2023. január 6., 17:31

Az üzemanyagárak rendkívüli emelkedése fenyeget bennünket

Változáson megy keresztül a kibocsátási egységekkel való kereskedés rendszere, ami a nagyipari vállalatok mellett a tengeri és közúti közlekedést, valamint az építőipart is érinteni fogja majd. A cél a karbonlábnyom csökkentésére való ösztönzés és a zöld intézkedések fejlesztéséhez szükséges források összegyűjtése. A körülbelül öt éven belül életbe lépő intézkedéseket azonban titok övezi. Ennek oka az Európai Unió tagországainak eltérő hozzáállása, valamint a politikusok társadalmi zavargások miatti aggodalmai.

US Steel Kosice
Fotó: usske.sk

A kibocsátási egységek és a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) olyan kifejezések, amelyek az átlagos európai számára távolinak tűnnek, de közvetve évek óta hatnak rá. 2005-ben Brüsszel egy világszerte egyedülálló intézkedést hajtott végre azzal a céllal, hogy csökkentse a termelt kibocsátást, és ezáltal hozzájáruljon a klímaváltozás mérsékléséhez, írja a hnonline.sk portál.

Az Unió receptje egyszerű. A legnagyobb szennyezőknek és energiafogyasztóknak ingyen adják a kibocsátási egységek egy részét, de évről évre kevesebbet, a többit meg kell vásárolniuk.

A probléma azonban az, hogy az elmúlt hónapokban több tíz százalékkal nőtt az áruk. Míg egy éve még 30 eurós szinten volt az áruk, addig ma már több mint 80 euróba kerülnek.

Ennek oka, hogy kevesebb van belőlük, de az is, hogy az ipari vezetők szerint a spekulánsok céltáblájává váltak. S ha a termelők egyre kevesebbet is bocsátanak ki, egyre többet fizetnek érte. Ám ami még ennél is rosszabb, hogy az engedélyek ára megjelenik a megtermelt energia árában is, így az energiaigényes cégek kétszer is megfizetik ezt a „rejtett adót”.

A közfogyasztó eddig közvetetten és korlátozott mértékben fizette az acél-, cement-, műtrágya-, papír-, üveg- és sok egyéb termékgyártó eme mesterséges terhét, mivel a legnagyobb játékosok ingyen kapták a kibocsátási egységek egy részét.

Ez azonban hamarosan megváltozik. Az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátóit ugyanis jobban megterhelik, mi pedig a rendszer változásait közvetlenül a pénztárcánkon érezzük meg majd.

A szóban forgó rendszert ugyanis hamarosan kiterjesztik a közúti és tengeri közlekedésből, valamint az építőiparból származó kibocsátásra is. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy például a benzinkúton fizetett számláinkon vagy a fűtésszámlán is érezhető lesz a rendszer hatása.

Az irány egyértelmű, a részletek bizonytalanok

A szén-dioxid-kibocsátás díjának fizetőssé tétele azt a célt követi, hogy az ipari vállalatokat a tisztább technológiákba való beruházásokra ösztönözzék. A teljes kibocsátás-kereskedelmi rendszer felülvizsgálatának célja, hogy az Európai Unió egésze 2030-ra elérje az 1990-hez képesti 55 százalékos kibocsátáscsökkentést.

Ezeknek a céloknak az elérését hivatott segíteni az ipari nagyvállalatok ingyenes kibocsátási kvótáinak eltörlése, valamint az úgynevezett ETS2 rendszer bevezetése.

Ez nem jelent mást, mint a kibocsátási engedélyek hatályának kiterjesztését olyan üzemanyagokra és energiahordozókra, mint a benzin, a gázolaj, a földgáz vagy a szén.

Az árnövekedés – ugyanúgy, mint a termékek vagy az energia áránál – a kibocsátási egységek mennyiségétől függne. A kibocsátási egységek ára mostanában megingott. 2020 elején 20 eurós szinten volt, nagyjából az idei év közepén már viszont a száz eurós küszöböt nyaldosta. Ezt követően azonban enyhe korrekcióra került sor, jelenleg a kibocsátott szén-dioxid tonnánkénti ára 83 euró szinten van.

