2022. október 2., 07:55

Elhúzódó jogorvoslat vár ránk a Beneš-dekrétumokkal összefüggő ügyekben - interjú Gyeney Laurával

A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) 2012-es alapítása óta a külhoni magyar közösségeknek nyújt jogsegélyszolgálatot, szükség esetén szakmai és anyagi támogatást. Az intézet vezetését idén júliustól ismételten Gyeney Laura (a KJI alapító igazgatója) vette át, akit a kisebbségi jogvédelem céljairól és nemzetközi mozgásteréről szerkesztőségünkben tett látogatásakor kérdeztünk.

KJI
Fotó: Rózsár Vince
Gyeney Laura: az általunk felkarolt ügyek mögött mindig ott van az egyéni jogsérelem, de az egyes emberek jogsérelmeinek orvoslása valójában az egész felvidéki magyar közösség helyzetét javítja

Milyen feladatokat, célokat tűznek ki maguk elé kisebbségi jogvédőként?

A kisebbségi jogvédelem egyik alapvető célkitűzése, hogy a meglévő jogszabályokat, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásának megőrzését szolgálják, maradéktalanul tartsák be. A másik alapvetés, hogy ha bármilyen okból valamely területen még nem léteznek ilyen garanciális jogszabályok, akkor ezek megalkotásra kerüljenek, annak érdekében, hogy a kisebbséghez tartozók identitása megőrizhető legyen. A célok mögött az a felfogás húzódik meg, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek nemcsak az adott ország kultúráját, örökségét gazdagítják, hanem az egész kontinenst.

Kisebbségi jogvédőként hagyományos jogi eszközöket használunk fel arra, hogy a meglévő jogszabályokat betartassuk – itt jönnek szóba a stratégiai perek.

Ezek az eljárások az egyén szabadságjogait érintik, de olyan ügy van mögöttük, amely az egész közösség szabadságára kihatással van. Egy ilyen stratégiai per sikeres végkimenetele előidézhet olyan változásokat, nyomást gyakorolva az illetékes állam jogalkotójára és jogalkalmazóira, hogy a kisebbségekre hátrányos gyakorlatot módosítsa.

Olvasóink körében is nagy figyelmet váltott ki a Bosits-ügy, amelyről a jogvédők áttörésként beszélnek. Miért olyan jelentős ez az ügy a gyakorlatban?

A jelentőségét az adja, hogy a Bosits kontra Szlovákia ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága a per szűkebb tárgyán túl kimondta, hogy Szlovákiában mind a mai napig alkalmazzák a második világháború után a felvidéki magyarokat kollektív jogfosztással sújtó Beneš-dekrétumokat. Jogvédőként az a feladatunk, hogy a strasbourgi bíróság döntését közvetítsük a nyilvánosság felé. Ebben és más hasonló ügyekben a lehető legtöbb szakmai fórum és nemzetközi szervezet figyelmét kell ráirányítanunk a problémára.

Ezáltal olyan jogi és politikai nyomás helyezhető az adott területi államra, a Beneš-dekrétumok esetében konkrétan Szlovákiára, hogy az ennek köszönhetően meghátráljon és tegyen lépéseket a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása érdekében.

Vagyis a szűkebben vett jogvédelem mellett a munkánk része közvetetten a jogi és a politikai érdekvédelem is.

KJI
Fotó:  Rózsár Vince
A Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársai (Gyeney Laura, Szemesi Sándor és Tárnok Balázs) szerkesztőségünkben

Az európai gyakorlatban inkább a szociokulturális kisebbségek védelméhez kötik a jogvédőket. Mennyire magyar specifikum a kisebbségi jogvédelem?

A kisebbségvédelem az emberi jogvédelem része, mert az egyén szabadságát védi, hogy ki tudjon teljesedni. Másfelől több is, mint az emberi jogvédelem, mert az emberi jogok individuális megközelítésen alapulnak, a kisebbségi jogvédelemben pedig döntő szempont, hogy a kisebbségi közösség karaktere megmaradjon. Több európai országban élnek őshonos kisebbségek, annyiban a Kárpát-medencei helyzet mégis sajátos, hogy például a baszkoktól vagy a katalánoktól eltérően a magyar közösségek a huszadik században, az első világháborút követően kerültek kisebbségi helyzetbe.

