Ford Ranger Wildtrak 3.2 TDCi: Megállíthatatlan!

Az úgynevezett pick-upokról van szó – azon egyszerű oknál fogva, hogy ezeket eredetileg munkára építették, és ma is főleg erre szolgálnak. Közülük az európai piacvezető Ford Ranger csúcsverzióját kaptuk meg tesztelésre. Egyben az utolsó példányok egyikét a családból, mivel időközben bemutatkozott az autó frissített verziója; erről később még lesz szó.

Az alapforma ilyen autóknál abszolút adott, és minden márkánál azonos (némi másságra törekvés egyedül a Mitsubishi L200-nál lelhető fel). Robusztus, tekintélyt parancsoló járművekről van szó, 5 méter feletti hosszúsággal és 180 cm-t meghaladó magassággal.

Fotó:  Vas Gyula

A Ranger hatásos (és hasznos) részletei emellett a hatszögletű/hárombordás hűtőmaszk, a széles elülső lökhárító, a „nyilazott” fényszórók, a széles oldalküszöbök, és az opciós gyári vonóhoroggal felszerelt hátsó lökhárító. A hatalmas kerékjáratok pedig már pusztán a vizuális szemle során sejtetni engedik, mit tudhat terepen a verda…

Az autó dupla kabinos (Double cab) kivitelű volt, elöl-hátul óriási élettérrel. A Wildtrak csúcsszint belkárpitozása bőr/textil kombináció, a vezetőülés elektromosan állítható. Egyáltalán: az egész beltérre nagyon jellemző a „személyautósságra” törekvés, amit egyébként maradéktalanul sikerült is elérni.

Fotó:  Vas Gyula

Az esztétikus műszerfal például igényes anyagokból épült, a infotainment rendszer nyolchüvelykes színes kijelzőn jelenteti meg az adatokat, beleértve a tolatókamera képét is. A legtöbb vezetéstámogató rendszer – pl. az adaptív tempomat, az ütközés-előrejelző, az aktív sávtartó vagy a fáradtságfigyelő – azonban még ezen a szinten is feláras. Alaptartozék viszont a kétzónás légkondi, a navigáció, az információs rendszer hangvezérlése, az Android/Apple telefon-kiszolgálás vagy az automata vészhívó. Ami pedig az ezúttal szintén „belvilág” ként aposztrofálható rakteret illeti: 1549 mm hosszú, 1560 (a kerékdómok között 1139) mm széles, oldalfalainak magassága 511 mm, a rakodóperemé 835 mm. Az autó teljes terhelhetősége meghaladja a 1 tonnát; egészen pontosan 1006 kg.

Tesztautónk azzal a 3,2 literes dízelmotorral volt felszerelve, amely – 2,2 literes társához hasonlóan – a mostani frissítést követően kiesik a kínálatból. Jön helyettük a kétliteres Duratorq 3 verziója, 130/170/210 LE teljesítménnyel. Ami miatt azonban kicsit hiányozni fog ez az öblös öthengeres, az a csodálatos hangja. Már egy közepes gázadásra mély, lúdbőröztető dörmögés örvénylik fel a motorháztető alól, amely főleg terepen szolgál az ottani nem mindennapi élmények csodálatos kulisszájaként.

Merthogy ezt az autót, mint már mondottuk volt, elsősorban terepjárásra tervezték. A szabadidősökkel/crossoverekkel szemben itt megvan a kellő hasmagasság, a strapabíró alváz (hátul klasszikus laprugókkal), és természetesen a megfelelő meghajtás. Tehát: 4x4, felező, hátsó difizár (tesztautónkban feláras kézi kapcsolású, alapon automatikus), dombsegéd, lejtmenet-vezérlő, adaptív terhelés-ellenőrző rendszer.

Fotó:  Vas Gyula

Ezzel az arzenállal valóban nehéz leküzdhetetlen terepet találni a Ranger Wildtrak számára, és a teszt során nekem sem sikerült. Egyedül az autó hosszából és tengelytávjából eredő kisebb rámpaszögre (áthajtási szögre) kellett ügyelnem, pl. egy domb spiccesebb teteje felé araszolva. Ezeket tehát inkább szépen körbeautóztam, nemegyszer a megengedett 35 fokos oldaldőlés határán…

Fotó:  Vas Gyula