Az operett nagyon is véresen komoly műfaj, amelyben benne van az élet sava-borsa.
Voltak idők, amikor a könnyű múzsa, vagyis Thália magas megbecsülésnek örvendett, s nem volt áthatolhatatlan szakadék az ún. komoly művészet és a könnyedebb szórakozást nyújtó műfajok között.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogyan kerül a csizma az asztalra, vagyis egy cikkbe az első zsidó származású, egyébként rimaszombati születésű hadügyér, Hazai Samu és Kálmán Imre: A csárdáskirálynő című világhírű operettje.
Három premierrel rukkol elő a színház.
Fergeteges tenorparádé.
Nagyszabású operett gálakoncerttel ünnepelték a magyar kultúrát Homonnán.
A XIX. század hetvenes éveiben a világvárosodó és fokozatosan elmagyarosodó Budapesten is megveti a lábát a könnyedebb zenés műfaj, amely az 1875-ben megalapított Népszínházban lel otthonra.
Bognár Hajnalka az operett világában találta meg szívbéli boldogságát.
A Lili bárónő című előadással nyitotta meg jubileumi rendezvénysorozatát a Megbecsültek Társasága Galántán.
„Csak nem fognak ezek háborút viselni az operett ellen?” – tárta szét a karjait Ábrahám Pál, miután Hitler átvette Hindenburgtól a hatalmat.
Hajtman Lívia az énektudást és a zene szeretetét valószínűleg a génjeiben hordozza, mert már hároméves korától énekel.
Ünnepelt a színpadon.
A Femine Fortis különdíjas Szlezák Erika, valamint énekestársai adtak nőnapi koncertet Vízkeleten.
Lehár Ferenc – bár már 74 éve halott – munkáiban él és virul.
Sok a program a vágai nyugdíjasoknak.
A nagy áttörést az 1905-ös év hozta meg.
A Legszebb város Batyi című örökzöldet a bécsi döntés után egy autodidakta operettszerző, Erdélyi Mihály írta.
Mindenki megtalálja a számára kedves darabot.
Az operettkirályról szóló tárlat 2021. február 12-ig tekinthető meg, a járványügyi szigorítások idején legfeljebb hatfős csoportokban.
Bár Lehárt sok helyen osztrák zeneszerzőnek nevezték, ám ő az élete végéig magyarnak tartotta és vallotta magát.
