A daganatok gyógyítása
A daganatos betegségek sajnos mindannyiunk számára ismerősek, rokonaink, ismerőseink közül sokan szenvedtek miattuk. A diagnózis híre sokkszerűen éri a beteget és a környezetét, és természetes, hogy szeretnének mindent megtenni a mielőbbi gyógyulásért. A daganatok kezelése sok erőt és áldozatot követel a betegektől. Sajnos akadnak, akik üzleti lehetőségnek tekintik mások reménykedését, gyógyulni akarását. Ennek a veszélyére szeretném felhívni az olvasók figyelmét.
A daganatok témakörével már magam is többször foglalkoztam e folyóirat hasábjain. Mégis fontos lehet átismételni, hogy jó- és rosszindulatú daganatokat különböztetünk meg. Az elkülönítés alapja, hogy a jóindulatúak nem törik át annak a szövetnek a határait, ahol képződnek, ellentétben a rosszindulatúakkal, amelyek áttéteket képeznek.
A jóindulatú daganat a növekvő mutációk során elfajulhat, rosszindulatúvá válhat, bár ismert olyan daganatforma is, amely sosem lesz rosszindulatú.
Ez a felosztás kórszövettani kategória, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg számára mennyire viselhető „jól” vagy „rosszul” a betegség lefolyása. A jóindulatú daganat is komolyan megkeserítheti a beteg életét, mert például epilepsziás rohamokat vált ki, és veszélyes sebészeti beavatkozást tehet indokolttá. Nem utolsósorban pedig a potenciális elfajulás miatt is illik odafigyelni a jóindulatú daganatokra, hogy mielőbbi szakszerű beavatkozásra kerüljön sor.
A rosszindulatú daganatok gyógyításában tradicionálisan három módszert vet be az orvostudomány. A leghatékonyabb az átfogó tanulmányok szerint mind a mai napig a műtéti eltávolítás.
Sokszor azonban az áttétek száma, nagysága miatt vagy a kiindulási daganat fajtájából eredően – mint például a kissejtes tüdőrák esetében, amely az egész tüdőt behálózó, pontszerűen előforduló kóros sejtekből áll – nem lehetséges a sebészeti beavatkozás. Ilyenkor nagy energiájú sugarakkal célozhatják meg a daganatot, hogy elöljék a sejtjeit, bizonyos esetekben speciális sugárzó izotópokat adnak a betegnek, hogy az a tumort tönkretegye. A harmadik lehetőséget a citosztatikumok jelentik. Ezek a gyorsan osztódó sejteket célozzák és károsítják.
A rosszindulatú daganatok fő jellemzője a gyors sejtosztódás, de ez egyes egészséges sejtjeinkre is vonatkozhat. Ennélfogva a citosztatikumkezelés számos mellékhatással járhat, a többek között bélnyálkahártya károsítása miatt hányás, hasmenés, felszívódási zavarok, a bőr érintettsége miatt hajhullás, repedezett bőr, a csontvelő gátlása miatt vérszegénység, valamint az immunsejtek csökkent jelenléte tapasztalható.
A kívánt hatás maximalizálása és a mellékhatások minimalizálása érdekében kulcsfontosságú a megfelelő adagolás. Ha a beteg és az orvosa nem beszélték meg, milyen gyógyteákat, vitaminokat, étrendkiegészítőket szed a citosztatikumkezelés alatt, könnyen felerősítheti a mellékhatásokat, ugyanakkor a kívánt daganatellenes hatást lecsökkentheti.
Újabban az orvostudomány előbbre lépett. A hagyományosnak mondható citosztatikumokon kívül hormonkezelésre is lehetőség van számos daganatfajta esetében. Ezek célzottabb, sokkal inkább a daganatra fókuszáló hatással bírnak. Célzott molekuláris biológiai terápia is több daganatos betegségnél bevethető. Ezeknek a lényege, hogy azt a molekulát célozzák meg a daganatos sejtekben, amely elromlott, és kóros sejtburjánzást vagy kontrollálatlan terjedést okoz.
Daganatellenes immunterápiára is lehetőség van, ami alatt azt kell érteni, hogy a szervezet saját védekező sejtjeit erősítik a daganat megfékezése érdekében.
Ezeket a módszereket igyekeznek kombinálni a fent említett sugárzó izotópokkal, még hatékonyabb és mellékhatásmentesebb terápiát kínálva. A korszerű számítástechnika is segíti az onkológiai kezelést. Egyelőre kísérleti jelleggel, de már működnek olyan központok, ahol mesterséges intelligencia segít megtalálni a tudományos közlemények alapján a legígéretesebb molekuláris biológiai beavatkozást, a patológiai leletek ismeretében.
A daganatok kezelése valóban nehéz, sok-sok testi, lelki szenvedéssel, sok-sok lemondással, és nem utolsósorban életmódváltással jár. Az utóbbi időben az orvostudomány számtalan felfedezése, újítása azonban egyre célzottabb, egyre hatékonyabb és mind kevesebb mellékhatással együtt járó kezelést dolgoz ki. Ettől továbbra is érvényes, hogy a daganatot inkább megelőzni kellene. Ha mégis kialakult, minél előbb diagnosztizálni és kezelni.
Sok helyütt azonban nem elérhetőek a legkorszerűbb kezelések, illetve nem egy daganattípusra még nem ismert az igazán hatékony, célzott biológiai kezelés.
A későn, előrehaladott stádiumban diagnosztizált betegségen pedig még ezek megléte is nehezen tud segíteni. Érthető, hogy ilyenkor mindenki keres valami mentsvárat, reményt. A gyógyulni akarás valóban mindennél fontosabb. Gombakivonatok, gyógyteák megváltoztatják a máj, a vese működését, köveket okoznak, és a daganatellenes gyógyszerek dózisára is hatnak. A vitaminok éppenséggel a daganat túlélését is segíthetik, óvatosan, okosan kell szedni ezeket is.
Nem szabad elfelejteni, hogy a citosztatikumok számos mellékhatását esetlegesen enyhítő alternatív szerek önmagukban a daganatot nem gyógyítják!
A hányingert, rossz közérzetet mérsékelhetik, de a daganatra ez nincs semmilyen hatással. Ezért ha valaki jobban lesz ilyen szerek hatására, semmiképpen sem szabad felfüggeszteni a citosztatikumkezelést. Egy friss tanulmány szerint a homeopátiát alkalmazók kétszer nagyobb eséllyel halnak meg a daganatos betegségekben! Bízzunk az onkológusokban, ők igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni az életünkért, és óvakodjunk a kuruzslóktól, még ha drága reménnyel kecsegtetnek is! A reményteli helyzetekre pedig azt javaslom, imáinkban kérjünk erőt, kitartást, gyógyulást.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/49. számában.