A lidovky.cz portál szerint az ilyen értékek megközelítőleg

20 centes drágulást eredményeznének például a benzinkutakon a benzin és a gázolajnál, ami természetesen az autósokra is hatással lenne,  de a logisztika ára azonnal megjelenne a boltok polcain lévő termékek árában is.

„Egy ilyen intézkedésnek az árakban is meg kell jelennie” – jelentette ki a cseh portálnak Václav Loula, a Cseh Kőolajipari és Kereskedelmi Szövetség vezetője, aki szerint a termelőknek a túlzott nyereség többletadója és az új termékekbe való beruházások szükségessége mellett nincs más lehetőségük.

Ráadásul mindenki, aki fűti a házat, megérezné az áremelkedést. 

A kibocsátási egységek mai árszint mellett mintegy 16 százalékkal drágítanák a földgázt, a lignitet pedig több mint 60 százalékkal.

Ennek eredményeként évente több tízmilliárd euró gyűlne össze, amit újból a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló intézkedésekhez kellene felhasználni.

A drágulások társadalmi zavargásokhoz vezethetnek

Az intézkedések iránya egyértelmű, de hiányoznak belőle a valós kontúrok. Az ok a váratlan energiaválság, amely 2027-ről egy évvel későbbre halaszthatja az intézkedések kibővítését. A másik ok, hogy a kérdésben az egyes tagországok eltérő véleményen vannak, és hónapok óta nem tudtak kompromisszumra jutni. A tervezett változtatásoknak nem kedvez továbbá az sem, hogy jövőre Svédország lesz az Európai Unió elnöke, amelynek kormánya sokak szerint „klímaszkeptikus”.

Kérdéses tehát a ma már szabályozott iparágra gyakorolt ​​hatás, de a legégetőbb kérdés mégiscsak a rendszer épületekre és közúti közlekedésre való kiterjesztése.

A kritikusok azt állítják, hogy a további adóztatás akár társadalmi zavargásokat is okozhat.

Az új intézkedéseknek ebből kifolyólag is kezdetben csak a vállalkozásokra kellene vonatkozniuk, a háztartásokra nem. Mindenesetre semmi sem biztos, és egyáltalán nem lesz könnyű megtalálni a megegyezést a huszonhét tagállam között.

Megkérdőjelezhető az energiaárakra gyakorolt ​​hatás is

Az új változások nem könnyítik meg a szlovák ipar helyzetét, amely évekig azt nehezményezte, hogy az olcsó verseny nem ismer hasonló szabályokat az Unió határain kívül. Az összegyűlt pénz nálunk a környezetvédelmi alapba kerül, amely a beszedett pénz egy részét visszaadja az iparnak. Ezek a kompenzációk azonban nálunk évek óta jóval alacsonyabbak, mint a nyugat-európai országokban.

Az ingyenes kibocsátási egységek egy részének modellje az új szerint teljesen megszűnik, és megjelenik a színen a szén-dioxid-díj,

amit az európai ipar többsége, ahogyan például a kassai US Steel acélgyár is ellenez. Végeredményben ez azt jelentené, hogy a gyáraink az összes kitermelt kibocsátásért fizetni fognak, és a harmadik országokból származó olcsó versenyképes termékekre pedig az említett szén-dioxid-adót kellene kivetni.

Az is kérdéses, hogy a rendszer megváltoztatása mit tesz az energiaárakkal. „Amit nagymértékben az energia németországi ára határoz meg. Ott a nagy részét még mindig szénből állítják elő. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a termelőknek az energiatermelésért drága kibocsátási egységeket kell megfizetniük, ami a végső árban is megmutatkozik, amit ily módon mesterségesen felfújnak” – magyarázza Milan Veselý, a Slovalco alumíniumkohó vezetője a HN-nek adott interjújában.

Veselý szerint a kibocsátási egység egy eurós emelése a kvóta árától függően 70-90 centtel drágítja az áram megawattóráját.

Ez természetesen különösen a legnagyobb fogyasztókra lesz hatással. Más szóval, az olyan vállaltokra, mint például az Orava OFZ kohógyár, a Slovalco alumíniumkohó vagy US Steel acélgyár, amely például néhány hónapon belül kénytelen volt már két gyártókemencét leállítani a háromból.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.