2022. október 31., 11:27

Zsigárdi lelkész: Álmom: az Isten

A zsigárdi református gyülekezet újonnan beiktatott lelkészét nehéz lenne nem észrevenni. Tóth Krisztián szó szerint kimagaslik a tömegből – a közel 195 cm magas fiatalember azonban nemcsak testalkatával, de lendületes életvitelével, újító terveivel és erős hitével is bizonyítja az emberi nagyságot.

zsigárdi lelkész
Fotó: Horváth Szomolai Andrea

Fiatal, jó kedélyű lelkész került a zsigárdi református gyülekezet élére. Tóth Krisztián palóc vidékről származik, a teológiát Komáromban végezte, sokáig teljesített segédlelkészi szolgálatot Jókai Mór városában. A közelmúltban iktatták be lelkészi hivatalába Zsigárdon. Szabadidejében zenél, futballozik vagy közösséget épít. Annak ellenére, hogy a reformáció ünnepéhez közeledvén hirtelen kérem fel őt a beszélgetésre, mosolyogva, barátsággal fogad a zsigárdi parókián. Egyik ámulatból a másikba esem, amikor a fiatal lelkész izgalmas és sokszor meglepő életútjáról, az Isten keze által vezérelt álmokról mesél.

Gömörből érkezett szolgálni a Mátyusföldre. Gondolom, a szülőföld mindig meghatározó marad.

Nagybalog, régiesen Vámosbalog egy völgyben fekvő, körülbelül 1500 lelket számláló, erős református falu. Ott nevelkedtem, s a nagyszülőknek, rokonoknak köszönhetően magamba szívtam a református vallás minden szépségét. De érdekesen kezdődött az életem, hiszen Fülek mellé, Csákányházára születtem, katolikus vidéken. Születésemkor katolikusnak kereszteltek. Mikor a húgom megszületett, már Nagybalogon éltünk. Amikor őt keresztelték reformátusnak, kézen fogtak engem is, és ha már ott voltam, megkereszteltek reformátusnak is. Így részesültem két keresztségben. Nos, ugye ilyen igazából nem létezik, és mégis.

Csákányházán katolikus voltam, Nagybalogon meg református. Mi nem voltunk hívők, vallásosak voltunk. Nem kellett minket templomba küldeni, szerettünk oda járni.

Tizenhárom éves lehettem, amikor a konfirmandus barátaim között szégyelltem magam, hogy én nem tudom a Hiszekegyet. Akkor hazamentem, megfogtam nagyapám énekeskönyvét, és addig olvastam, míg meg nem tanultam az imát. Nagyapa ott ült mellettem, és próbált segíteni.

És akkor ott máris eldöntötte, hogy református lelkész lesz?

Mivel Nagybalogon éltünk, Csákányházára ritkábban jártunk a másik nagyszülőkhöz, a reformátusság jóval erősebben belém ivódott. A konfirmációm után azonban már nem jártam templomba. Mindig eszembe jut a tékozló fiú története.

Ötévnyi lelki gazdagságot tékozoltam el azzal, hogy inkább a világ dolgaival foglalkoztam. Hotelakadémiát végeztem, azzal az elképzeléssel, hogy én majd hajókon fogok dolgozni, rengeteg pénzért. Időközben megtértem, és egy másik hajóra szálltam át, az egyház hajójára.

Mi történt? Amikor az ember megtér, annak mindig van valami konkrét oka.

Olyannyira tékozló voltam, hogy még azt is kijelentettem, nincs Isten… Én, a kétszer keresztelt ember! Döntés előtt álltam, a középiskola után hova tovább? Felvettek Besztercebányára a Bél Mátyás Egyetemre, de valahogy nem vonzott a hely.

Egy este elalvás előtt mégiscsak imádkozni kezdtem, s kértem az Urat, küldjön egy jelet. Aznap éjjel azt álmodtam, hogy otthon, a nagybalogi szószéken prédikálok. Másnap mondtam a szüleimnek: én teológiára akarok menni.
zsigárd
Tóth Krisztián: Ha hiányzik a zongora, akkor bemegyek a templomba orgonán játszani
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

És ment Komáromba.

Többszörösen hátrányos helyzetbe kerültem. Sosem jártam a komáromi teológia előtt magyar iskolákba, nem jártam gimnáziumba, és hiába volt otthon stabil hívő közösség, én akkor abból kilógtam.

A szüleim úgy tartották, könnyebben fogok érvényesülni a szlovák iskolákban, de nálam sem vált ez valóra. Nagy kegyelem volt, hogy egyáltalán felvettek a teológiára.

Emlékszem, míg az első évben a többiek a teológiai alapokkal foglalkoztak, én Gárdonyit, Jókait meg Mikszáthot olvastam, hogy bővüljön a magyar szókincsem. Bántott ugyanis, hogy csak konyhanyelven beszéltem a magyart. Tudtam, hogy nem tudok jól magyarul.

Ahogy hallgatom, kiváló lett a magyar szókincse…

Na jó, az van, hogy igazából nagyon sok az önbizalmam (nevet), így bármilyen helyzetből kivágom magam. Ha valamit nem is tudok jól, akkor is ki merek állni vele.

Szeretek emberek előtt beszélni, improvizálni. A palóc tájszólásom egyébként Komáromban kopott le.

2018-ban elvégezte a teológiát, majd a szakvizsgák után Fazekas László emeritus püspök mellett volt segédlelkész.

Részt vettem a második lelkészképesítőn is, onnantól kezdve lehettem önálló lelkész. 2020 októberében hívott fel a zsigárdi gondnok, Baranyay Alajos, és meghívott ide. Kicsit csúsztak a dolgok a Covid és az egyházi törvények miatt, de a napokban beiktattak Zsigárd lelkészévé. Jelenleg a magyar kormány által felépített református bölcsődét próbáljuk beindítani, elindultak a hittan- és bibliaórák, a fiatalok kátéoktatásra járnak, és lassan beindul a vasárnapi iskola is. Szeptember óta minden hónapban egyszer van evangelizáció agapéval.

Egy gyülekezet egyébként mindig reagál a lelkészre, szerencsére meg lehet szólítani a fiatalokat is. Mivel velük egy korosztály vagyok, könnyen elérem őket a közösségi hálón, minden információt közlök a gyülekezet csoportjában.

Nemsokára indulunk például Konfi hétvégére, és lesz imaéjjel is. Örülök, hogy szép számmal járnak már fiatalok is a templomba.

Október a reformáció hónapja.

Szeretnék ökumenikus istentiszteletet tartani a helyi evangélikus lelkésznővel. Nagyon jó a kapcsolat a két egyházközség között. Október 31-én tartunk istentiszteletet a templomunkban, vasárnap úrvacsora lesz az új bor ünnepén.

A reformáció mint ünnep most már teljesen más, mint annak idején. Számomra például nem szempont a hívek eltérítése más egyházaktól. Mindig azt mondom, hogy egy vegyes hitű párnál a gyermek keresztségénél annak a vallása maradjon meg, aki valóban el fogja hordani a gyereket a templomba.

Luther Márton a lényegre tapintott a bűn, a bűntudat és a bűnbánat hangsúlyozásával. Azt veszem észre azonban, hogy a mai fiatalok valahogy nem értik ezeket a fogalmakat, nem tudnak mit kezdeni a bűn fogalmával. Nagyon sokat gondolkodom, mit lehetne erre kitalálni. Ha rájövök, szólok!    

Megjelent a Magyar7 2022/43. számában. 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.