Magyar sajátosság az is, hogy több országban van jelen a külhoni magyarság, amelyek egy része ráadásul kívül van az Európai Unión. Erre olyan jogi és szervezeti választ kell adni, amelyre nem találunk más európai példát.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az őshonos kisebbségek az Európai Unió népességének mintegy tíz százalékát teszik ki, ez ad egyfajta mozgásteret, megnyit közös utakat.

Szembetűnő viszont, hogy az államok még az Európai Unión belül is egészen eltérő módon viszonyulnak az őshonos kisebbségekhez. Ez is befolyásolhatja a kisebbségvédelem mozgásterét. Jól látom?

Így van, az Unióban mintegy 50 millió polgár sorolható az őshonos kisebbségek valamelyikéhez, a helyzetükben, jogállásukban azonban nagy különbségek vannak az egyes államokban. Nyugat-Európában léteznek úgynevezett nemzeti régiók, gondolok például Frízföldre. Ezzel párhuzamosan meggyökeresedett egy olyan gondolkodás, hogy a nemzeti közösségek értéket jelentenek. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európában a határmozgások, és akár a rendszerváltozások miatt a területi államok hajlamosak biztonságpolitikai szempontok alapján kezelni az őshonos kisebbségek helyzetét. Ilyen érvelést hallhattunk a közelmúltban több vezető szlovák politikustól is. Ez a felfogás azonban nemcsak a Kárpát-medencére igaz, ezt látjuk a Balkánon is.

Vagyis az európai kisebbségek helyzetét illetően fontos különbség, hogy kell-e védeni az őshonos közösség karakterét, vagy ezt megteszi a területi állam. Ebből adódóan a kisebbségvédelmi stratégiák is eltérő szempontokat fogalmaznak meg.

Mivel nem azonos a kiindulópont, ez valóban sok esetben megnehezíti a közös fellépést.

Térjünk át a Kisebbségi Jogvédő Intézet működésére. Milyen szervezeti hátteret és jogi támaszt tudnak biztosítani a kisebbségi jogvédelemhez?

A KJI tízéves múltra tekinthet vissza, 2012-ben a kisebbségvédelemmel, nemzetközi és európai joggal foglalkozó szakértők, egyetemi oktatók hívták életre a Kisebbségi Jogvédő Alapítványt, amely hátteret biztosít az intézményesített munkához. Az alapítástól 2015-ig én töltöttem be az intézet igazgatói pozícióját, idén júliusig pedig Csóti György igazgató úr vitte tovább a megkezdett munkát.

A KJI alapítása óta a külhoni magyar közösségeknek nyújt jogsegély-szolgálatot, szükség esetén szakmai és anyagi támogatást.

Az elmúlt években a Kárpát-medence valamennyi régiójában, Muravidéktől Kárpátaljáig, kiépítettünk egy állandó jogsegély-szolgálati partnerhálózatot, amely azóta is működik, s egyre bővül a tagok köre.

A jogsegély-szolgálatot felvállaló helyi ügyvédeknek nyilván sokszor ellenszélben kell dolgozniuk. Mennyire tudják stabilan működtetni az említett hálózatot?

Nyilvánvalóan ez egy kétélű dolog, hiszen a kisebbségi jogvédelmet felkaroló helyi ügyvédeknek hangsúlyosan fel kell vállalniuk a magyarságukat, ami adott esetben hátrányt jelenthet számukra a szakmai előmenetelükben. Másfelől azt látjuk, hogy ez a kiállás erősíti a közösséget, és vonzó példát jelent a helyi jogászoknak. Ennek köszönhetően a partnerhálózat stabilan működik, a megszerzett tapasztalatokat az egyes régiókban dolgozó kollégáink folyamatosan megosztják egymás között.

A másik fajsúlyos része a munkánknak az eseti ügyek felkarolása, aminek keretében az általunk felkért ügyvédek nemzeti és nemzetközi színtéren is képviselik a jogsérelmet szenvedett ügyfeleiket.

A harmadik pillér a dokumentációs tevékenység, az ennek révén egyre gyarapodó információs bázissal a gyakorlati jogvédő munkát segítjük. Ide tartozik a sajtófigyelés is, a károsultak panaszbejelentésén túl ennek köszönhetően tudjuk feltérképezni, melyek azok a súlyponti ügyek, amelyekben jogsegély-szolgálatot tudunk nyújtani. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy az intézet szakmai konferenciákat, nyári egyetemeket szervez, amelyek lehetőséget adnak a tapasztalatcserére.

