Moszkvának nem tetszik, hogy a NATO hazazavart nyolc, kémtevékenységgel gyanúsított orosz diplomatát.
Vajon mi lehet a háttérben?
A több helyszínen zajló műveletekben szeptember 6-tól 19-ig a részt vevő katonai alakulatok a légierők személyzetének együttműködését fogják gyakorolni különböző helyzetekben.
Stoltenberg utódjának kilétét ugyan csak jövő tavasszal, a szervezet madridi csúcsán jelentik majd be, de számos európai fővárosban már élénk diskurzus folyik a lehetséges jelöltekről.
Putyin szerint a világon új konfrontáció alakul ki, amely veszélyesebb lehet, mint a hidegháború.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint ez új elem, korábban Washingtonban ezt így nem mondták.
Kína nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy mások rendszerszintű kihívásként állítsák be.
Az államfő közölte, azért vesz részt az eseményen, mert a lakosság érdeke ezt kívánja.
A szövetséges országok vezetői a csúcstalálkozón stratégiai nyilatkozatot fognak elfogadni Kínával kapcsolatban.
"Képzeljük el, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. A repülési idő mondjuk Harkovtól és, nem is tudom, Dnyepropetrovszktól Oroszország központi részéig, Moszkváig 7-10 percre csökken"
A katonák kivonása a tervek szerint néhány hónapon belül befejeződhet.
A NATO-nak mintegy 7500 katonája állomásozik a dél-ázsiai országban.
Megalapozott az a gyanú, hogy az oroszoknak részük volt a 2014-ben a vrběticei lőszeraktárban történt robbanásokban.
A NATO főtitkára kiemelte, elfogadhatatlan Oroszország fellépése a demokrácia aláásása, a kibertámadások sorozata, vagy a választásokba való beavatkozási kísérleteket.
Jaroslav Naď szerint ennek a szerződésnek köszönhetően, Szlovákia több lőszert is beszerezhet az F16-os típusú vadászrepülőgépekbe.
A tálibok és az Egyesült Államok között tavaly létrejött megállapodás dilemmát okoz a szövetségeseknek, a távozás ugyanis azt eredményezheti, hogy Afganisztán újra a terroristák menedékévé válik.
Egyetlen résztvevő ország sem akar a kelleténél tovább maradni Afganisztánban, azonban a szövetségesek nem távoznak, mielőtt arra az idő elérkezett volna.
Zelenszkij közölte, hogy "kissé" dühös Donald Trump előző amerikai elnökre, amiért az közzétette a 2019-ben folytatott telefonbeszélgetésük tartalmát.
A parlament utoljára 2005-ben fogadott el hasonló stratégiai dokumentumot.
Ezenkívül szó esik a fegyverkezési szerződések fontosságáról, illetve a pusztító és atomfegyverek korlátozásáról, szigorításairól.
