A hagyatéki eljárás költségei
Az örökösödés kapcsán sok embernek az jut eszébe, hogy drága. Nem alaptalanul, hiszen a hagyatéki eljárás viszonylag nagy költségekkel is járhat. Az alábbiakban megpróbáljuk vázolni, milyenek lehetnek ezek a költségek.
Tágabb értelemben a hagyatéki eljárás költsége lehet bármi, ami a résztvevőket terhelheti az eljárás során: útiköltség, jogi képviselet, vázrajz vagy szakértői vélemény készítésének a díja stb. Kivételt képez a tolmácsolás díja. Ha valaki élni kíván azzal a jogával, hogy az államnyelv helyett az anyanyelvét használja az eljárás során, a tolmács költségeit az állam állja. Mivel a hagyatéki eljárás nem peres eljárás, ezeket a költségeket alapvetően az eljárás résztvevői maguk viselik. S mivel nincs „nyertese” az ügynek, az eljárásban alapvetően nem kerül sor költségtérítés megítélésére. Ha valaki szakértői vélemény (pl. ingatlan értékelésére) kidolgozását kérelmezi bíróság által kirendelt szakértő által, az eljáró közjegyző határozatban szólítja fel, hogy előleget fizessen.
Szűkebb értelemben a hagyatéki eljárás költségeinek a közjegyző munkadíja és a bírósági illeték, tehát az eljáró szerveknek közvetlenülfizetett összegek számítanak.
A közjegyző munkadíja a közjegyző jutalmából és az eljárás készkiadásainak térítéséből, valamint az ehhez számított 20%-os áfából (DPH) áll.
Az ezt szabályozó minisztériumi rendelet alapján a közjegyző jutalmát a hagyatéki vagyon értékéből (az adósságoktól függetlenül) kell kiszámítani egy viszonylag bonyolult skála alapján. A jutalom összege minimum 23 euró; a vagyon értékét képező első 3300 euróból 2% a közjegyző jutalma, majd az ezt meghaladó, de 16 500 eurótól kisebb részből 1% a jutalom.
Felfelé haladva ez a százalék egyre kisebb, a 99 500 eurót meghaladó részt már csak 0,2% terheli, míg a 663 800 eurót meghaladó vagyon értéke már nem befolyásolja a jutalom összegét. Ez azt jelenti, hogy a közjegyző jutalmának van egy felső határa. Speciális esetnek számít, ha a hagyatéki eljárás leállításra kerül (pl. vagyontalanság miatt), ekkor egységesen 13 euró a jutalom, amit póthagyatéki eljárás leállítása esetén az indítványozó, egyébként az állam fizet.
A közjegyző készkiadásai közé főleg a postaköltség, a különböző nyilvántartásokba való belépés, illetve adatszolgáltatás költségei tartoznak.
A törvény értelmében a közjegyző munkadíját az örökösök olyan arányban kötelesek fizetni, amilyen arányban a vagyonból részesültek. Ezt a közjegyző a határozatban fel is tünteti. Természetesen az örökösök egymás között másképp is megegyezhetnek, ám ez az egyezség a közjegyző számára nem bír jelentőséggel. Ha az örökösök a határozatban megszabott határidőn belül nem térítik meg a munkadíjat, a határozat ezen része végrehajthatóvá válik, azaz végső esetben a közjegyző bírósági végrehajtóhoz (exekútorhoz) fordulhat a munkadíj behajtása érdekében.
A bírósági illeték a költségek közül mindig a kisebb tételt képezi.
A közjegyzői munkadíjtól eltérően a számítás alapjául a hagyaték tiszta értéke szolgál (a bejelentett adósságok csökkentik a bírósági illeték összegét). 3319 euró tiszta érték alatt az illeték összege 6,50 euró, 9958 euró alatt 16,50 euró, 9958 euró fölött a tiszta érték 0,2%-a, míg a maximális összege 165,50 euró.
Az örökösök az illetéket közösen kötelesek befizetni, tehát a kiszabáskor nem kerül megállapításra, kire mekkora összeg esik. Az illeték póthagyatéki eljárás esetében magasabb, ekkor az indítvány beadásáért a hagyaték tiszta értékének az 1%-a az illeték összege (az indítvány beadásakor elegendő 6,50 euró illeték befizetéséről mellékelni az igazolást, a fennmaradó összeget az eljárás jogerős befejezése után felszólítás alapján kell befizetni).
Megjelent a Magyar7 2020/24. számában.
