Arábia északi részét a korábban feltételezettnél sokkal jobban belakták a neolitikus emberek.
Sőreg község a gazdag régészeti leletekkel rendelkező területek közé tartozik. Itt egyébként régebben egy érmekincs is előkerült, de bronztárgyakra bukkantak a szomszédos Ajnácskőn is.
Tavaly augusztustól régészeti kutatások folynak a Rimaszombat mellett épülő ipari park építkezési területén, ahol érdekes leletekre bukkantak.
Honfoglalás kori temetőt találhattak a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai a Tisza-tó térségében.
Speciális légi felvételek alapján talált meg egy ősi maja települést egy cseh-szlovák régészcsoport. Az észak-guatemalai Petén tartományban tavaly nyáron felfedezett település mintegy háromezer éves.
Több mint 1000 éves műtárgyak, régészeti leletek és építészeti emlékek kerültek elő a veszprémi várnegyedben zajló feltárás során.
Idén nyáron tudományos és dokumentációs célú régészeti kutatás folyt a kurinci Barátkút lelőhelyen.
Az újonnan feltárt kapu azért fontos felfedezés, mert korábbra teszi az urbanizációs folyamat kezdetét Izrael földjén.
A község régészeti szempontból Szlovákia egyik legfigyelemreméltóbb helye, határában a 20. század folyamán vaskori halomsírt, újkőkori, bronzkori, kelta és római kori települést és rézkori hamvasztásos temetőrészt tártak fel.
Eddig a belső vár negyedének feltárásával végeztek.
Különösen jó állapotban fennmaradt késő vaskori lándzsákra bukkantak Káposztafalva település határában
A címbeli meghatározás igazát talán lehet vitatni, de vannak, akik szerint az erdélyi Torma Zsófia (1832–1899) a világon az első nő volt, aki az archeológia területén jeleskedett. Az viszont teljesen bizonyos, hogy Magyarországon úttörő volt.
A lelet korát a tárgyak tipológiája alapján becsülték a 4-5. századra.
A halfosszíliák vizsgálata előtt a sütés-főzés legkorábbi bizonyítékai 170 ezer évesek voltak és a neandervölgyi és korai Homo sapiens közösségekhez kötődtek.
Az ókorban szertartási és vallási célokra használták a sört.
Feltárási munkákat végeztek a tervezett maja vasútvonal nyomvonalának mentén.
Az intézmény első ízben csatlakozik a kezdeményezéshez, melynek célja a régészet népszerűsítése, valamint a régészeti kutatások és feltárások eredményeinek bemutatása.
Jelenleg nincs konkrét adat arról, hogy a különböző csontmaradványok a királykripta mely időszakának temetkezéseit rejtik.
Első világháborús relikviákat találtak az olvadó jégből elkerülő barakkban az olasz Alpokban.
A pusztító ütközés után a növényfajok száma mintegy 45 százalékkal zuhant vissza.
Több mint 5000 éves ipari méretű sörfőzdéjét találhatták meg Abüdosz ókori egyiptomi régészeti lelőhelyen.
A bronzkori ember nem tekintett olyan rémülettel vagy undorral a maradványokra, mint a ma embere.
A kard réz- és ónötvözetből készült.
A Halászbástya második világháborúban megsérült és elveszettnek hitt két szobra, valamint számos további épületmaradvány került elő a budai Várban.