2021. szeptember 13., 19:25

Amikor a szervezet maga ellen fordul - az autoimmun betegségek rejtelmei

Az immunrendszerünk nyújt védelmet a különféle kórokozók, baktériumok, vírusok vagy gombák ellen, de a daganatos sejtek elpusztítása is az immunrendszer feladata. Néha azonban a szervezet saját egészséges sejtjei ellen támad - ilyenkor alakulnak ki az autoimmun betegségek.

idegrendszer
Fotó: pixabay.com
Nem értjük az okát

Autoimmun betegség például az 1-es típusú cukorbetegség, a reumatoid artritisz vagy a lupusz. Hogy pontosan miért támad az immunrendszerünk saját magunk ellen, nem igazán értjük. Sokszor csupán a folyamat egyes részeit, elemeit ismerjük. A kiváltó okok megértése egyrészt a hatékony megelőzés, másrészt a célzott, sikeres kezelés kidolgozása érdekében lenne fontos. Sajnos a legtöbb esetben csupán az immunrendszer gátlása marad beavatkozási lehetőségként, ettől viszont teljes gyógyulást aligha remélhetünk, és súlyos mellékhatásai is lehetnek ezeknek a terápiáknak. A molekuláris biológia és orvostudomány fejlődésével azonban mára pontosabb támadáspontú gyógyszereket is kifejlesztettek. Ezek nagyrészt az immunrendszer aktiválódásának valamelyik pontján avatkoznak be, igyekeznek csupán a betegségre, a megtámadott szövetre jellemző aktivációs mechanizmusokat lefékezni

Az immunrendszer is tévedhet

Az autoimmun betegségek kialakulásának megértését szerintem nagyban segíti a GuillainBarré-szindróma esete. Ez az egyébként különösen ritka betegség jellegzetesen valamilyen bélrendszeri hasmenéses fertőzés után alakul ki. Tipikus a Campylobacter jejuni nevű baktérium, mint kórokozó előfordulása, azonban számtalan, például légúti tünetegyüttest okozó vírust is kapcsolatba hoztak a betegséggel. Úgy alakul ki, hogy az immunrendszerünk összekeverheti a kórokozót és a gerincvelőből kilépő idegnyúlványokat vagy az azokat burkoló Schwann-sejteket. Ezek a Schwann-sejtek egyfajta szigetelőburkolatként borítják az idegnyúlványokat, ezáltal jelentősen javítva azok ingerületvezetési képességeit. Ha ezek a burkolósejtek vagy természetesen maguk az idegnyúlványok károsodnak az immunrendszer támadása következtében, lényegesen leromlik az idegek ingerületvezetése, és emiatt alakulnak ki a betegség tünetei. Az érzőidegek hibásan működnek, valótlan bizsergést, fájdalmat továbbítanak. A mozgatóidegek funkciókiesése miatt izomgyengeség lép fel.

A GuillainBarré-szindróma inkább az idősebb emberek betegsége, és minél korosabb a beteg, annál kedvezőtlenebbek a felépülési kilátások. És hogy honnan szedhetjük össze a Campylobacter-fertőzést? A romlott szárnyashús például tipikus forrás.

A célpont a központi idegrendszer

Egy másik autoimmun betegség, a sclerosis multiplex hátterében zajló események nagyon hasonlóak a GuillainBarré-szindróma Schwann-sejteket támadó változatához. Lényeges különbség, hogy a sclerosis multiplex esetében a betegség célpontja a központi idegrendszer tehát az agy és a gerincvelő, és nem az onnan kilépő idegek. A központi idegrendszerben az idegnyúlványok jelentős részének szintén van védőburkolata, és ezeket támadja meg az immunrendszerünk. Ellentétben a GuillainBarré-szindrómával, a sclerosis multiplex esetében nem látjuk világosan, hogy valamilyen fertőzés következménye lenne. Jónéhány kutatás persze összefüggést feltételez bizonyos kórokozók és a sclerosis multiplex között, ám döntő bizonyítékunk nincs. Ez is jól mutatja, hogy az autoimmun betegségek kialakulásának megértése egyáltalán nem egyszerű.

A sclerosis multiplex inkább a fiatalabbak betegsége, viszonylag gyakori és 2-3-szor gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. Ahogyan a betegség neve is mondja, többszörös gócos károsodások alakulnak ki az idegrendszerben, és ezek az időben is változnak: eltűnnek, majd máshol jelennek meg. Aszerint, hogy pontosan éppen melyik agyterületet érinti, a tünetei változatosak. A betegség időbeli lefolyása is nagyon sokféle lehet. Egyik formájában a rohamok után visszarendeződik tulajdonképpen a normál állapot, hosszú évek során viszont már egyre romlik, és a rohamok után sem tud visszatérni a normál működés. A rohamok hirtelen jelentkeznek. Más esetben folyamatos, előrehaladó romlást tapasztalunk. A homályos, kettős látás jellegzetes kezdeti tünet, szemrezgéssel, beszéd-, nyelési és mozgáskoordinációs zavarokkal társulva. A kezelésében egyre jobb és hatásosabb gyógyszereink vannak. Az életminőséget javító segédeszközöknek kiemelt szerepük van a betegség során. A sclerosis multiplex megelőzésében úgy tűnik fontos a D-vitamin pótlása, a stresszmentes életmód és a dohányzás kerülése.

Megosztás
Címkék