Szijjártó Péter: "A magyar emberek demokratikus döntésének minősítgetését senki nem engedheti meg magának!"
Az egykor 400 ezres városban civilek tízezrei élnek hetek óta nyomorúságos körülmények között.
Az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség keddi isztambuli tárgyalása után jelentette be Moszkva, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében.
A kormány indoklása szerint az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
Ne partizánkodjunk! Várjuk meg a hivatalos jelentéseket, amelyeknek föltétlenül hinni lehet!
Az ukrán vezérkar szerint megtévesztő a bejelentés az orosz csapatkivonásokról Kijev és Csernyihiv környékéről, valójában Moszkva nem mondott le az ukrán főváros körbezárásának tervéről.
Ukrán médiaforrások áldozatokról is hírt adtak, de pontos számukat még nem tudni.
A módosítások szabályozzák a menekültek elhelyezésére irányuló támogatást, az ukránok útvám és autópályadíj alóli mentességét, valamint a menedékjog kérdését.
Erdogan kifejezte reményét, hogy a két fél törökországi tárgyalásai kikövezhetik az utat a két ország vezetőjének találkozójához.
A török külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az eddigi legjelentősebb előrelépés történhetett az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokon.
Orosz és ukrán oldalon egyaránt rengeteg a túlkapás, a nem megfelelő, kegyetlen vagy megalázó bánásmód a hadifoglyokkal szemben.
Az ukrán parlament elfogadta az orosz katonák megsegítéséért járó hosszú távú börtönbüntetésről szóló törvényjavaslatot.
A pénzügyminisztérium lehetővé teszi az ukrán menekültek számára, hogy egyszerűbb módon nyithassanak bankszámlát.
Irina Verescsuk szerint Magyarország ahelyett, hogy országát segítené, az olcsó orosz gáz miatt hátba szúrja Ukrajnát.
Kijev kedden közölte, hogy az ostromlott városokból a civilek kimenekítésére tett erőfeszítései a dél-ukrajnai Mariupol városára összpontosulnak.
Ukrajna uniós tagsága közel tíz éve számít meghatározó témának az Európai Unióban, aminek kérdése 2014 után, az ukrán-orosz háború kapcsán került ismét a figyelem középpontjába.
A csecsen harcosok ukrajnai jelenlétéről ellentmondásos hírek láttak napvilágot ma.
Most már a baloldali New York Times is elismerte, hogy a korrupciós botrány valóságos ügy, nem kitaláció.
A csecseneket orosz részről először az a Miklós cár támadta meg, aki az 1848-as forradalmunkat is leverte.
Mindkét ukrán tisztségviselő úgy vélte, hogy az orosz diplomácia vezetője nem konstruktív a tárgyalásokon.
