A hagyatéki eljárás (I.)

Elhalálozás esetén az anyakönyvi hivatal (községi vagy járási hivatal, külföldi halálesetnél a belügyminisztérium) értesíti a területileg illetékes bíróságot egy, a halotti anyakönyvi kivonathoz hasonló értesítés megküldésével.

Illetékes elsősorban az a bíróság, amelynek körzetében az elhunyt állandó lakhelye volt halálakor. Ennek hiányában a vagyonának elhelyezkedése vagy a haláleset helye lehet a mérvadó. Ilyenkor a hagyatéki eljárás megkezdéséről a bíróság határozatot ad ki, amelyet nem kézbesít. Nem ad ki azonban határozatot, amikor a hagyatéki eljárás javaslat alapján indul (pl. póthagyatéki eljárás, vagy holttá nyilvánítás után az örökösök által kezdeményezett eljárás).

A bíróság ezután az előre lefektetett szabályok alapján (véletlenszerű kiválasztás, elhalálozás dátuma, körzethez való tartozás vagy ezek kombinációja alapján) meghatározza az illetékes közjegyzőt,

és megbízza őt az eljárás lefolytatásával, majd kézbesíti számára a hagyatéki iratot. Ettől kezdve szinte minden eljárási cselekményt a közjegyző végez.

Az eljáró közjegyző elsőként a végrendeletek központi nyilvántartásából elektronikus úton lekéri, hagyott-e hátra az elhunyt végrendeletet.

Ez a nyilvántartás bejegyzéseket tartalmaz gyakorlatilag az összes szlovákiai közjegyző által készített vagy letétbe vett végrendeletről, kitagadásról vagy ezek visszavonásáról, azonban maguk az okiratok nincsenek elektronikusan feltöltve. Amennyiben a keresés során a közjegyző talál valamilyen okiratot, kikéri a közjegyzői okirat másolatát vagy a letétbe vett magánokirat eredetijét a megfelelő közjegyzőtől (ha az már befejezte a tevékenységét, az irattárát kezelő bíróságtól), és egy jegyzőkönyvben rögzíti annak állapotát és tartalmát.

A törvény ugyan kimondottan csak a végrendeletek keresését írja elő, a legtöbb közjegyző még az előzetes vagyonösszeírás előtt keresést végez a számára elérhető adatbázisokban az örökhagyó örököseit és vagyonát illetően.

Jelenleg a közjegyzők számára elektronikus módon elérhető a lakosság-nyilvántartás, a legtöbb bank elektronikus rendszere, a gépjármű-nyilvántartás, a végrehajtási ügyek nyilvántartása, továbbá a mindenki számára elérhető elektronikus cégjegyzék és a kataszter adatbázisa, amelyekből már az örökösökkel való első találkozás előtt viszonylag sok információ begyűjthető.

Póthagyatéki ügyek kivételével az eljáró közjegyző ezek után beidéz valakit az előzetes vagyonösszeírásra.

Ez általában az a személy, aki az elhunyt temetéséről gondoskodott, mivel az anyakönyvi hivatal a halálesetről szóló értesítésében ezt a személyt jelöli meg. Ugyanakkor a közjegyző beidézhet más személyt is, akiről úgy véli, hogy elegendő információval tud szolgálni. Az eljárás ezen stádiumában még nem szükséges, hogy az összes örökös megjelenjen a közjegyző előtt.

Az idézésben a közjegyző általában megjelöli, milyen adatokat és dokumentumokat szükséges a vagyonösszeírás során felmutatni.

A vagyonösszeírásról jegyzőkönyv készül, amely a legfontosabb adatokat tartalmazza az örökösökről, a vagyonról, és kiindulópontként szolgál a közjegyző számára a hagyatéki eljárás során foganatosítandó további intézkedéseket illetően.

Az írás megjelent a Magyar7 2019/35. számában.