2021. november 5., 17:22

Az emlőrák korai felismerése

A daganatos megbetegedések nagymértékben sújtják a modern társadalmakat. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a 2021-ben újonnan diagnosztizált daganatok 12%-a emlőrák, ami ezzel világviszonylatban a leggyakoribb daganatos betegséggé vált.

emlőrák
Fotó: pexels

Nagyjából minden nyolcadik nő élete során valamikor kialakul az emlőrák. A korai szakaszban felismert emlőrák az élet hosszát, az életminőséget befolyásoló kockázata minimális. Sokan úgy is fogalmaznak, hogy az időben felismert emlőrák kockázata olyan, mintha ki sem alakult volna a betegség. Nagyon sokan vannak azonban, akiknél időben nem veszik észre a kórt, és komoly szenvedést okoz nekik. Világszerte évente nagyjából félmillióan belehalnak a betegségbe.

A mellrák fajtái

Bár az emlőrák esélye nagyobb idősebb életkorban, különösen a menopauza után, fiatalkorban is nagyon oda kell figyelni erre a betegségre. Míg az utóbbi évtizedben – köszönhetően a diagnosztikai és terápiás fejlődésnek – az ötven év felettiek emlőrák miatti halálozási rátája folyamatosan csökken, az ötven évnél fiatalabbak esetében a halálozási arány stagnál!

Az emlőrák leggyakrabban a tejcsatornák, esetleg a tejmirigyek sejtjeinek elfajulásából alakul ki. A daganatok jó része nem invazív, szaknyelven „carcinoma in situ”. Ezek a szövethatárokat még nem törték át, áttéteket nem képeztek. Viszont ezek jelentősen fokozzák a rizikóját a későbbi, invazív emlőrák kialakulásának, sőt, kezelés nélkül maguk is tovább alakulhatnak invazív típussá. Az emlőrák kockázati tényezője, ha már korábban a családban előfordult. Elsőfokú rokon érintettsége megduplázza a rizikót. Ugyanakkor az emlőrákos esetek alig 15%-ában volt érintett valaki a családban. Nagy médiavisszhangot kapott, hogy a BRCA1 és BRCA2 rövidítésű gének mutációit összefüggésbe hozták az emlőrák kialakulásával. Az emlőrákok 5%-ában lehet kimutatni ezeknek a géneknek a mutációját. Sztárok eseteiről olvashattunk, akiknél a veszélyes mutációt azonosították, és elővigyázatosságból eltávolíttatták a mellüket.

A fokozott médiafigyelem mindenképpen hasznos, mert felhívja az emberek figyelmét az emlőrákra, sőt, a lehetőleg minél koraibb észlelésére. De problémás is lehet a „rivaldafény”, mert elcsúszhat a kívánatos hozzáállás a betegséghez. A rendszeres önvizsgálat és a szűrővizsgálatok az emlő eltávolítása után is elengedhetetlenek! Az eltávolítás után, a műtéti hegben magas a daganatos elfajulás esélye.

Ráadásul mellimplantátum esetén a későbbi ellenőrző, szűrővizsgálatok is nehézkesen értékelhetők. Lankadhat is az illető figyelme, azt gondolván, az eltávolítás után már úgysem alakulhat ki emlőrákja, ugyanakkor az említett gének a petefészekrák kockázatát is nagyban emelik. A petefészekrákot pedig legtöbbször késői, előrehaladott stádiumban veszik észre, mert kezdetben tünetszegény. Szóval, kockázatos genetikai háttér esetén is ugyanaz a teendő az emlőrákkal kapcsolatban, mint egyébként is. Mégpedig a rendszeres – havi – önvizsgálat 20 éves kor felett, 40 éves kor felett pedig mindenképpen el kell járni szűrővizsgálatra – mammográfiára. A magas zsírtartalmú étrend, ülő életmód, túlzott alkoholfogyasztás, egyes hormonpótló kezelések, valamint a női ciklus zavarainak elhanyagolása, kezeletlensége is növeli az emlőrák kialakulásának a kockázatát. Amellett, hogy odafigyelünk az életmódra, nem lehet eléggé hangsúlyozni az önvizsgálat fontosságát. A szoptatás viszont csökkenti az emlőrák kockázatát.

Fontos az önvizsgálat

Hogyan végezzük „szakszerűen” az emlők önvizsgálatát? Lényeges, hogy a menstruáció kezdetét követő ötödik-hetedik nap között tükörrel szemben állva, mindkét kezünket a fejünk magasságába emelve figyeljük meg a mellek alakját, kontúrját, felszínét. Ha a mellek nem esnek egy vonalba, nem egyforma méretűek, behúzódást látunk rajtuk, esetleg kidomborodnak a vénák, vagy pikkelyesedést, kivörösödést, narancsbőrt, ráncokat vagy gödröket látunk, orvoshoz kell fordulnunk. A mellbimbó körüli ekcémára, a mellbimbó esetleges befelé fordulására, magától vagy enyhe nyomásra történő váladékozására nagyon oda kell figyelnünk. A mellek áttapintása is lényeges. A melleinket külön-külön, alulról egyik, felülről másik tenyerünkkel vízszintes irányban átfogva mozgassuk át a mirigyes állományt. Majd egyik kezünkkel, összezárt ujjakkal, enyhe nyomással, körkörös mozdulatokkal tapintsuk végig a mellet, a szélső részektől kezdve fokozatosan a mellbimbó felé. Ezt hanyatt fekve, egyik kezünket a fejünk alá téve is ismételjük meg. A hónaljárkot is tapintsuk át, miközben az adott karunkat felemelve tartjuk. A hónaljárokban az esetleges nyirokcsomók érintettségét vehetjük észre. Ha bárhol duzzanatot, csomót tapintunk, kinövést veszünk észre vagy állandó fájdalmat, meleget érzünk, forduljunk orvoshoz.

Azzal együtt, hogy mindenképpen menjünk orvoshoz, ne pánikoljunk. A fent említett bőrelváltozások az esetek zömében nem jelentenek ténylegesen daganatot. Ezek a daganatok kísérőjelei, de más betegségek miatt is kialakulhatnak. Könnyen kezelhető gombás betegség is lehet például. Mindenesetre figyeljünk oda a mellek rendszeres önvizsgálatára, 40 év felett pedig vegyünk részt a mammográfiás szűrővizsgálatokon. Szűrővizsgálattal sokkal koraibb stádiumban észrevehetik a duzzanattal, csomóval még nem járó elváltozásokat is, és így időben kezelhető lesz a daganat. Mindannyian tehetünk azért, hogy kevesebben szenvedjenek az emlőrák miatt!

Az emlőrák nem kizárólagosan a nők betegsége. Körülbelül minden nyolcszázadik férfi esetében élete során valamikor jelentkezik a betegség. A férfiaknál nagyobb arányban fordulhatnak elő nehezen kezelhető, agresszív típusok.

Megjelent a Magyar7 2021/44.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.