BMW Gran Tourer – csúcskiszerelésben

Münchenben azonban alighanem így okoskodhattak „Ha a Mercisnek van egy B-osztálya, nekünk is kell valami hasonló. De inkább valamivel jobb. És egye fene, legyen fronthajtású”. Megszületett tehát az Active Tourer, és annak nyújtott, hétszemélyesként is kérhető változata, a Gran Tourer. Éppen az utóbbival ugrották át a Mercit, mert a B-Klasse csak ötszemélyes lehet. Az imázspofon pírja pedig azóta elmúlt, a két kompakt MPV a bajor kínálat teljes értékű tagja lett. Már korábban kipróbáltuk mindkettőt, de most a Gran Tourer abszolút csúcsverziójával tölthettünk egy hetet.

Sokak véleménye szerint formailag ez a „legkevésbé BMW-s BMW”. Ebben tényleg van valami, mert itt még a kistesón hellyel-közzel fellelhető sportos látványelemeket (pl. a kupészerű hátsó oszlopokat és szélvédőt) is kénytelenek voltak beáldozni a térnyerés oltárán. Az oldalüvegezés is sokkal buszosabbá vált; az Active Toureré még kifejezetten áramvonalas. Mentették viszont a menthetőt az M Sport kivitelű tesztautó optikai többletei: a fekete rácsozatú hűtőmaszk, a hatalmas, pengemetszésű ködlámpaházak, dupla küllős, 18 hüvelykes alufelnik, a sárhányókon díszlő „M” emblémák.

Fotó:  Vas Gyula

Ugyancsak javították valamelyest az összképet a motorháztető látványos élei, hátul pedig az osztott lámpák, amelyek itt is mélyen belehasítanak az ötödik ajtóba. A teljesség kedvéért még annyit, hogy az eltérő dizájnelemeken kívül a Gran Tourert a 22 cm plusz hosszúság és az 5,3 cm-es magasságtöbblet is jól láthatóan megkülönbözteti a kistestvérétől.  

A műszerfal és a középkonzol azonos a „rövid” verzióéval, vagyis némileg más, mint a többi Bömbié. Az új megoldások – az elektronikus váltókar, az üzemmódkapcsoló, a klímapult, a rádió formája és elhelyezése – kifejezetten jól mutatnak; a rezsimváltó például szobai villanykapcsoló helyett itt egy elegáns vízszintes kar.

Fotó:  Vas Gyula

Csupán az iDrive kezelőpultja maradt változatlan, amelyet 6,5 hüvelykes monitoron jeleníti meg a megjelenítendőket. Például – csemegeként – az éppen felhasznált teljesítményt, illetve nyomatékot, vagy felárért a navigációt és a tolatókamera képét. A rezsimválasztó hárompozíciós (ECO PRO, NORMAL, SPORT), és ugyancsak standard kellék a vészhívó gomb.

Ezek után pedig lássuk az egyterűeknél oly fontos térkínálatot, variálhatóságot és egyéb praktikumokat. Rögtön fanyaloghatnánk egyet afölött, hogy csomagtérben a Renault Grand Scénic vagy a Citroën C4 Grand Picasso is tágasabb (előbbi 752–2050, utóbbi 725–1843 l), de ne feledjük: ez itt a prémiumkategória. Márpedig ebben a BMW hétszemélyes kompakt minivanjának, mint már említettük, nincs konkurense. Szóval tessék innen szemlélni azt a bizonyos 560–1820 litert, ami persze önmagában sem kevés… A praktikumok pedig: 1) az osztott hátsó üléssor itt is előre-hátra tologatható, mint minden tisztességes egyterűben, 2. a hátsó ülések alatt praktikus gumifalú tárolóhelyek vannak, 3. maga a csomagtartó is változatosan pakolható, köszönhetően az ilyen-olyan rekeszeknek, pántoknak, füleknek, hevedereknek.

Fotó:  Vas Gyula

Ami pedig a használaton kívül padlóba simuló, ill. onnan viszonylag egyszerűen elővarázsolható harmadik üléssort illeti: olyan, mint a legtöbb felfújt kompakt egyterűben. Vagyis felnőtteket utaztatni a két szubtilis fotelben hosszabb távon kimerítheti az emberkínzás fogalmát, kiskamaszoknak viszont maga lehet a kaland – a tornamutatvánnyal felérő be- és kiszállással együtt.

A csúcskivitel az autó hajtásláncában az erősebbik dízelmotor, a nyolcfokozatú automata váltó és az xDrive összkerékhajtás kombinációját jelenti.  (A fronthajtásba beletörődni nem tudókat legalább az utóbbi vigasztalhatja valamelyest…) A 19 0 lóerő és a 400 Nm nyomaték szinte röpíti a sportosnak nem igazán kinéző családi járgányt, a nyolcgangos Steptronic automata pedig a jól ismert módon, tehát simán és villámgyorsan teszi a dolgát. Még intenzívebbé tehetjük az élményt, ha SPORT állásba kapcsoljuk a rezsimválasztót, plusz hozzárendelünk néhány egyéni beállítást. Például a rugózás keménységét az iDrive tárcsájával. Ha pedig ránk tör a spórolhatnék meg a környezet iránti felelősségtudat, ECO PRO üzemmódra kapcsolhatunk. Oké, a szórakozásnak annyi, viszont gyűjtögethetjük a hatótávolság bónuszkilométereit, megfogadhatjuk a kijelzőn olvasható ökovezetési tanácsokat, majd lekérhetjük a bordkompjúteren, mennyit sikerült ezekből megvalósítanunk.  Tény, hogy mindezt példásan betartva és megfogadva sem fogjuk kiautózni az elavult mérésmódszereken alapuló 4,8 literes meseértéket, de a 6,1 literes tesztátlag a teljesítményre és az összkerékhajtásra való tekintettel több, mint elfogadható…