lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2024. március 13., 08:52

Álom, álom, édes álom

Csengő hangú fiatal szőke tündérkirálynő hódítja meg előadásával a felvidéki színpadokat. Bognár Hajnalka az operett világában találta meg szívbéli boldogságát. A nézők mostanában a Csárdáskirálynő Sylviájaként találkozhatnak vele.

operett
Fotó: Bognár Hajnalka képarchívuma

A mátyusföldi Vízkeletről származó Bognár Hajnalka teljesen azonosulni tud Sylvia szerepével. A fiatal operetténekes a Wurczer Theatrum tagja. Mostanában a Csárdáskirálynő operett keresztmetszetével járják a Felvidéket, mindenhol nagy sikernek örvendenek.

– Ha gyermekkoromban azt mondták volna nekem, hogy egyszer operetténekes leszek, és konzervatóriumban fogok tanulni, egyszerűen kinevettem volna.

A találkozónkra ragyogó mosollyal, csillogó szemekkel, őszinte lélekkel érkezett. Ahogy ránézek, azonnal beugrott: az isten is a színpadra teremtette azért, hogy megnyerje a közönség szívét az operett műfajának. Hajnalka megjelenésében nincs semmi művi, felesleges színészkedés, a néző egyszerűen elhiszi neki, hogy az általa alakított színpadi karakter létezik.

– Énekesi karakterem kiforrása az otthoni Csemadokban és a galántai magyar alapiskolában kezdődött. Anyukám már gyerekkoromban „egyesített” engem a Csemadokkal, minden rendezvényre elmentem, és ha kértek, énekeltem. Anyu benne van a vízkeleti Harmónia éneklőcsoportban, oda is hívtak. Közben Balogh Csaba tanító bácsi, a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola egykori legendás tanítója, karnagya is mondta, hogy menjek énekelni az énekkarba.  Pályafutásomat voltaképpen Csaba bácsi gyermekkórusában kezdtem.

Kilencedikes voltam, amikor ráébredtem arra, hogy közöm van a művészetekhez, és a művészvilágba vágyom

– mondta Hajnalka, aki az éneknek köszönhetően találta meg önmaga legjobb énjét. Az élet úgy hozta, hogy középiskolai tanulmányait mégis a komáromi ipari szakközépiskolában kezdte el.

– Mielőtt Komáromba kerültem, Csaba bácsi írt nekem egy ajánlót a Concordia vegyes kórusba, amelyet Stubendek István vezet. Akkoriban kezdődtek a különböző kommersz tehetségkutató műsorok,  s a válogatókon megjelenő mindenféle „szerzetek”, akik zeneiskoláikra hivatkoztak, elriasztottak – magyarázta Hajnalka, akit később Ternóczky István orgonaművész, egy vágsellyei zenetanár indított el az operett és opera műfaja felé. Hajnalka nevetve teszi hozzá, hogy akkoriban még egyáltalán nem tudott szlovákul, ezért volt eget rengetően merész döntés, hogy kilépjen az ipari szakközépiskolából, és a konzervatóriumba menjen tanulni Pozsonyba.

operett
A Wurczer Theatrum oszlopos tagjai
Fotó:  Csemadok vízkeleti szervezete

A valamikor nehezen tanuló kislány egy hónap alatt készült fel a komoly konzervatóriumi felvételire.

– Olyannyira nem beszéltem szlovákul, hogy a konzervatórium négy éve gyakorlatilag egyfajta activity-szerű kommunikációval telt. Persze, a mély vízben meg lehet tanulni úszni, mára már nincs gond a szlovákkal. Igenis, lehet érvényesülni magyarként is. Nagyon kemény munka volt, de megérte. A két év pedagógiai minimumot is elvégeztem, így éneket is taníthatok.

Hajnalka jelenleg a cseklészi iskolában tanít éneket, valamint a Wurczer Péter által alapított Wurczer Theatrum tagja. A Csárdáskirálynővel járják a Felvidéket, de készülnek egy Honthy Hannáról szóló előadással is, amelynek a szövegét Klemen Terézia írta. A fiatal Honthy Hannát alakítja majd Bognár Hajnalka, az idősebbet kolléganője, Hajtman Lívia.

– Az operett, az ének érzelmeket hoz elő. Ahogy a férfi udvarol, a nő meg bájosan kacérkodik az operettben, ahogy a furfang és a magyar észjárás működik. Ilyen máshol nincs a világon.

Megjelent a Magyar7 2024/10. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.