A candida, a fertőző gomba
Fertőzések hallatán elsősorban a vírusok és a baktériumok jutnak az eszünkbe. Előző írásomban a fertőzőképes fehérjékkel, a prionokkal foglalkoztam. Ne feledkezzünk el a fertőző ágensek további csoportjáról, a gombákról sem, hiszen jó néhány, gombákkal összefüggő betegség gyötörhet bennünket.
Nálunk talán a legelterjedtebb kórokozó gomba a Candida albicans, illetve a candida nemzetségbe tartozó további fajok.
A candida kimutatása a garatváladékban, székletben stb. önmagában nem kórjelző. Egészségesen, normális körülmények között szinte mindannyiunk bőrén, nyálkahártyáján, emésztőrendszerében jelen lehet. Lényeges, hogy egyensúlyban van a beleinkben, illetve a kültakarón élő baktériumflórával. Az egészséges, erős immunrendszerünk kordában tartja.
A candida gombák túlszaporodásuk esetén válnak igazán kórokozóvá. Ez akkor következik be, ha valamilyen okból súlyosan legyengül az immunrendszerünk, vagy a baktériumok és a gombák közötti egyensúly felborul az utóbbiak javára. Ennek tipikus esete a hosszan tartó antibiotikumos kezelés. Az alaposan gyérített baktériumflóra helyét átveszi a candida, és szájüregi, emésztőrendszeri, nemi szerv környéki, esetleg bőrt érintő problémákat okoz.
Az immunrendszer szélsőséges zavarai esetén, példádul AIDS esetében a candida gyakran vált ki súlyos fertőzést. Leukémia esetében, amikor funkcióképtelen, elfajult fehérvérsejtek tömegei termelődnek, szintén óvakodni kell a gombás fertőzésektől. Természetesen más daganatos betegségek esetén is. A citosztatikum-terápia egyik mellékhatása az immunrendszer gyengülése, ami teret ad olyan fertőzéseknek, amelyekkel egyébként a szervezetünknek könnyedén el kellene bánnia.
Az újszülöttek jelentik az egyik tipikus csoportot, akiket a candidafertőzés, vagyis a candidiasis érinthet. Nekik még kialakulóban van a saját baktériumflórájuk, immunrendszerük fejletlen, ezért könnyű célpontjai a gombás betegségnek.
Leggyakrabban talán a szülés során, a szülőcsatornán való áthaladáskor fertőződnek meg, ám később is összeszedhetik pelenkázáskor, de akár szoptatás alkalmával is.
A felnőtteken, így az édesanya bőrén is ott lehet az elszaporodott kórokozó, nem okozva neki tüneteket.
Az újszülötteknek típusosan szájpenészt okoz.
Ez sárgás-fehéres lepedéket jelent a nyelven, az ajkakon, a szájnyálkahártyán. A szoptatás utáni alvadt tejtől egyszerűen elkülöníthető, ám a friss tiszta víz itatásával a szájpenész nem tűnik el. Gézlappal azonban könnyen letörölhető, és körülötte-alatta vérbő, vöröses, esetleg vérző nyálkahártyát találunk. A szájzug kirepedhet, gyulladhat.
A szájpenész befolyásolja az ízérzést, szájszárazságot okoz. Emiatt a csecsemő nem akar enni-inni.
Az emésztőcsatorna további részébe is tovább terjedhet a gomba. Bélhurutot ritkán okoz, ám ettől még ürül a végbélnyíláson. A körülötte lévő, bepelenkázott bőrterületet tipikusan fertőzi, hámló vörös foltok jelennek meg. Távolabb, ágyékban, akár hónaljban is megjelenhet a gomba.
a szájpenész gézlappal történő alapos eltávolítása, gombaellenes bóraxos-glicerines cseppek használata, valamint a cumi és a pelenkázóalátét sterilizálása, cseréje.
Lényeges még a szoptató anya mellbimbója környékének szoptatás előtti és utáni fertőtlenítése is.
A gombás fertőzés kezelése indokolt, hiszen a cél az egészséges flóra visszaállítása, ami fontos az immunrendszer megfelelő fejlődéséhez is. Számtalan további gyulladásos betegség, ingerlékenység, alvási probléma fakadhat a nem kezelt candidiasisból.
A cumi, cumisüveg tehát a gombás fertőzés melegágya lehet, a babát állandóan visszafertőzi.
A későbbi fogászati probléma megelőzése mellett ezért is ajánlott elhagyni a cumit.
Ha a cumi valamiért nem mellőzhető, a gombás fertőzés során állandóan sterilizálni kell, a gyógyulás után pedig újat kell kapnia a babának.
Idősek esetében is lehet hasonló elven szájpenészt összeszedni, és az immunrendszer különösebb zavarának sem kell fennállnia hozzá. Ebben az esetben nem a cumi, hanem a kivehető műfogsor okozhatja a problémát.
Ennek nem megfelelő tisztítása következtében elszaporodhatnak rajta a gombák, és máris készen állnak, hogy túlnőjék a szájüreg normális baktériumflóráját.
Idősebb korban se hanyagoljuk el a szájpenészt.
Tünetei, jellegzetességei hasonlóak, mint az újszülötteknél, csecsemőknél. Viszketéssel, a nyelv égető érzésével párosulhat. A nyelőcső érintettsége esetén fájdalmas nyeléssel jár együtt.
Felnőttkorban fontos elkülöníteni a szájpenészt a leukoplákiától. Ez utóbbi daganatos elfajulásra utal, a szájüregi daganatok zömében látni. A leukoplákia fehéres lepedékét nem lehet eltávolítani. Rendszeres szájüregi onkológiai szűrővizsgálattal idejében felismerhető, ezért se hanyagoljuk el a fogorvoshoz járást. Valószínű, hogy a koronavírus-járvány miatt lényegesen kevesebben járnak fogorvosi ellenőrzésre, ezért megnőhet a szájüregi, időben fel nem ismert daganatok száma. Lepedékes nyelvet még vitaminhiány, vashiány, cukorbetegség, veseelégtelenség is okozhat. Bőrtüneteket gyakran okoz a candidiasis. Hámló, viszkető, vérbő elváltozások esetén, különösen a nagy izzadságnak kitett testhajlatokban is előfordulhat. Kezeljük mindig gombaellenes szerekkel!
Felnőtteknél a candidiasis előfordulásakor keresni kell a mögöttes okot.
A fentebb már említett erőteljes antibiotikumkúra és egyéb hajlamosító körülmények okozhatják, ám sok esetben az immunrendszer gyengülése miatt alakul ki. Ilyen például a cukorbetegség, a daganatos betegségek. Hormonális változások is előidézhetik, például várandósság esetén, de azoknál is nagyobb az esélye, akik fogamzásgátló tablettát szednek. A candida a hüvelygomba leggyakoribb oka.
A gombás fertőzést ne vegyük félvállról, kezeltessük, hogy visszaálljon a normális egyensúly a szervezetünk és a mikroorganizmusok között.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/34. számában.
