit szomorkodni rajta…

Fotó:  Vas Gyula