Lapunk is többször teret adott a KJI felhívásainak. Milyen konkrét hozadéka van az intézetük által évről évre megrendezett nyári egyetemeknek?

A Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemünk célja, hogy felkutassa azokat a joghallgatókat, doktoranduszokat, kezdő jogászokat, akik a téma iránt kellően elhivatottak, jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a külhoni magyarok jog- és érdeksérelmeivel érdemben foglalkozni.

A hallgatók megismerkedhetnek a kisebbségvédelem uniós és nemzetközi jogi alapjaival, majd a KJI által támogatott ügyekkel, a jogvédő munka kihívásaival, továbbá jogesetmegoldásokon, interaktív előadásokon vehetnek részt.

Bár sajnos az utóbbi években a nyári egyetemeink a pandémia miatt online formában valósultak meg, kiemelt célunk a hosszútávú közösségfejlesztés és a hallgatókkal való kapcsolattartás, mivel az intézet a nyári egyetemen túl is számos lehetőséget kínál hallgatóinak, így például minden évben több gyakornoki programot indítunk, tanulmányírói pályázatot hirdetünk.

kji
Fotó:  Rózsár Vince
A nemzetközi szervezetekhez az út mindig az egyedi ügyeken keresztül vezet

Említette, hogy a munkájuk gerincét az eseti jogsegélyszolgálat jelenti. Olvasóinkat bizonyára az érdekli leginkább, milyen jelenleg is folyamatban lévő felvidéki vonatkozású ügyeket karoltak fel?

A felvidéki magyarságot az elmúlt években ért jogsérelmek alapvetően három nagy körbe sorolhatók. Ezek az állampolgársági ügyek, a Beneš-dekrétumok utólagos alkalmazásával összefüggő és a nyelvi jogokat korlátozó jogsérelmek. Mindezek mellett a sajtó részéről is nagy figyelem követte Falath Zsuzsanna munkaügyi perét, ebben friss fejlemény, hogy az eljárás első fokon sikerrel zárult. A másodfokú tárgyalásra még várunk, tehát még ez az ügy sem zárult le, de minden okunk meg van a bizakodásra, hiszen egy kiváló ügyvéd kolléga képviseli az ügyet.

A Beneš-dekrétumokkal összefüggő ügyek kapcsán várhatóan egy elhúzódó folyamatnak nézünk elébe, hiszen a jogi dimenzión túl a megnyugtató megoldáshoz a szlovák politikában is le kell zárni a kérdést.

Amíg a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik, sor kerülhet, s ahogy a tapasztalat mutatja, sor is kerül az elviekben létező konfiskációs határozatok végrehajtására. Ezek az ügyek folyamatban vannak, és mi is kiemelt ügyként kezeljük őket. Tulajdonképpen hasonló a helyzet az állampolgársági ügyekben is, hiszen a szlovák állampolgársági törvény megváltoztatása is politikai döntés kérdése.

Korábban említette, hogy több módon is igyekeznek felderíteni a súlyponti ügyeket, és számítanak a panaszosok bejelentésére is.

Így van, fontos lenne, hogy az egyének által elszenvedett jogsérelmekről minden esetben értesüljünk, és a nyilvánosság erejét is felhasználva, elmozduljunk a megoldás irányába. Ezért fontos, hogy minden külhoni magyar tudjon róla, hogy ha őt a magyarsága miatt jogsérelem éri, akkor vannak jogsegély-szolgálati pontok, ahol elmondhatja a panaszát.

Csak ismételni tudom, az általunk felkarolt ügyek mögött mindig ott van az egyéni jogsérelem, de az egyes emberek jogsérelmeinek orvoslása valójában az egész felvidéki magyar közösség helyzetét javítja.

Fontos a politikai, jogi érdekérvényesítés is, hogy a nemzetközi szervezetek tudjanak arról, hogy itt jogsértések vannak. A nemzetközi szervezetekhez az út azonban mindig az egyedi ügyeken keresztül vezet. Szerintem ebben áll a Kisebbségi Jogvédő Intézet legfőbb küldetése.

Gyeney Laura 1977-ben született, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett jogi diplomát. 2000 óta a PPKE JÁK Európajogi Tanszék oktatója, tanszékvezető-helyettes. 2012 – 2015 között és 2022 júliusától ismételten a Kisebbségi Jogvédő Intézet Igazgatója. Három gyermek édesanyja.

Megjelent a Magyar7 2022/39. számában. 

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.