Csernus új könyvével mindazokhoz kíván szólni, akik igaz szerelemre és hosszú boldogságra vágynak.
Ki ne lenne kíváncsi, hogyan is folyt az élet a pozsonyi Duna utcában a múlt század közepétől a végéig.
Paul Johnson az amerikai nép történetéről
Vajon mennyire volt benne a Bloomberg gazdasági újságírójának 2015-ben megjelent életrajzi könyvében napjaink Elon Muskja?
Zilahi Csaba: Erdélyi Magyarock 1970–2010
Rekontextualizáló alkotói magatartás.
Ludovic Maquet Makky Lajosként látta meg a napvilágot Dunaszerdahelyen, s már a címből is nyilvánvaló, hogyan tett szert francia névre és identitásra.
Farkas József György összeállította és könyvbe foglalta a világban található magyar vonatkozású szellemi és tárgyi emlékeket.
A Tóték másodszor a Komáromi Jókai Színház színpadán.
Sok évtizedes mulasztást pótol az anyaországi irodalmi élet azzal, hogy ez a könyv végre megjelenhetett.
A regény a képmutató, felszínes fogyasztói társadalom elé tart görbe tükröt.
Naplót olvasni olyan, mintha bekukucskálnánk egy ablakon, valaki lelkének ablakán a mindennapjaiba, megélt kalandjaiba, vágyaiba, legmélyebb érzéseibe.
A rendkívül változó és viharos történelmi időszakot mutatja be Simon Attila történész Az átmenet bizonytalansága című kötete.
Kissé zavarba ejtő a kérdés: vajon Tőzsér Árpád eltűnődött-e már azon, hogy az írástudók melyik csapatába sorolná önmagát?
A Vallató egyben cezúra is a rendkívül sokirányú életműben.
Ha hiányérzetünk mégis akad a remek interjúkat tartalmazó könyvet olvasván, az nem az ő, s nem is a kiadó „hibája”, sokkal inkább a tartósnak tűnő megosztottságunk gyászos lenyomata.
A könyv egyfajta összefoglalás, a benne foglaltak közös gondolkodásra ösztönözhetnek.
Nehéz időkre lélekbalzsam minden sora. Nyugtató hatású olvasmány.
Az írás barátként mutatja be a világpolitikust, hiszen húsz éve tartó szoros barátság köti egybe a szerzővel.
Ha nem számítom ide klasszikus kedvenceimet, például Bulgakovot vagy Koestlert, akkor ritkán talál utat a bensőmhöz egy írás, de azokban a nagyon egyedi pillanatokban valamiképpen izgatottá válok.
Nem beszélnek róla, talán nem is illik. 40, sőt, valójában 70 év elhallgatás után a keleti munka- és haláltáborokról már számos információ áll rendelkezésre, lassan megnyílnak az adatbázisok, és emlékezhetünk a veszteségeinkre.
Tompa Andrea Haza című regénye elsősorban a főnév jelezte haza fogalmát körvonalazza.
Száz esztendeje már, hogy a semmiből kellett felépíteni egy kisebbségbe kényszerített nemzetrész túlélési stratégiáját.
Akkor tudott sikeres lenni, amikor nemcsak azzal igyekezett minél több zöldlámpát elérni és követni, hogy kiküszöbölt sok pirosat és sárgát, hanem azzal is, hogy több zöldlámpát maga teremtett meg.